Öregedés: Örök ifjúság?

A minap egy beszélgetés során került szóba Dr. Iván László gerontológus, pszichiáter személye. Korábban sosem keltette fel az érdeklődésemet az öregedés, az öregség kérdésköre, aminek ő óriási hazai szaktekintélye. Nos, a hozzáállásom azóta érdeklődésbe fordult át, és ma döbbenettel néztem/olvastam a Mindentudás Egyetemén 2004-ben tartott előadását. Azért döbbenettel, mert amit én az elmúlt kb. egy évben a világ dolgairól innen-onnan érzékeltem (és le is írtam itt a blogon), azok egy jelentős része ebben visszaköszönt, illetve válaszolt a bennem lévő kérdésekre. Kiollóztam az előadásból számomra legérdekesebb részleteket. Ha ő mondja, lehet benne valami!

A több, mint hatmilliárd ember között ugrásszerűen nő a 60 évesek és annál idősebbek száma és aránya is, különösen a fejlett országokban. A 21. század az öregedés évszázada lesz. Ez halmozott „esélykockázatot” jelent a gazdaságban és nemzedéki, illetve életminőségi következményekkel jár a társadalmak életében, ami nem utolsó sorban az öregedés és a hosszabbéletűség minőségével kapcsolatos igényeket jelenti, az örök ifjúság és a nem kívánatos, hosszú öregség elkerülésének vágyát. A 21. századra szükségszerűen előtérbe kerül a fenntartható egészség, a megelőzés, az egyénre szabható egészségügyi és szociális ellátás, nem utolsósorban a hosszabb élettartam értékirányult életminőségének kihívása.

Magyarországon mára minden ötödik ember betöltötte a 60. életévét. Az EU tagországainak többségében ennél kedvezőtlenebb a helyzet. Kiemelhető a feminizáció, mi azt jelenti, hogy a korban előrehaladva a férfiak halálozása kifejezettebb, mint a nőké. A nemek arányát tekintve az 1000 férfira jutó nők száma a korosodással emelkedik: a 60-62 éveseknél 1295, a 85 éven felülieknél eléri a 2372-t.

A normál idősödési folyamatok jellegzetessége, hogy az egyedileg programszerűen zajló sejt, szövet, szerv, szervrendszer szintű időbeni változások a működési kapacitásokat csupán beszűkítik, de mindenkori homeosztázisuk egyensúlya megmarad. Minden olyan változás, mely a homeosztázist károsítja, egyensúlyát felborítja kóros folyamatként hat. Ezek korai felismerése meghatározza befolyásolásuk lehetőségeit. Lényegében az esélyek, illetve kockázatok arányának feltárása és befolyásolása, szükség szerint kezelése képezi az idősödés és az időskor korszerű, rendszerszemléletű értelezését és ellátását.

A fejlett régiókban jelenleg 1,2 milliárd ember él, és a következő 50 évben érdemi gyarapodásuk nem várható, mert a termékenység elmarad a szükséges reprodukciótól. A 60 éven felüliek 51%-a egy, 10%-a kettő és 3%-a három vagy több krónikus megbetegedésben szenved. Az előrejelzések szerint Magyarországon növekszik az egyedül élő idősek száma, jelenleg még csökken a családok száma és növekszik a válások száma. Magyarország az időskorúak és nyugdíjasok társadalma lett.

A kémiai evolúció után, a fotoszintézist követően, amikor a légkör oxidálóvá vált, ugrásszerű változások alapozták meg a biológiai evolúciót. A már jelenlévő élő rendszerek az oxidív kémiai működésre kényszerültek átállni, részben az oxigén agresszivitása miatt, részben az addigiakhoz viszonyítottan sokszorosan nagyobb energiamennyiség érdekében. Ez újfajta evolúciós előnyt jelentett, ugyanakkor az oxidatív úton nyert vegyületek instabilakká váltak, gyorsabban bomlottak le. Ennek eredményeként az élő rendszerek nagy árat fizettek, egyedi halhatatlanságukat elvesztették, kötelező programmá vált az öregedésük, ami a legfejlettebb szinten az ember öregedését jelenti. Ebben a vegyi harcban azonban kialakult a élő rendszerek fennmaradását biztosító, az életképességüket stabilan és hosszabban megalapozó és kockázatokkal szemben ellenállóbb „szaporító képződmény”, a DNS örökítő kettős spirálja.

Az emberi faj életkapacitása jelenleg 130-135 év, csupán természetes öregedéssel ennyit élhetnénk. Ennek elérését örökletes tényezők, a személyiségfejlődés, az életmód és az életkörülmények is befolyásolják. Egyrészt a sejtek un. „oxidatív stressz” általi károsodása, azaz az oxidatív szabadgyökök által okozott sejtkárosodásokkal degenerálja az élő szervezetet, másrészt a felhalmozódó hibák és salakanyagok „mutáns sejteket” eredményeznek és kóros elváltozásokat indítanak. Az élet fenntarthatósága ily módon függ az oxidatív stresszek mennyiségétől és erejétől, valamint az ezekkel szembeni védekező és helyreállító működésektől.

Valószínűsíthető, hogy a sejtekben egy olyan „genetikai óra” ketyeg, amely meghatározza, hogy hány osztódást végezhetnek és meddig maradhatnak életben. Az is bizonyított, hogy a tumorsejtek „halhatatlanok”, mert korlátlanul osztódhatnak. A legújabb kutatások éppen arra irányulnak, hogy úgy tegyék halhatatlanná, vagy legalább is hosszabb ideig osztódásképessé a sejtet, hogy ne fajuljon el, ne váljék kórossá.

Az orvosilag lehetséges és a gazdaságilag megengedhető konfliktusa a hazai idősellátásban is a legnagyobb problémát jelenti. Olyan körülményekkel kell számolni, melyek miatt az idősödők és idősek egészségügyi és szociális ellátásának költségei soha nem látott mértékben, rohamosan nőnek. A globális öregedés befolyásolja a gazdaságot, a kultúrát, az emberi magatartást és nem utolsó sorban a politikát.

Egy gerontológusokból, genetikusokból, biológusokból és biotechnikusokból álló tudósegyüttes is elkészítette utópisztikusnak tűnő, de izgalmas jóslatát:

1, a most százévesek nagy valószínűséggel megérik a 110 évet.

2, a jelenleg jó egészségnek örvendő 70 évesek, különösen, ha nők, elérhetik a 100 évet.

3, a 40 évesek közül a legtöbben a jelenleg még csak elméletben zajló kutatások eredményeinek felhasználásával megérhetik a 85, sokan a 100 és néhányan a 135 évet is.

4, a most 30 évesek kilátásai kifejezetten jók: akár megérhetik a XXII. Századot.

5, a most 10 évesek 40 éves korára elérhetővé válik az „öregedés blokkolása”, de az a módszer még nagyon drága lesz és kezdetleges, ezért még megöregszenek, de kétségkívül lényegesen jobb egészségben, mint őseik, a legegészségesebbek megérik a 150 éves kort is.

6, akik 20 év múlva születnek, azok számára az indításukhoz szükséges ivarsejteket kockázat-mentesítve lehet összeválogatni, és akár megérhetik a több száz éves életkort is.

Mit is jelenthet ez az egész a számomra? Szomorú, de látva a világ és az ország dolgai alakulását, nem tartom célszerűnek a társadalmi szintű megoldásokba vetni a bizalmat (közegészségügy, szociálpolitika stb.). Amit viszont jónak tartok, az a hatékony egyéni egészségmegőrzés minden lehetséges módjának alkalmazása. Emellett pedig üzletileg meglovagolni a 21. század egyik giga-trendjét; az anti-aging trendet. A társadalom egyik legnagyobb problémáját lehetőséggé változtatni, ha úgy tetszik, előremenekülni a következő évtizedek kihívásai felé.

Afterpost: Megállítható az öregedés biológiai folyamata

0 Responses to “Öregedés: Örök ifjúság?”


  1. No Comments

Leave a Reply