Megjegyzések: A kérdés egy lészen?

zolesz blogja: A flódnis fiú napja

zolesz blogja: A flódnis fiú napja — Sat, 12 Apr 2008 14:00:41 +0000

[...] hogy régi motoros, azonal ráérzett, itt lehetőség van két legyet ütni egy csapásra: az ÜGY, és igen, a saját politikusi ismertsége érdekében is tenni valamit. Nagy mennyiségű [...]

zolesz

zolesz — Mon, 03 Mar 2008 21:07:41 +0000

Balcsi, bevallom, nem akarom még jobban „megérteni” az antiszemitizmus jelenségét. Azt hiszem, értem, a szekérderéknyi érv felsorolása nélkül is, hogy logikusan levezethető az, ahogyan a zsidók félelmei és viselkedése is, nyilván, a múltbéli tapasztalatokból és a töténelemből.
De főleg inkább az emberi természetből. Erről írtam a bejegyzésemben, és nem azt vizsgáltam, kinek és milyen mértékben van igaza, vagy bűnös esetleg. Úgy gondolom, az ember legbelül egy srófra jár, ha zsidónak vagy gojnak született is. És az antiszemitizmus nem kötelező magaviselet, ahogyan a cionizmus sem. Persze, ha „szüksége van rá” valakinek, valamiért, az más kérdés.

Balcsi

Balcsi — Mon, 03 Mar 2008 10:39:43 +0000

Hidd el, szekérderéknyi érvem van, de arra kevesebb időm, hogy ezt itt, írásos formában fejtsem ki!
Röviden csak annyit, hogy ha meg akarod érteni az antiszemitizmus jelenségét - mert ez derült ki a fejtegésedből - ahhoz nem elég, ha felállítasz egy logikusnak tűnő elképzelést a mai világról, mostani fiatalságról, mert torzót kaphatsz csak. Az antiszemitizmus története a zsidók történelmével egyidős, és ők lassan hatezer évesnek tartják magukat. Vissza kell kanyarodni a múltba, a gyökerekhez is leásni, hogy megérthessük ezt a makacs, fel-fellángoló, de igazából folyamatos és állhatatos tünetet! Bernard Lazare, aki Theodor - születési néven Tivadar - Herzl jobbkeze volt a cionizmus elterjesztésért vívott harcban, még a XIX. század végén írt egy fontos könyvet Antiszemitizmus címen. Mint az előzekből is következik, zsidó volt, és meg akarta érteni, hogy miért van jelen minden népben ez az érzés Júdea gyermekeivel szemben. Anélkül, hogy részletezném, hogy mire jutott a végkövetkeztetés a zsidó elkülönülés, mint legfőbb indok. Külön vallás, törvények, szabályok, küldetéstudat, és az idegenekkel (gójokkal) való keveredés tilalma. Ugyanis a zsidók sehol sem akartak beolvadni, asszimilálódni, átvenni az őt élük kulturáját, szokásait, holott ez a törvény elég erős szabályt jelentett minden korban minden jövevény számára. Nézzük meg napjaink Nyugat-Európáját, most is asszimilációs problémák vannak az arabokkal, törökökkel stb. Emelett a zsidók minden körülmények között vezető, írányító szerepre törtek, amit legtöbbször - származásbéli hátrányuknál fogva - nem közvetlenül, hanem tanácsadói poziciót betöltve láttak/látnak el, hatalmas anyagi lehetőségeiknek is köszönhetően. Ehhez még tegyük hozzá, hogy tevékenységük, céljaik sem szolgálták minden esetben a benszülöttek érdekét, hanem kizárólag saját magukét, s így kész is a robbanékony vegyület: egy faji jellegénél, szokásainál fogva szigorúan elkülönülő csoport, aminek jellemzően hatalma, és anyagi tehetőssége van, amit saját céljainak rendel alá. Nem meglepő, hogy ez a világon sehol nem szereztek sok barátot!
Herzl és Lazare is ezért jutott arra a következtetésre, hogy a zsidóság számára egyedüli megoldás az önálló állam, Izráel létrehozása. Ez megtörtént, a problémák megmaradtak.

zolesz

zolesz — Sat, 01 Mar 2008 09:13:07 +0000

Balcsi, ha vitatnád az álláspontomat, ahhoz érvek kellenek. Lehet itt helyük, persze a műfaj terjedelmi korlátai között. Hajrá!

Balcsi

Balcsi — Thu, 28 Feb 2008 19:34:28 +0000

Kedves tőled ez az objektívnak tűnő középen állás, hogy megpróbálod megérteni, de ugyanakkor kívül is maradsz mindkét félen. Viszont erősen vitatnám az álláspontodat az „antiszemitákat” körülhatároló általánosításod miatt! (ugyanúgy persze a másik oldal sem csupán félelemből és biztonságigényből kiállt „farkast”, hanem egyéb gyorsan materializálható szándékok is vezetik.) Rengeteg érvem lenne ellene, de azt hiszem ezeknek nem itt van a helye.