Zolesz blogja

Talán ma már nem titok, hogy az arab országokban elindult válsághullám folytatódása nagyon negatívan fogja érinti Amerika és Európa gazdaságát. Nem nehéz belátni, hogy ha a zavargások tovaterjednek a nagyobb olajtermelő országokra, vagy kitör egy komolyabb közel-keleti háború, az ezek nyomában járó jelentősebb olajhiány veszélyeztetné nyugat, vagy inkább a világ gazdaságát.

De ki lehet ennek a nyertese? Hát az, akinek van sok olaja, földgáza, és egyébként is fő szállítója az európai fogyasztóknak: elsősorban Oroszország. A hosszú távú gázszállítási szerződésekben a földgáz ára egy meghatározott képlet szerint követi az olaj világpiaci árát (negyedévente az olaj ára az előző kilenc havi változásának függvényében válik olcsóbbá vagy drágul), függetlenül az egyéb szempontoktól. Hogy lehetséges ez? Hát úgy, hogy Oroszország monopol helyzetben lévő szállító.

Putyin régen felismerte, hogy az energia a XXI. század első évtizedeinek aduásza, és óriási befektetéseket tesz az ágazatba. Egyenként különalkukat kötött jelentős európai államokkal (Németország, Olaszország stb.), illetve ütemesen építi az Északi és a Déli áramlat néven ismert gázvezetékeit. Valamint minden lehetséges módon (pl. Grúz háború) beszállt a versenybe, hogy a lehető legnagyobb befolyást szerzze a kaukázusi gázmezők felett.

Az Európai Únió is felismerte a helyzetet, melynek hatására, energia-függetlensége növelésére három dolgot tett: 1, Szorosabbra fűzte Észak-Afrikával a kapcsolatot 2, Elindította a Nabucco gázvezeték projektet és 3, az országai hálózatait jó alaposan összeköti egymással.

Értékeljük az energia-verseny állását! Oroszország vezetékeinek megvalósítása ütemesen halad, és legalábbis Közép-Európa esetében monopolhelyzetet élvez. Földgázmezői leghamarabb 2020 körül fognak tetőzni. Az EU ezzel szemben 2011 januárja óta korlátozottan számíthat az Észak-Afrikai szállításokra, a Nabucco vezeték vélhetően pénzhiány miatt vesztésre áll, ellenben jól halad az Eu országait összekötő, észak-déli irányú vezetékek építése. Drágább lesz a gáz Kelet-Európában, ez a helyzet, és tekinthetnénk akár eredményhirdetésnek is.

De nem! Friss hír: Oroszország elindította a Szovjetúnió bukását követő legnagyobb újrafegyverkezési programját. Az olaj árának emelkedésével Oroszország, a világ legnagyobb olaj exportőre, biztosra veszi, hogy telik a szovjet korszakból rámaradt, szedett-vedett hadsereg felújítására, azon kívül az orosz vezetés úgy gondolja, hogy világhatalmi státuszának megerősítéséhez erre feltétlenül szükség van.

Mindeközben az Izrael és Irán közötti háború kérdése valószínűleg eldöntetett, valamennyi fél úgy viselkedik, mint aki biztos a kitörésében.

A fentiek fényében talál nem meglepő, hogy az eddigi legszélesebb körű és legmagasabb szintű tárgyalásokat tartotta az EU és Oroszország. Az energiaügyekben Oroszország vélhetően azt érte el, hogy az új energiapiaci rendtartás gyakorlatának kialakításakor figyelembe veszik a Gazprom szempontjait, illetve Litvánián példát statuálva a közép-kelet-európai tagállamok kétszer is meg fogják gondolni, érdemes-e az irányelv-csomagra hivatkozva az orosz gázmonopóliummal fennálló szerződéses és más jogi konstrukciókat megbolygatni.

Vlagyimir Csizov, Oroszország EU-nagykövete szerint Putyin és brüsszeli partnerei megbeszélései várhatóan részletekbe menőek, „talán kellemetlenek” lesznek. „Néhány ország igen szigorúan értelmezi az energia csomagot” – mondja a nagykövet, hozzátéve, hogy a gázinfrastruktúra államosításának és az oroszokkal szembeni akadályok felállításának komoly következményei lehetnek. A változások Magyarországot az elsők között érinthetik, mivel az Oroszországgal kötött gázexportőri szerződésünk 2015-ben lejár.

A gázháborút - úgy tűnik - elvesztettük. Isten hozott, szép új világ!

Putyin újra elnök akar lenni! - és tessék: ezt akarja Putyin pucérkodó hadserege is!

Ha ezek után egy kicsit érdekelni kezdett a gázzal való fűtéstől való függetlenedés lehetősége, figyelmedbe ajánlom a Fenntarható Ház weboldalt.