Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közös állásfoglalása szerint egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer új munkahelyet teremtene. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) álláspontja szerint ugyanakkor a plázastop ösztönzően hat a kisebb kereskedelmi vállalkozásokra, a családi gazdaságokra, a helyi piacok és a helyi termelés megerősödésére, és ezáltal a vidék népességmegtartó képességére, valamint a foglalkoztatottság bővülésére.
Az építőiparban dolgozóként, egy 7K-s TESCO-val a hátam mögött azt mondom, igaza van a VM-nek, a plázastopra már évekkel ezelőtt szükség lett volna. Vagy inkább be sem kellett volna engedni ezeket a multinacionális kiskereskedmi áruházláncokat az országba! Miattuk szűnt meg szinte teljesen a magyar KKV élelmiszergyártás és a háztáji mezőgazdaság, és maradt helyette az iparosított mezőgazdaság és élelmiszeripari alapanyag-termelés.
A Vörösvári úti három pontház középsőjének hatodik emeletére hoztak „haza” a nagyszüleimhez a kórházból, pár hónapnyi időre. Ide, a Zápor utcai általános iskolába jártam 8 éven keresztül, de ekkor már a Vörösvári és a Bécsi utak szegletében épült panel-lakótelepen laktunk, a Gárdos Mariska utcában, gyalogosan pár percre innen. Azért irattak ide, mert itt és pont akkor indult meg elsőként az általános iskolai angolnyelv-oktatás.
Érdekes, hogy azóta mennyire benőtték a fák a házak közeit, és ezzel szemben milyen kopárak voltak akkoriban az épületek melletti terek.
Egy napon a pontházak fotójának jobb alsó sarkában látható vasbeton-héjszerkezetes gázátadó tetejére húztuk fel kissé túlsúlyos barátomat hosszú kötéllel, az iskola után, hazafelé menet. (Azóta a srác - sportos testalkattal - menedzser valahol Nyugat-Európában.)
A pontházak és a kék-zöld ház mögötti játszótéren rengeteget hintáztunk, tanítás után, ebéd előtt. Az első osztály utolsó tanítási napján, hazafelé menet talán pont itt vesztettem el az iskolatáskámat, mindenesetre mire hazaértem, már nem volt meg.
Az óbudai kísérleti lakótelepről szépeket és kevésbé szépeket is mondtak, írtak. Nekem, gyereknek mindenesetre nem tetszett. Szegényesnek tűnt akkoriban nekem, és az itt lakóktól kicsit tartottunk is, akik nem igazán tolerálták, amikor itt játszottunk, rosszalkodtunk. A szomszéd lakótelep modern, tízemeletes panelházai között (ez) sokkal természetesebb volt számomra…
Szinte mindegy, konkrétan milyen sorrendben halad a nemzetek szuverenitásának felszámolási folyamata, egyfajta logikának azonban lennie kell. Nyilván hasznos lehet példát statuálni azokkal a renitensekkel, akik valamilyen mértékben, de nyíltan szembefordulnak a globális hatalommal.
A magyar kormány 2/3-os többségével gazdasági szabadságharcot indított. És miközben része maradt a globális rendszernek, a lokális pénzszivattyúk megsarcolásával az elmúlt másfél évben a lázadás bűnét követte el. A hitelminősítők válasza nem maradt el. Érdekes Csaba László közgazdász utolsó fél mondata, aki a miniszterelnökkel való hosszú egyeztetés után, az európai leminősítési hullámról így nyilatkozott:
„Mindegy, hogy a deficitcélt 2010-ban teljesítettük, sőt, az európai átlag felét produkáltuk, s mindegy, hogy az idei szám is jó lesz, meg a jövő évi is. Ahelyett, hogy végre arról beszélnénk, hogy a magyarok mekkorát izmoztak, mindenki 2013-at firtatja.”
- o -
Osztrák vélemények - „Orbán a gazdaságpolitikáját katasztrofálisan kommunikálta, de sok dologban igaza volt.”
Ha adnék neked egy könyvet, amiben le lennének írva a lottó nyerőszámok, és aztán hétről hétre bejönne, felmerülne-e benned, hogy az írója komoly ráhatással bír a sorsolások menetére? Érdekes lenne?
Ha adnék neked egy könyvet, amiben le vannak írva a világ jelentős történelmi eseményei, és aztán évről évre bejönne, felmerülne-e benned, hogy az írója komoly ráhatással bír a világ menetére? Érdekelne?
„Gyakran nehéz dönteni arról, hogy a társadalmi munkamegosztásból adódó kedvező gazdasági helyzetet vagy a hosszú távú biztonságot érdemes előnyben részesíteni. Ezért az önellátás regionális megvalósítása a résztvevők eltérő megítélése miatt általában nehezen keresztülvihető. Egyszerűbb a döntés egy család esetében.”
Azt hiszem, ezzel nehéz lenne nem egyetérteni, hiszen a globális adósságválság közepette a kormánynak pénzügyi és politikai szempontból is látszólag nullára szűkült a mozgástere. Jelenleg Magyarország lehetőségei abban merülnek ki, hogy a globális pénzszivattyúk működése mellett és ellenére is, rövid távon finanszírozza az adósságszolgálatát és középtávon életben tartsa a gazdaságát. A hosszú távú, jövőbe való befektetés az országok és a családok szintjén is nagyon kevesek luxussává vált. Magyarország ebbe a szűk körbe nem fér bele, maradnak a családi szintű megoldások.
„Az energetikai önellátás, az energiahálózatoktól való függetlenség családi méretekben is reális elképzelés. Egy család energiaigénye a feladataitól, vállalt kötelezettségeitől és igényeitől függ. A mai kornak megfelelő igények és átlagos családi körülmények energiaszükséglete 16-20 ezer kWh évi energiaigényt jelent, melyben a legnagyobb részt a fűtésre fordított energia teszi ki. A teljes önellátás a biomassza energetikai hasznosításával, kapcsolt energetikai rendszerben elképzelhető, reálisan megvalósítható, de ennek gazdaságossági indokoltságát minden esetben egyenként kell értékelni. A biomasszán kívül mindenképpen fontolóra kell venni a napenergia hasznosítását és a hőszivattyú alkalmazását is. A villamos vagy gázhálózatokra való táplálás nem lehet cél, ezt csak az önellátáshoz kapcsolódó szükséges és ma már lehetséges műszaki alternatívának kell kezelni.”
A tanulmány alapján (is) a magyar családok hosszú távú fenntarthatóságát ma - fizikai értelemben - egy alacsony energiaszinten működő lakóépület és körülötte egy kisebb permakultúrás háztáji gazdaság tudná biztosítani. Egy ilyen módon kialakított, független ellátási rendszer a lakás fűtéséhez megfelelő mennyiségű biomasszát és a lakóinak megfelelő mennyiségű, egészséges élelmet biztosítana. A beruházási igénye becslésem szerint a következő lenne: vidéki gazdaság megvásárlása 10-20M, épület felújítása 10-20M, gazdaság beindítása 5-10M, azaz 25-50M Forint. És ez még az dolog egyszerűbb része, ugyanis a terméshozamok eléréséhez 5-10 évre van szükség, ameddig a család életét szintén - más forrásból - finanszírozni kellene!
Ki tudja ezt ma megvalósítani? Akiknek volna rá pénzük, azok éppen a jelenlegi rendszer fenntartásán fáradoznak. És valamiért azok, akik úttörőként belevágnak az önfenntartó életmódba, ha van is némi tudásuk, általában nagyon kevés a pénzük a komfortos körülmények kialakítására… Ennek talán az is az oka, hogy az ilyen gazdaságok, még ha idővel termelnek is valamennyi eladható felesleget, ma még nem kompatibilisek az üzleti struktúrákkal.
Mégis - nagy vonalakban látva előre a jövő évek, évtized várható történéseinek irányát - azt hiszem, valahol ebben az irányban keresendő a megoldás: Fenntartható Ház, vidéken kíiegészülve permakultúrás gazdasággal, lehetőleg mindkettő saját biomasszára alapozva (az olaj és társai helyett).
„Ezért jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel, amely a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket. Az újfajta megállapodás ugyanis – szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon.
Így lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést. Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről.”
Gyerekkoromból emlékszem, ehhez hasonló politikusi nyilatkozatok hallatán kezdett így kiabálni nagyapám: Hazudik!
Hogy a politikus hazudik, azt tudtuk eddig is. A kérdés csak az, mikor és kinek? Eddig hazudott nekünk, vagy mostantól fog nekik, vagy is-is? Illúziónk nem kell legyen, Orbán szerepe tényleg csak annyi, hogy a többi országhoz képest milyen tempóval haladunk a dicsőséges végkifejlet felé. Amiről persze egy szót sem beszélünk…
- o -
Hetesi Zsolt a gazdasági szabadságharcról, és hogy elértük a növekedés határait.
Romániában az IMF a P-SBA-hoz precíz törlesztést, ehhez komoly megszorításokat és privatizációt írt elő. Látni kell, hogy a nemzeti kormányzás meghagyásának feltétele a megbízhatóan tartós és folyamatos „birkanyírás”.
Bogár László az új IMF-tárgyalás tragikomikus kormányzati kommunikációjáról
Valószínűsítem, hogy nagy Orbán-alázás lesz a központi bankárok, és kifejezetten Simor részéről…
A hétvégén Baji Bélát, ezt az érdekes bácsit és fiatal barátait hallgattam a permakultúráról. Mindenre elszánt fiatalemberek és családok egy vízióval és küldetéstudattal kiköltöznek falura vagy tanyára, akik olaj-, műtrágya és vegyszer nélküli (bio-) mezőgazdaságot csinálnak. Általában nem túl sok pénzzel, néha nem túl sok saját tapaszatalattal, de annál több lelkesedéssel kezdenek bele új életükbe. És tapasztalatikat megosztják azokkal, akiket érdekel az, tehát pl. velem is.
Szégyenpadon hagyja az EU Magyarországot: nem szűnteti meg ellene a túlzottdeficit-eljárást, bár idén és (őszerinte is) jövőre is az előírt 3%-os limit alatt lesz a Magyarország deficitje. Tehát a pénzügyi biztos nem látja, hogyan lesz a mutató 3% alatt - 2013-ban! Mert szerinte a hiány csökkenése nem fenntartható. A szankciók alkalmazásánal lehetősége így adott, ez pedig a kohéziós alapokból való támogatások felfüggesztését jelentené. Ha sapka van rajta, ha nincsen, az EU-ban a nyuszit megver(het)ik.
Sajnos nincs ezen mit csodálkozni, a központi bankárok és a nemzetállamok nincsenek teljes érdekközösségben. De úgy is mondhatnám, hogy ellenérdekeltek, mert hogy az EU segítség helyett keresztbe tegyen a tagállamának, azt nem tudom máshogy értékelni. És nincs ebben semmi meglepő annak, aki tudja a valódi célokat és érti, hogy miken keresztül vezet az út oda.
Mario Monti az új olasz, és Lucas Papademos az új görög miniszterelnök. Mindkettő - az országában előállt gazdasági összeomlás-veszély miatt - választások nélkül került hatalomra. Első volt EU-biztos és tagja a Bilderberg csoportnak, a második az Európai Központi Bank alelnöke és a görög jegybank elnöke is volt. Mindketten tagjai a Trilaterális Bizottságnak. A két személy hatalomra jutása jól mutatja a totális behódolás elvárt antidemokratikus receptjét a további (renitens) nemzetek számára.
A FIDESZ szerint „természetes, hogy lesz nyugdíj”! Én nem tudom, természetes-e, hogy van nyugdíj. Hogy a pár évtizede az olcsó olajjal és „száz más trükkel, amikről nektek nem kell tudnotok” felpörgetett gazdaságnak köszönhetően bevezették, az persze eddig örvendetes volt.
De évezredeken keresztül nem volt nyugdíj. A nagycsaládban elég gyerek született, és a fiatalok ellátták az öregjeiket is, akik lehetőségük mértékében persze, részt vettek a termelésben. Ma nincs nagycsalád, mindenki különköltözött a szüleitől, sőt, a nagyszülők sem akarnak a gyerekeikkel együtt élni (még ha hívják is őket, ezt látjuk). Idősödve korban mindenki nyugdíjba akar menni, hogy további a munkavégzése nélkül legyen meg az alapvető megélhetése, és ne szoruljon rá a gyerekeire.
Mi lesz, ha a FIDESZ optimista ígérete ellenére pár éven belül nem lesz nyugdíj? Tessék megkérdezni a kubaiakat vagy az argentinokat, esetleg hamarosan a görögöket, olaszokat! Tévedek?
Az „arab tavasz” következtében megváltozott a hangulat a Közel-Keleten, ugyanis Izraellel ellenségesebb hangvételű kormányok alakultak az iszlamizálódó arab országokban. A napi veszély (Hezbollah és Hamasz) mellett a legnagyobb veszélynek Iránt tartják.
Hosszú ideje megy a huzavona ugyanis atekintetben, hogy Irán atomprogramja békés vagy katonai célokat szolgál-e. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség november 17-én Bécsben fog ülésezni, melynek következő jelentése várhatóan ki fogja mondani, hogy az iráni nukleáris program katonai jellegű, és célja, hogy Irán atombombával rendelkezzen.
„A nyugati fővárosokban meg vannak arról győződve, hogy a kérdésben még 2012 előtt cselekedni kell, akkor ugyanis nagyon fontos választásokat tartanak”, többek között Oroszországban és az Egyesült Államokban – emlékeztetett a Le Figaro.
„Nagy-Britannia felkészül arra, hogy támogatást nyújtson egy Irán elleni katonai támadáshoz, amelyet az Egyesült Államok hajtana végre” – jelentette csütörtökön a The Guardian.
Az izraeli államfő szerint egyre valószínűbbé válik egy Irán elleni katonai támadás, amelyet Izrael és más államok hajtanának végre. Az iszlám köztársaság hat hónapon belül atomfegyverrel rendelkezhet - állította Simon Peresz.Az államfő emlékeztette a világ államait az Izraelnek tett ígéretükre, amelyet most be kell váltaniuk. Itt az idő, hogy vagy kemény szankciókkal, vagy pedig katonai művelettel teljesítsék vállalt kötelességüket - szögezte le.
Ha komolyabb háború tör ki a Közel-keleten, az olajárak az egekbe (3-500 $) emelkedhetnek. Ez gyorsan elmélyíti az európai gazdaság recesszióját is. Egyre több országnak kicsúszik a kezéből az államadósság kezelése, és az újabb mentőcsomagok (=hitelek) folyósításáért cserébe le kell mondaniuk maradék nemzeti szuverenitásukról is. A helyi politikai elitek a pozícióik védelmében át kell adják az ellenőrzést a nemzetközi hitelezők által delegált külföldi „szakértőknek”.
Hamarosan elterjednek és fokozódnak a zavargások az általános áremelkedés és a munkanélküliség gyors növekedése miatt. A görögországihoz hasonló állapotok további romlása minen országban ellehetetlenítné a „normális” kormányzást. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nemzetek választott vezetői kezéből kicsúsznak a folyamatok, és az emberek a globális válságra globális megoldásokat: világvalutát, világbankot és világkormányt fognak követelni.
Iránban rettegve készülnek a háborúra: Amerika és Európa decemberben szigorította a 2006-os iráni szankciókat. A perzsa bankok külföldi számláit zárolták, az olaj- és földgázexportból élő ország így nem jut a pénzéhez. Az iráni riál egy hónap alatt 40 százalékot vesztett az értékéből. a teheráni tőzsde leállt, az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Ha Iránt így sem sikerül jobb belátásra bírni, Amerika és Izrael továbbra se zárja ki a katonai beavatkozás lehetőségét.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali