A mi Istvánkánk, ha elálmosodik, a takarók, ruhák és plüssállatok bevarrt műselyem címkéit szereti az ujjával simogatni. A minap egy mezőn egy nagyon szelíd nyúlpárral találkoztunk, még ő is egy méternél jobban meg tudta közelíteni őket. Ekkor elkezdte nyújtogatni a kezét, és szólongatta őket: szimke, szimke. Ma meg délután Feri mutatta neki, hogy arra fekszik le a Nap. Erre is a szimke-szimke keresése volt a reakciója.
afterpost: címkekedvelő gyerekeknek, illetve szüleiknek címkés cuccok minden mennyiségben
0 Responses to “Címke”
Leave a Reply