<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	>
<channel>
	<title>Megjegyzések: Zászlózás</title>
	<atom:link href="http://www.bonifert.hu/blog/2008/10/23/zaszlozas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.bonifert.hu/blog/2008/10/23/zaszlozas/</link>
	<description>Fenntartva az újragondolás jogát.</description>
	<pubDate>Sat, 05 Sep 2026 22:54:32 +0000</pubDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.5.1</generator>
		<item>
		<title>lenbali</title>
		<link>http://www.bonifert.hu/blog/2008/10/23/zaszlozas/#comment-62</link>
		<dc:creator>lenbali</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 11 Nov 2008 14:37:36 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.bonifert.hu/blog/?p=205#comment-62</guid>
		<description>Nem értem, hogy pontosan mire utalsz az elfelejthetővé válással! ?
Pont azért tanuljuk a történelmet, hogy valami megragadjon, ne kövessük el a múlt vétkeit újra és újra! Azért emlékezünk, hogy eleven legyen, amit elődeink saját maguk éltek át. Ezért gyújtunk gyertyát, tesszük ki a zászlót, hajtunk fejét, és szólal meg a harang minden délben.</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Nem értem, hogy pontosan mire utalsz az elfelejthetővé válással! ?<br />
Pont azért tanuljuk a történelmet, hogy valami megragadjon, ne kövessük el a múlt vétkeit újra és újra! Azért emlékezünk, hogy eleven legyen, amit elődeink saját maguk éltek át. Ezért gyújtunk gyertyát, tesszük ki a zászlót, hajtunk fejét, és szólal meg a harang minden délben.</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Ferkó</title>
		<link>http://www.bonifert.hu/blog/2008/10/23/zaszlozas/#comment-60</link>
		<dc:creator>Ferkó</dc:creator>
		<pubDate>Wed, 05 Nov 2008 19:43:55 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.bonifert.hu/blog/?p=205#comment-60</guid>
		<description>Érdekes látni a képsorozatot:
Az első képen egy asszony, aki átélte, és ő túlélte, talán most is átéli...
Az utolsón, A Gyermek, aki (talán) sosem fogja megérteni, és (remélem) sosem fogja átélni!
Így válik egy nap történelemmé, tanulhatóvá, és így elfelejthetővé...</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Érdekes látni a képsorozatot:<br />
Az első képen egy asszony, aki átélte, és ő túlélte, talán most is átéli&#8230;<br />
Az utolsón, A Gyermek, aki (talán) sosem fogja megérteni, és (remélem) sosem fogja átélni!<br />
Így válik egy nap történelemmé, tanulhatóvá, és így elfelejthetővé&#8230;</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>
