Archive for the 'érdekes ember' Category

A Soros-terv

Published
by
zolesz
on 2017. október 11., Szerda
in EU, Magyarország, globális válság, gratula, politika, társadalom and érdekes ember
. 0 Comments

Végre megtaláltam a híres-nevezetes Sorors-tervet, amit véleménycikkek formájában lehet fellelni, például 2015.09.26-án itt, aztán 2016.07.19-én meg itt (és talán még máshol is). De mit is „tervez” Soros György valójában? Pontokba szedve leírja ő maga:

1) Az EU-nak és a világ többi részének nagyszámú menekültet kell befogadnia

2) Európának erős határőrizetre van szüksége,

3) Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére,

4) Egységes rendben kell elbírálni a menekültkérelmeket,

5) Egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére,

6) Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatni a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat,

7) Végül a gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit.

Ez az a terv, ami Navracsics Tibor, Orbán Viktor által delegált oktatásért, kulturáért, ifjúságért és sportért felelős úniós biztos, volt fideszes politikus, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondása szerint „nem szerepel az EU Bizottság munkatervében„, és az Európai Bizottság a saját logikája alapján alakítja a migrációs politikáját.

Miközben kitartóan intenzív a magyar kormány belföldi manipulációs propaganda-tevékenysége, a következő nemzeti konzultáció, és talán a 2018-as választási kampányok is erről fognak szólni, addig emberek százmilliói szenvdenek az afrikai és közel-keleti háborúk és éhinségek miatt. Mivel a szülőföldjükön az életük teljesen kilátástalanná vált, és nincsen vesztenivalójuk, az életerősebbek közül sokmillió elindult Európa irányába egy élhető élet reményében. Az ő helyzetükről szól a 444.hu írása - érdemes elolvasni, mielőtt visszaböfögnénk Orbán Viktor vagy Aradszki András és társaik szánkba rágott hazug ostobaságait.

- o -

Beer Miklós váci püspök: „Vannak oltalmazotti státusszal rendelkező menekültjeink az országban. A hivatalos hatóságok megvizsgálták őket, megkapták a papírt. Mi van velük? Összehívott bennünket egyházi vezetőket Balog Zoltán miniszter úr, és azt mondta: most már rajtatok a sor, most már tényleg nyissátok ki a parókiátokat,  az otthonaitokat – ahogy azt Ferenc pápa már az elején mondta –, mert itt vannak, akiknek megadtuk a menekültstátuszt. Ettől szomorodtam el, hogy még most sem mozdulunk meg. Tartok tőle, hogy átléptük a félelemnek egy olyan határát, ahol már az sem érdekel, hány papírja van a menekültnek (…) Ez a népünk szégyene, hogy őket sem fogadjuk be, és nagy szégyenkezéssel mondom, hogy ebben az egyházunk is benne van. Ott állnak az üres parókiáink, nincs papunk, és hiába könyörgünk a papjainknak meg az egyházi tanácsok képviselőinek: jelentkezzetek már, mert kapjuk a bevándorlási hivataltól a listákat, hogy várják a menekültek befogadását. Egy papom jelentkezett, de két nap múlva ő is írt egy emailt:Bocsánat püspök úr, összehívtam az egyházi tanácsot, és azt mondták, inkább maradjon a parókai üresen, de ide ne jöjjön senki.”

Bolba Márta evangélikus lelkész: „Magyarországon olyan közállapotok vannak, hogy nem fogom megmondani, nálunk laknak-e menekültek vagy sem, mert ki fogják szúrni az autóm kerekét, vagy akár megdobálnak. Eljutottunk odáig, hogy ez most már veszélyes. Maradjunk annyiban, hogy van egy szupertitkos menekültügyi programunk.”

Beer Miklós: „Nekünk is.”

Darvas István főrabbi: „A mienk annyira szupertitkos, hogy arról nem is beszélhetek. Őszintén szólva, remélem, hogy ez így is marad. Egy egyház, akár a Mazsihisz, akár a katolikus, az evangélikus nagyon helyesen teszi, ha elkezd bármilyen erőfeszítést kifejteni a menekültek mellett, de ha ez láthatóvá válik, akkor politikai állásfoglalás lesz belőle. Egyszerűen úgy van tematizálva a közbeszéd, hogy nem lehet csak a dolog vallási, morális részéről beszélni.”

Forrás: válasz.hu

- o -

„Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.

Leírtuk és elmondtuk sokszor, miért törvényellenes a migrációs válsághelyzet. Misem bizonyítja jobban, minthogy 10 évig nem is mondják el, mi volt a döntés törvényes indoka. A nehézséget az okozza, hogy nincsen neki olyanja.

S tudjátok, mit tehet az ország egész területére titkos indokból elrendelt válsághelyzetben az állam?

Például a rendőrség a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja; c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat; d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék.

Igaz, ezt csak járványügyi intézkedés biztosítása céljából teheti meg. De miért ne lehetne titok majd az is, miért van szükség járványügyi intézkedésre? Ha bemennek majd a lakásodba vagy betiltják a gyülekezésedet, és ha ellenállsz, te leszel a jogsértő, aki jogszerű rendőri intézkedést akadályoz, és börtönben találhatod magad.

Ha nem akarnak a közbeszerzésekkel küszködni, akkor a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzésekről szóló törvényt. És hogy mi függ össze ezzel a céllal? Azt majd a nemzetbiztonsági bizottság állapítja meg zárt ajtók mögött.

Mindennek fényében javasolt átgondolni mindenkinek azt, milyen következménye lehet további rendkívüli felhatalmazást adni bármelyik kormánynak.

És akik ma tapsolnak, azok politikai ízléstől függően tegyék fel magunknak a kérdést: akkor is örülnének egy ilyen szabályozásnak, ha Gyurcsány Ferenc vagy Vona Gábor lenne a miniszterelnök? És akik azt mondják, hogy nem, de Orbán Viktorban megbíznak, azokhoz két kérdésünk van: tényleg személyre szabva alkotunk rendkívüli felhatalmazásokat? És akik nem bíznak Orbán Viktorban, azoknak mégis milyen indoka van tiszteletben tartani ezeket a szabályokat?”

Forrás: Helsinki Figyelő blog

Alterntív igazságok

Published
by
zolesz
on 2017. május 01., Hétfő
in Magyarország, politika and érdekes ember
. 0 Comments

Orbán Viktor és kormánya az elmúlt héten az Európai Parlamentben vitázott európai vezető politikusokkal az új civilellenes magyar törvények kapcsán. Gyürk András fideszes EP képviselő interjút adott a 888.hu-nak a pillanatnyi helyzetet értékeléséről. Összevetve az interjún elhangzottakat a korábban az Európai Bizottság nemzeti konzultávióval kapcsolatban kiadott írásos állásfoglalásával, megállapítható, hogy szögesen ellentétesen értékelik a helyzetet.

1) Az EU megkülönbözteti a menekültek és a nem menekültek (migránsok) két csoportját, és azt állítja, csak a háború elől menekülőket kívánja - a nemzetközi jog szabályait betartva - befogadni a területére. GYA szerint „Brüsszel” célja igazából nem ez, hanem ezzel szemben az, hogy a migránsokat, sőt az illegális migránsokat 2017 nyarától létszámkorlát nélkül be kelljen fogadnia a tagállamoknak, amit a magyarok elutasítanak.

2) Az EU szerint a civil szervezetek átlátható működésükkel sok segítséget nyújtanak a menekültkérdés operatív kezelésében, melynek során azok be szándékoznak tartjani a jogszabályokat, és nincsen bizonyíték ennek az ellenkezőjére. GYA szerint a civil szervezetek, köztük különösen a Soros György által támogatottak átláthatatlanul működnek, és okozzák, szervezik az illegális bevándorlást az EU területére.

3) Az EU az új felsőoktatási törvényt (LEX CEU) ellentétesnek tartja az európai alapértékekkel, és annak megváltoztatását kéri. GYA szerint, ezzel szemben a Bizottságnál már nem az oktatás szabadságát kérik számon, hanem a szolgáltatások szabad áramlása felől közelítenek, ami egy gazdasági jellegű kérdéskör, és amire a szokásos eljárásrend majd valamilyen megállapodásra vezet a felek között.

Ha a 888.hu-nak adott friss interjúját összevetjük az EU álláspontjának saját interpretációjával, Gyürk András állításai komoly eltéréseket mutatnak attól. Nyilván joga van mindenkinek a saját akármilyen személyes véleményéhez. Ez esetben azonban adódik a kérdés: a FIDESZ európai parlamenti képviselője a magyar közvélemény tájékoztatásakor miért változtatja meg az EU Bizottsága saját álláspontjáról írásban kiadott egyértelmű értélmezéseit ennyire egyoldalúan eltérő módon?

- o -

A Fidesz kampányfőnökével újabb hasonló téműjú interjú jelent meg 2017.05.11-én a Magyar Időkben is, ahol kérdésre ez a válasz hangzott el a nemzeti konzultáció úniós fogadtatásáról: „Az EB egyetlen ügyben sem cáfolta az állításainkat, reakciójuk inkább csak megerősítette az aggodalmainkat. Sőt a konzultációt magát, mint eszközt támadták.” Ezzel szemben a LÁSSUK A TÉNYEKET Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra a tételes cáfolatok előtt ezzel a mondattal indít: „A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő.”

Ha a 888.hu-nak adott interjú válaszai - erős eufémizmussal - még esetleg nevezhetőek voltak „az igazság nem teljes kibontásának”, a Magyar Időknek adott interjójából idézett mondat már egyértelműen valótlanság állítása Gyürk András Fidesz kampányfőnök részéről.

Meghekkelve

Published
by
zolesz
on 2017. április 17., Hétfő
in Magyarország, gondolkodom, politika and érdekes ember
. 0 Comments

2011. decenber 23-án, kihasználva az akkori 2/3-os többségét, a Fidesz egyoldalúan és egyértelműen magának kedvezően megváltoztatta a választási törvényt, ami 2012. január 1-től, vagyis a karácsonyi (parlamenti) munkaszünet végétől érvénybe is lépett. Hogyan néz ki az a választási rendszer, ami alapján lezajlott a 2014-es választás, és ami alapján működik hazánkban a képviseleti demokrácia?

1) Nőtt az egyéni mandátumok ARÁNYA a listás mandátumokhoz képest. Az egyéni mandátumokat jellemzően a nagyobb pártok nyerik, korábban 45% volt ennek az aránya, amely 53%-ra nőtt. A listás mandátumokat tudják a kisebb pártok megszerezni, melynek aránya 55%-ról 47%-ra csökkent. Csak ezzel 17%-nyi, azaz TIZENHÉT SZÁZALÉKNYI mandátum átmehet a kis ellenzéki pártoktól a nyerő nagyhoz, ami jelenleg a Fidesz!

2) 2012 előtt a VESZTES egyéni jelöltekre leadott szavazatok, az un. töredékszavazatok az adott párt listáját erősítették, 2012 után a GYŐZTES jelöltre leadott szavazatok IS beszámítanak a listás helyek elosztásába - tehát a győztesre leadott szavazatok duplán számítanak! (Ennek folytán a 17%-os mandátum-többség lehetősége tovább nőhet, amivel 2014-ben konkrétan +7 listás parlamenti mandátumot szerzett a Fidesz.)

3) A korábbi kétfordulós választást egyfordulóssá tették. Korábban az első forduló után a kisebb pártok a tényleges erőviszonyok alapján dönthettek az ÖSSZEFOGÁSRÓL a második forduló sikere érdekében. Ez a lehetőségük a Fidesznek köszönhetően 2014 óta nem adott.

4) ÚJRARAJZOLTÁK a választási körzethatárokat, melyek immár úgy vannak meghúzva, hogy azok legyenek a kisebb körzetek, ahol a Fidesz támogatottsága nagyobb. Így a FIDESZES SZAVAZATOK TÖBBET ÉRNEK, ugyanis kevesebb kell belőlük egy parlamenti képviselő Parlamentbe juttatásához.

5) A HATÁRON TÚLIAKNAK megadták a szavazati jogot, amivel hozzácsaptak a sajátjukhoz egy (több-)százezres fidesz-tábort, hiszen a határon túliak 95%-a érzelmi okokból a nekik magyar állampolgárságot adó Fideszre, pontosabban Orbán Viktor személyére szavaznak. Ez csak akkor lenne igazságos, ha a szavazati jog mellé a KÖVETKEZMÉNYEKET is vállalniuk kellene, ami ugye a külföldön élő, nem magyar állampolgárok esetében nem így van. Ráadásul a környező országokban élők LEVÉLBEN szavazhatnak, míg a távolabbi országokban tanulók és dolgozók a szavazataik leadásához SZEMÉLYESEN kell elmenjenek a követségre.

A megbuherált új választási törvénynek az lett az eredménye, hogy a Fidesz 2014-ben bár csak a valódi szavazatok 45%-át szerezte meg, ez az eredmény a parlamenti férőhelyek 67%-ának, azaz MÁSFÉLSZERESÉNEK elfoglalására volt elegendő. Miközben a Fidesz 98 óta a legkevesebb szavazatot kapta 2014-ben, tehát kevesebb szavazattal szerzett 2/3-os többséget, mint amennyivel 2002-ben és 2006-ban elvesztette a választásokat.

2011-ben azonban nem csak a választási törvényt hekkelték meg, hanem ekkor üresítették ki az Országgyűlés házszabályát, azaz a működését is:

6) Félévenként 6 törvény esetében fölhatalmazást adott magának a kormánytöbbség, hogy un. kivételes sürgős eljárás keretében bármilyen törvényt 2 nap alatt szinte mindenféle parlamenti VITA NÉLKÜL átnyomjon.

7) Minden törvényjavaslat zárószavazása előtt lehetőséget biztosítottak maguknak arra, hogy a viták után, közvetlenül a zárószavazás előtt teljesen ÁTÍRHASSÁK a már megtárgyalt törvényjavaslatot.

Ez a „törvénygyár” a rendeleti kormányzástól annyiban különbözik, hogy más a látszatja, demokratikusnak tűnő keretek között. Ez sem volt elég:

8.) 2014-től még tovább csökkentették a Parlament jogköreit. A törvényjavaslatok vitáit a parlamenti BIZOTTSÁGOKBAN tárgyalják részletesen, az Országgyűlésnek, mint „szavazógépnek” csak szavaznia kell róla.

9) 2016 márciusában Lázár János javaslatára bevezették, hogy a Kormány saját jogkörben, a Parlament megkérdezése nélkül, kormányhatározattal ELRENDELVE úgy költ a költségvetésből, ahogy akar. Ezzel sikerült megkerülniük a teljes országgyűlést, vagyis mégiscsak a rendeleti kormányzás van, kizárólagosan a Fidesz és Orbán Viktor akarata szerint, a kormányközeli oligarchák és egyéb szervezetek örömére.

Ez a Fidesz rendszerének, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a lényege. 7 éve lépésről lépésre pont annyit építenek le a demokrácia intézményrendszereiből, hogy az éppen biztosítsa azt, amit szeretnének: négyévente gond nélkül választásokat nyerni, közte pedig azt tolni át a parlamenten, amit csak akarnak. Ahogy változnak a körülmények, mindig egy kicsit „lejjebb csavarva” a jogállamot, ami már egyre kevésbé tűnik föl.

Ezt a meghekkelt választási törvényt és egyoldalú, kiüresített parlementi működést hitelesítik tudatosan az ellenzéki parlamenti képviselők (a kormánypártiakkal együtt) minden alkalommal, amikor jelöltetik magukat vagy bemennek dolgozni oda. Emiatt az ellenzéki asszisztencia miatt mondhatják bármilyen kritikára, hogy „Magyarország demokratikus jogállam”. Holott tudhatjuk, hogy 7 éve attól eltávolodóban van. Minimális követelésként, elengedhetetlenül szükséges a fent részletezett hekkelések kiküszöbölésével egy új, arányosabb és igazságosabb választási törvénnyel nekifutni a 2018-as választásoknak.

Az utcai tűntetések egyre fokozódó nyomása, és a konzervatív szavazótábor fokozatos belső „ébredése” meghátrálásra kényszerítheti a kormányt. Ez siker lendületet adhatna új politikai formációk megjelenésének és felemelkedésének is, a magukat lejáratott, kollaboráns ellenzéki pártok mellett. Így ugyanis nem mehetünk tovább. Különben, talán nem is nagyon sokára, Magyarország is oda juthat, mint Törökország Erdogannal - a nyakában.

Felhasznált irodalom: (hogyan lesz ez) KÖZÖS ORSZÁG (?) ✸ Ceglédi: Illúziók helyett

15 perc demokrácia

Published
by
zolesz
on 2017. március 13., Hétfő
in Magyarország, politika, társadalom and érdekes ember
. 0 Comments

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak, a Diplomáciai Testület tagjai, Kedves Vendégek, Tisztelt Újságírók (ideértve az Országgyűlésből kitiltottakat is)!
Elnöki programom egyetlen mondatban is összegezhető: Legyünk bármilyen meggyőződésen, legyünk bármelyik párt szavazói, mindannyiunknak jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni! Az emberek szeszélyesek, ezért az emberek uralma alatt kiszámíthatatlanabb az életünk annál, mint amikor intézmények kormányoznak.
Amikor megköszönöm az engem jelölő pártok és képviselőik támogatását, köszönöm azt is, hogy a támogatás tényével a meghirdetett elnöki programomat is támogathatónak találták. Mivel a programom rendszerkritikus program, ugyancsak megköszönöm, hogy támogatásukkal hitet tettek tartalma mellett.
Köszönetet mondok továbbá az elmúlt hónapokban mellettem állt segítőknek, családomnak, feleségemnek, Székely Sándornak, Gulyás Balázsnak, Krasztev Péternek és Mellár Tamásnak.
Lássuk tehát az elnöki programot:
A demokratikus nyilvánosság intézményrendszerének teljes érvényesülésével, az emberi jogok garantálásával, a szabad és tisztességes választásokkal biztosítani kell, hogy a választópolgároknak valódi lehetőségük legyen időről időre leváltani a kormányzati hatalom gyakorlóit.
A szegénység elviselhetetlen. A Magyar Köztársaságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden tagja emberhez méltó életet élhessen.
A korrupció maga alá gyűrte az államot. A polgárai által ellenőrzött állam a rendelkezésre álló legszigorúbb eszközökkel küzdjön a korrupció, különösen annak az állami intézményeket használó formái ellen.
Ehhez hozzáteszem, hogy a fenntartható fejlődés és a jövő nemzedékek védelme is fontos része ezeknek az állam működését meghatározó alapvető elveknek.
Sokan gondolják, hogy a jogállamiság kérdései távol állnak az emberek mindennapos gondjaitól. Én ezt másként látom. Akár a harmadik világbeli viszonyokat idéző szegénységre, akár az ellopott magánnyugdíjpénztári vagyonra, trafikokra, akár Kishantosra és bármely más törvényesen elrabolt földre, az elcsent tan- és sajtószabadságra, a kultúra szabadságára vagy más konfiskált fizikai és szellemi tulajdonunkra, jószágunkra gondolunk, be kell látnunk, hogy a hatalmasok személyes önzésével szemben csakis a független intézmények védelmében bízhatunk. Korrekciókkal, bűneit magunk mögött hagyva persze, a harmadik köztársaság hibáit kijavítva, mielőbb vissza kellene térnünk a 89–90-es alkotmányos mozgalmunk értékeihez, egészen röviden szólva a parlamenti demokráciához. Ugyanakkor régen itt van az ideje, hogy korlátozzuk a hatalommal rendelkezőknek a hatalom nélküliek iránti, a gazdagoknak a szegényekkel szembeni, valamint az egészségeseknek a nem egészségeseket elutasító, a férfiaknak a nők iránt, a nemzeti többségnek a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló, továbbá a jelenleg itt élő nemzedékeknek az elkövetkező nemzedékekkel szembeni önzését.
Szabad és szolidáris Magyarországot szeretnénk. Az én eszményem a lehető legkevesebb állam és a minél több szolidaritás.
Jogainkat nem az államtól kaptuk. Azért illetnek meg minket, mert embernek születtünk. Olyan országot szeretnénk, amelynek minden polgára egyformán kedves gyermeke, legyen bár politikailag középen vagy álljon valahol szélen, akár legszélen. Az állam tehát minden polgárát, minden ügyben ugyanolyan méltányos és egyenlő bánásmódban részeltesse. Az egyenlő méltóságról beszélek. Ebből az is következik, hogy a menekültügy tekintetében pedig morálisan és alkotmányosan csak az a politika igazolható, amely a szülőföldjükről elüldözöttekre úgy tekint, mint a miénkkel azonos méltóság hordozóira. Csak az jó menekültpolitika, amely az emberiesség erkölcsi és jogi követelményeinek megfelel. Ugyanakkor nem minden emberséges menekültpolitika egyúttal jó politika is, hiszen a politika művészete sokféle szempontot érvényesít.
Minden közviszály a zsarnokság előszobája. Mintha mostanában másoknak is eszükbe jutna Machiavelli híres tanácsa: „A bölcs fejedelemnek, ha erre alkalma nyílik, ravaszul valamilyen ellenséget kell szereznie, úgy, hogy azzal végezvén, hatalma növekedjék.” Ha a fejedelem ellenséget keres, akkor tegnap a migráns, ma a rossz oligarcha, holnap a Soros, holnapután pedig Te magad leszel az ellenség.
Az országok csak békében fejlődnek. A belviszály háborús pszichózist állandósít, ez pedig minden fejlődés legfőbb gátja. A magyar történelemben példátlan fejlődést és kulturális pezsgést eredményező kiegyezés évfordulójának évében erre feltétlenül gondolnunk kell. Le kell végre zárnunk a történelmi és a modern Magyarország hívei között dúló több mint százéves viszályt, melynek száz éve még súlyos tétje volt, de a konfliktus alapja mára teljesen megszűnt, a vita kihűlt, és ezt az újabb kiegyezést lélekben elő is segíti, hogy a nemzeti együttműködés rendszere mindkét felet megcsalta. Én, ha a társadalmi békére gondolok, rendszerint egyetértve, mindig Babits Mihály szép márciusi verse jár a fejemben: „Ó béke! béke! / legyen béke már! / Legyen vége már!” Azonban a békességnek vannak kulturális előfeltételei: a nyomorral, a korrupcióval, a megfélemlítéssel, az elnyomással, a környezet pusztításával például soha nem szabad békét kötni. A béke továbbá nem csend, ellenkezőleg, a békében folyamatos a vita, a párbeszéd. Amíg viszont az óriásplakátról és a heccmédiából egyetlen vélemény harsog, addig soha nem lesz béke.
A jogállami Alkotmány és az Alaptörvény szerint is a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét. Nézetem szerint ez nem elég pontos megfogalmazás. Nem annyira kifejezni, mint inkább szolgálni kellene a nemzet egységét. Az elnök szavai, cselekedetei, gesztusai elősegíthetik a nemzeti egységet, de éppen kárt is okozhatnak. Mindenesetre nem jó, ha két Magyarországban gondolkodunk, azt javaslom, hogy mindig az egyetlen Magyarország lebegjen a szemünk előtt.
Kétszáz éve született Arany János, aki nélkül, mondhatom, ha lennénk is, de biztosan nem azok lennénk, akik vagyunk. Kérdem most, noha Berzsenyitől Radnótiig, Pilinszkyig és tovább folytathatnám, nem éppen általa is lettünk és vagyunk magyarok? És, teszem hozzá Márai szavaival, vajon nem ez a szép és különös keleti nyelv köt minket egymáshoz? És amikor a mai rosszízű vitákra figyelmeztet szigorúan Arany: „Sokan szeretnék a hazát; / De gyűlölik minden fiát, / Ha népszerű alkalmakon / Oly nagyot, mint ők, nem kiált.”
Ezzel a kívánatos elnöki szerep kérdéséhez érkeztem el. Két felmutatott köztársasági elnöki minta van a szemem előtt: Göncz Árpádé és Sólyom Lászlóé. Személyes autonómiából mindketten példát mutattak. Göncz Árpád kíváncsiságát kedveltem, kíváncsiságát mindenki iránt, akit anya szült. Sólyom László alkotmányos szigora számomra vonzó példa. Az ideális, nem létező elnök ezeket ötvözhetné. Két idézet, amely szavaimat illusztrálja. Az első Göncztől: „Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket.” Sólyom pedig így folytatja: „Mind az ellenzéknek, mind a kormánynak, mind pedig a népfelségnek is alapvető kötelessége betartani bizonyos normákat. És ha ezek a normák bizonytalanná válnak, ha a normák átlépését igazolni akarják, akkor az elnöknek kötelessége megszólalni.”
Nem árulok zsákbamacskát. Újonnan megválasztott köztársasági elnökként biztosan nem lennék fél óránál tovább hálás az engem megválasztó pártoknak, hiszen a köztársasági elnök az alkotmányosság felett őrködik, a hála pedig bizonyosan nem alkotmányossági kategória.
Beszéljünk még egyszer a személyekről! Aki minden hatalmat megszerez, törvényszerűen mindent el is veszít. Útja ezért politikai értelemben a semmibe vezet. Ebben az értelemben tehát minden független intézmény felbecsülhetetlen szolgálatot tesz annak a személynek, akinek a hatalmát korlátozza.
Köztársasági elnökként bizonyosan nem lennék sem odafagyott mosolyú köszönőember, sem pedig néma és komor szfinx. Olyan helyzetben, amelyben az alkotmányosság helyreállítása a tét, a köztársasági elnök felelőssége különösen nagy. Ez azzal a felelősséggel jár, hogy az Alaptörvényben számára biztosított eszközöket az alkotmányosság védelmében maradéktalanul használja ki! Elnökként természetesen mindazzal az eszköztárral élnék, amelyet a kiváló elődök bejáratott módon eddig is használtak. Tekintettel azonban arra, hogy az alkotmányosság 2013 tavaszán Magyarországon megroppant, helye van az alkotmányosság védelmében némileg unortodox eszközök alkalmazásának. Két ilyen eszközhöz is fordulnék. Az egyik az elnök szinte korlátlan beszédjoga, amelyre valószínűleg sokan csak rálegyintenének. Ne tegyék! Hat év ombudsmani szolgálattal a hátam mögött, jól tudom, mit beszélek. Tudom, hogy a meggyőző és helyes érvelés előtt sokszor az államhatalom vaspántos, nehéz kapui is megnyílnak. Az igazságról szóló beszéd soha nem teljesen erőtlen. Legalábbis a 17. században még úgy tartották, hogy az igazság nyílt vitában nem szenvedhet vereséget a hamisságtól.
A másik, eddig ki nem használt lehetőség az, hogy az elnöknek korlátlanul joga van az Országgyűléshez törvénytervezeteket benyújtani. Ezt a lehetőséget is ki kívánom használni, sőt akár rendszeressé is tenném. Az Országgyűlés, miközben nem köteles a javaslatokat elfogadni, de megtárgyalni viszont igen.
Tekintettel az előttünk álló márciusi ünnepre, az első szimbolikus jelentőségű benyújtandó törvény szólhatna a sajtószabadságról is, hiszen egyre-másra szűnnek meg a sajtószabadság utolsó közlönyei, és talán nem is állunk olyan távol Ady Endre 1901-es jóslatának megvalósulásától: „Már nemsokára gyanús lesz minden kinyomatott sor: nem lehet őszinte, mert le merték írni.” Közel állna a szívemhez az új alkotmánybírósági törvény, a szociális törvény, a felsőoktatási és a közoktatási törvény, illetve a korrupció megfékezését célzó törvény kidolgozása is.
Szeretném megjegyezni, hogy kevesebb gyalázkodás, hazugozás, sorosozás, idegen ügynöközés talán több lett volna. Az elmúlt hetek fényében akár azt is kérhetném, hogy ha vannak itt olyan pártok, amelyek vezetői élvezték Soros támogatását, a mai szavazás során szavazzanak rám. Persze, hogy nem kérem.
Én, ha egy lócsiszár bevert sárral, inkább pöröltem, mint letöröltem, és ahogy Arany nagyszerű utóda is, nemcsak hogy nem fogom be pörös számat, de a tudásnál teszek panaszt.
Összefoglalva: alkotmányos hagyományainkhoz visszatérve helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben független intézmények biztosítják a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátait és alapvető jogainkat. Olyan alkotmányra van szükség, amelyet népszavazás erősít meg, kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit és békét teremt.

Mit tegyen a civil?

Published
by
zolesz
on 2017. január 17., Kedd
in Magyarország, globális, gondolkodom, politika, társadalom and érdekes ember
. 0 Comments

Tele van a kormány kommunikációja a civilek politikai szerepvállalásának értékelésével. Mi erről a kérdésről az illetékes államtitkárnak a véleménye, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumában az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős. Néhány gondolat Soltész Miklós nyilatkozatából, és utána pár gondolatindító kérdésfeltevés, röviden:

1) A civileknek nem ildomos a „nagypolitikábról” véleményt mondaniuk, az ő terepük a politikamentes közélet. A politizáló civil szervezet a civilsége is megkérdőjelezhető: sokat hallhatunk a Soroshoz köthető, „idegen érdekeket kiszolgáló álcivilekről”.

2) Az állami támogatás rendben, a külföldről kapott finanszírozás minimum gyanús, a vezetők vagyonosodási vizsgálatot érdemelnek úgy, mintha azt az állam adta volna.

3) Kimondottan bőszítő, hogy egyes civil szervezetek tevékenységét akár többszázmillió forinttal finanszírozza Soros György, amivel ezek „Magyarországnak eshetnek”. Miközben a Magyar Állam 200 milliárd forinttal támogatja a magyar Civil szervezeteket.

4) Körülbelül hatvan ilyen un. idegen civil szervezet áll a hatvanezer hazai finanszírozású civil szervezettel szemben. Előbbieket mivel a baloldal védi, azok Soros Györggyel közös politikai platformon állnak: „Szerintük a világot mind gazdaságilag, mind pedig ideológiailag be kell kebelezni, ezt a törekvést pedig néhány erőszakos és hangos, de társadalmi támogatottságban a nullához közelítő, azonban anyagiakban nagyon jól ellátott civil szervezeten keresztül akarják megvalósítani.”

5) A támogató szervezetek az egész világot a saját elképzeléseik szerint kívánják átformálni, például a súlyos következményekkel járó migráció támogatásával.

6) Más civil szervezetek – amelyek többnyire önkéntes munkával, nagyobb társadalmi feladatot látnak el – véleményét nem veszik figyelembe.

7) Soltész Miklós szerint a kritikát megfogalmazóknak az fáj, ha valaki azok mellett az értékek mellett áll ki, amelyek a CÖF-nek is fontosak, pl. az egyház, a családi közösségek, a köznevelésben való javulás, az egészségügy és a szociális terület felemelése vagy az, hogy egy ország maga dönthesse el a migrációban  való részvétele mértékét.

Milyen alapon vitatja el az államtitkár a kormányétól eltérő vélemények nyilvános képviseletének lehetőségét, jogosságát? Milyen alapon akarja az állam egy tőle független szervezetnél a tőle függetlenül kapott finanszírozás elköltését ellenőrizni? Milyen alapon kifogásolja az államtitkár azt, hogy a törvények betartása mellett a kormányon kívül bárki más is finanszírozhat Magyarországon kormánytól független tevékenységeket? Mit ért az államtitkár az alatt, hogy a civil szervezeteken keresztül Sorosék „a világot mind gazdaságilag, mind ideológiailag be akarják kebelezni”, és erre milyen bizonyítékai vannak? Miért csak migránsokról és nem menekültekről is beszél az államtitkár, és mire alapozva tiltaná meg bármilyen civil szervezetnek a menekültek segítését, ami a nemzetközi egyezmények szerint Magyarország (erkölcsi) kötelessége is lenne? Miért kellene az un. álcivil szervezeteknek más, a kormány által favorizált társaik „véleményét figyelembe vennie”? Miért gondolja az államtitkár azt, hogy az un. „álcivil” szervezeteknek ne lenne joguk a kormányétól elétrő értékrend kialakítására, vagy például a kormány menekültekkel kapcsolatos gyakorlatát erkölcsi, jogi szempontokból kritizálni?

Trump

Published
by
zolesz
on 2016. november 13., Vasárnap
in gondolkodom, gratula, politika and érdekes ember
. 0 Comments

Kedden, nem kis meglepetésre Donald Trumpot választották meg az USA elnökének. Műveletlensége, felszínessége, primitív, zsigeri motiváltságú gondolkodásmódja szembeötlő, de ez legyen az amerikaiak baja és szégyene. A probléma azonban az, hogy a jelenség hatása nem fog megállni az USA határainál.

Az USA a világ elsőszámú hatalma, gazdasági, politikai és katonai szerepe megkérdőjelezhetetlen. Világszerte igazodási pont, stabilizáló tényező a kisebb államok politikusai, elitjei számára. Legalábbis eddig az volt. Kérdés, hogy a jövőben hogyan fogja a kis diktátorokat befolyásolni Amerika? Egyáltalán, megmarad-e a valódi nyugati demokratikus értékeket közvetítő amerikai befolyás?

Az új elnök polgárjogot szerezhet és tovább erősítheti a liberalizmus és a liberálisokkal szembeni ostoba és immár egyre durvább akciókat az olyan országokban, ahol az illiberális politikai fordulat veszélye valóban fennáll. Ami kapóra jöhet az elszigetelődést óhajtó, nacionalista és szélsőjobboldali erők számára. Sajnos a nyugati világ fasizálódása a következő sebességi fokozatba kapcsolhat.

Röhrig Géza a reformátusoknál

Published
by
zolesz
on 2016. április 17., Vasárnap
in antiszemitizmus, egyház, politika, vallás, zsidó and érdekes ember
. 0 Comments

A katolikusok után néhány napja a reformátusokhoz is meghívást kapott Röhrig Géza. Nagyon érdekes beszélgetés folyt az emberi erőforrás miniszter és a Saul fia című film főszereplője között, ugyanarról a témáról: a kereszténység és a zsidóság viszonyáról. Az azért érzékelhető, hogy a protestantizmus csak fél évezrede szúrja el ugyanazt, amit a római katolikusok négyszer ennyi ideje elkezdtek.

Muszlim-e a muszlim?

Published
by
zolesz
on 2016. január 09., Szombat
in gondolkodom, iszlám, kultúra, társadalom, vallás and érdekes ember
. 0 Comments

Tanulásgos vitám volt ma a Facebookon Bolek Zoltánnal, a Magyar Iszlám Közösség elnökével a Facebookon. A vita apropója Kovács Miklós Ahmed (a Magyar Iszlám Közösség alelnöke): Kölnről című írása volt. Előbb a Mandineren megjelent cikket, utána a vitát idemásolom:

„Először is szögezzük le, akik szilveszter éjjelén Kölnben randalíroztak és bulizó lányokat molesztáltak egytől egyig utolsó mocsok embernek nem nevezhető férgek. Jobb helyeken helyben kasztrálnák mindet egytől egyig. Ebben szerintem mindnyájan egyet értünk.

A gond ott van amikor a média, annak is főként az iszlámfób része randalírozó, molesztáló muszlimokról, arabokról tudósít. Mi a franc köze van ehhez a szégyenletes eseményhez és ezekhez az állatokhoz az iszlámnak? Egy részeg, drogos csürhe lányokat zaklat. Vajon ez az iszlám kultúra része? Nem, az iszlámnak semmi köze ehhez. Gyengébbek kedvéért, aki nem tudná az iszlámban mind az alkohol ivás, mind a drogozás, mind a molesztálás súlyos bűnnek számít. Nem is az arab kultúra része. Eddig öt arab országban jártam, de egyikben sem tapasztaltam még hasonlót se. Arab országban az ilyen mocskokat szerencsés esetben a rendőr menti meg a meglincseléstől, hogy aztán ő verjen belé jómodort bent a fogdán a kollégáival. Akkor milyen kultúrát testesít meg ez a viselkedés? Biztos, hogy nem a keresztény kultúrát, bármily sok szó is esett róla mostanság. Mikor hasonló módon fociszurkolók rombolják végig Budapestet, rájuk se mondjuk, hogy keresztény csürhe, vagy hogy a keresztény kultúrát testesítenék meg.

A Kölnben randalírozó csürhe nem mást testesít meg, mint a jelenlegi vallástalan, ateista, hedonista nyugatot. Amit nem értek, mit vártak tőlük? Amióta megjelentek a menekültek a kapuknál, másról sincs szó, mint arról, hogy tiszteletben kell tartaniuk a kultúrát, be kell illeszkedniük, asszimilálódniuk kell, az iszlámot és a vallást pedig felejtsék el. De hova asszimilálódjanak, ha nem a jelenlegi Európa nagy részére jellemző világi, ateista társadalomba? Akik keresztény kultúráról beszélnek nézzenek előbb körbe, az Európaiak nagy része milyen kultúrát követ, milyen életmódot folytat? Nem hiszem, hogy a kölni őshonos európai bulizók mind ministránsok lettek volna. Ez történik ha az erkölcs, a hit, a vallás kiveszik az emberekből. Legyen az eredetileg akár muszlim, akár keresztény, ha csak névleg az, közben pedig nem gyakorolja a vallását, ugyan olyanok lesznek.”

És a vitánk:

„- Sem egy igazi, vallásában hívő és gyakorló keresztény, sem egy vallását gyakorló és azt követő muszlim, vagy zsidó nem követ el ilyen ocsmányságot. A Sharia pedig az ilyen cselekményeket komolyan bünteti. S ha nem olvasták volna el a cikket teljesen, jelzem, hogy mi muszlimok nem is tartjuk az ilyen mocskokat muszlimnak….NE szelektíven olvassanak, hanem értelmesen! Ha védik a devianciákat, egészségükre.

- Tisztelt Bolek úr, a kereszténység Európában évszázadok óta „csak” egy vallás a szekularizált társadalomban. Az iszlám viszont amellett, hogy vallás, jogrend és társadalom is! Az lehet, hogy az ön vallási elvárásait a randalírozók nem érik el, de mivel iszlám társadalomból és kultúrából érkeznek, az iszlámból való meg- vagy kitagadásuk hamisnak tűnik a számomra!

- Bonifert Zoltán A valóban hívő és gyakorló muszlimok nevében mondhatom, hogy ezek a söpredékek nem muszlimok. S itt a Koránra és a Szunnára hagyatkozom. Hogy Ön mit gondol laikus létére, az más kérdés.

- Bolek úr, morálisan furcsa, hogy az iszlám vallási vezetői számára a problémás muszlim nem muszlim.

- Bonifert Zoltán mivel Ön nem ismeri vallásunkat…ezért tűnik furcsának. Az Iszlám törvénykezés szerint ezt a söpredéket meg kellene korbácsolni.

- Zoltan Bolek értem, amit írt. Ön tudja, hogy valaki muszlimságát a vallási vezető vallási szepontból megitélheti-e, üdvözül-e a Korán szerint, milyen tettére milyen bűntetést érdemel stb. Én viszont NEM erről beszélek. Hanem arról, hogy az iszlám NEM CSAK vallás, hanem jogrendszer (Saria - amire Ön itt hivatkozik) és társadalom is, és MORÁLISAN érzem problémásnak, ha a vallási vezető megtagadja azokat, akik - bár hibáztak, de ettől még - muszlimnak tarthatják önmagukat, hiszen ide tartoztak korábban, és továbbra is ide akarnak tartozni esetleg, és nem akarják elhagyni az iszlámot (elfogadja, hogy nincs más isten, csak Allah, és Mohamed az ő szolgája és küldötte). Ennyi.” (Forrás: Mandiner a Facebookon)

Kovács Miklós Ahmed 2015.01.08-i khutbájában ezeket mondja:

5:45 - 6:15 A muszlim az, aki elfogadja, nincs más isten, csak Allah, és Mohamed (…) az ő szolgája és küldötte. Ez az ember a muszlim. De ki, aki hívő? Az az ember a hívő, aki az iszlámot megvalósítja szívben és cselekedetben. Ők a hívők.

7:20 - 10:13 A khutba arról szól, hogy mi, muszlimok megint támadva vagyunk. Egy olyan dolog miatt, aminek az iszlámhoz semmi köze, és azok, akik ezt elkövették (ti. a szilveszteri kölni erőszakoskodások), nem az iszlám nevében cselekedtek, és szintén semmi közük az iszlámhoz. (…) Mikor tudjuk, hogy semmi közünk hozzá. Lehet, hogy tényleg ezek az emberek muszlim származásúak voltak, de vajon jót cselekedtek, ahogy egy muszlim, úgy cselekedtek? Ahogy otthon az arab országokban látják, a szüleiktől, ahogy az arab erkölcsök diktálják? Nem, egyik sem úgy cselekedett. (…) Akkor hogyan próbálja meg a média összemosni azt, hogy muszlimok nőket molesztálnak?

13:45 - 14:07 „De azt mondták, milyen szégyen az arabokra nézve, ha bemennek egy házba, ahol nők vannak. Látjátok testvéreim, az arab kultúrában még az iszlám előtt is tisztelet övezte a nőket.” (Sic!)

14:45 - 18:05 „Ezek az emberek (ti. a szilveszterkor Kölnben erőszakoskodó bevándorlók) nem mást képviselnek, mint a nyugati vallástalan ateista liberális kultúrát. Ha már ezt lehet kultúrának mondani. Amikor ezek az emberek idejöttek, mit mondtak nekik? Tartsátok tiszteletben a kultúránkat! Alkalmazkodjatok, asszimilálódjatok! Hova alklamazkodnának, illetve hova asszimilálódnának? A keresztény kultúrkörbe nem tudnak, mert hol látnak itt Európában kereszténységet? A kereszténység megszűnt létezni, már csak a templomokon belül egy szűk körben létezik. Mert amit ha kilépsz az utcán és látsz, az az erkölcstelenség, az a hedonizmus, az nem a keresztény kultúra. Tehát ezek az emberek úgy érezték, hogy el kell hagyniuk a saját iszlám kultúrájukat, ami megparancsolja nekik a tisztességes életet, megparancsolja nekik az erkölcsösséget, megparancsolja nekik a másik ember tiszteletét, és úgy gondolták, hogy nekik asszimilálódniuk kell ebbe az ateista, vallástalan kultórába. Azt hitték, nekik mindent szabad, mindent lehet, mert azt látták, hogy itt az embereknek tényleg mindent szabad, és tényleg mindent lehet. És itt a bizonyíték azok számára, akik azt mondják, ne legyenek mecsetek európában, ne legyen iszlám európában, hogy ezeknek az embereknek mennyire kell az iszlám, illetve mennyire szükségük van az iszlámra. Azért, mert ha bemennek egy mecsetbe, akkor ott mit hallanak, mit tapasztalnak, mit találnak? Azt, hogy a vallásról beszélnek, a vallásra tanítják őket, megtanítják őket, hogy nem szabad más embernek ártani.A másik embert tiszteli kell (köhögés), legyen akát muszlim, legyen akár nem muszlim. Nem szabad alkoholt inni és részegen randalírozni a városban. Ez mind, amit az ember a mecsetben tanulhat meg. Amikor az ember asszimilálódik egy vallástalan társadalomba, elhagyja a gyökereit, elhagyja a vallását, akkor ez lesz a vége, ami ott történt december 31-én este Németországban.” (Forrás: 2016. január 8-án elhangzott khutba)

- o -

Néhány kérdést felvetnek a Magyaroszági Iszlám Közösség elnökének és alelnökének a szilveszteri kölni eseményekre adott reakciói és a szószékről prédikált állásfoglalásai, tanításai:

1) Mit gondolhat az emberi méltóságról egy vallási felsővezető, ha emberekről (pláne közel-keleti háborúk és üldöztetések elől menekülők bármely csoportjáról) olyat állít, hogy azok „állatok„, illetve „egytől egyig utolsó mocsok embernek nem nevezhető férgek„?

2) Mit gondolhatnak az iszlám közösséghez való tartozásról, ha azt állítják ismeretlenül egy ezer fős menekültcsoportról, hogy „ezek a söpredékek (ill. mocskok) egytől egyig nem muszlimok„, amikor az illetők közül sokan származásuk szerint azok, és korábban nyilván elfogadták azt, hogy nincs más isten mint Allah és Mohamed az ő küldötte, és ezzel ellentétes nyilatkozatukról ésszerűen nem lehet tudomásuk?

3) Milyen ismeretei vannak az iszlám magyarországi vezetőjének a nyugati szekuláris államról, a társadalomról és általában az európai emberekről, ha azt prédikálják a szószékről, hogy Európában „az embereknek tényleg mindent szabad és tényleg mindent lehet„?

4) Mit gondol a törvényes bűnüldözés módszereiről az, aki szerint „az ilyen mocskokat szerencsés esetben a rendőr menti meg a lincseléstől, hogy aztán ő verjen belé jómodort bent a fogdán a kollégáival„?

5) Hogyan állnak az európai igazságszolgáltatás törvényes eljárásrendjéhez azok, aki szerint „jobb helyeken helyből kasztrálnák mindet egytől egyig„? illetve „ezt a söpredéket meg kellene korbácsolni„?

6) Mit gondol az európai kultúráról az, aki kétségbevonja, hogy az egyáltalán kutúraként értékelhető-e? Amely „kultúrát” a menekültek a szilveszteri kölni erőszakoskodásukkal „képviseltek„?

Horthy unokája Mekka felé imádkozik

Published
by
zolesz
on 2015. október 24., Szombat
in antiszemitizmus, gratula, iszlám, történelem and érdekes ember
. 0 Comments

Horthy István Sharif szerint - így hívják a kormányzó saját nevelésű unokáját, mivel iszlám hitre tért - éppen az ellentétje igaz annak, amiket Horthy Miklósról tartanak. Szerinte a szovjet érában találták ki azt, hogy a nagyapja fasiszta és antiszemita volt, diktatúrát épített. Ami érthető, hiszen a kommunisták egy megszálló hatalmat szolgáltak, ami nem nagy dicsőség, és csak azzal mentegethetik magukat, hogy előttük még rosszabb volt. Hogy ezek az állítások miért maradtak fenn a kommunizmust követően is, azt viszont már nem érti…

„Londonban találtam rá a Szubud mozgalomra 1958-ban, de hosszú út vezetett odáig. Kilencéves voltam, Portugáliában éltünk. Egy nap mentem haza az iskolából, a pályaudvarról gyalogoltam hazafele egy nagy parkon keresztül, amikor egyszerre csak spirituális élményben volt részem. Egyik pillanatról a másikra mintha fekete-fehérből színesre váltott volna minden. Semmire sem gondoltam, csak erőt éreztem. Abban a pillanatban megláttam, hogy milyen gyönyörű körülöttem minden. A fák, az ég, a felhők. Ugyanakkor minden addigira emlékeztem. Arra is, hogy amikor nagyon kicsi voltam és a Várban éltem, így éreztem magam. Hogy veszíthettem el, hogy élhettem szürke világban, ha ilyenben is lehet? Ez a kérdés keringett a fejemben. Fél óráig ha tartott ez az állapot, de megváltoztatott. Rájöttem, hogy ez az élet veleje. Amint elmúlt, attól fogva azt kerestem, hogy találhatnám meg újra. (…)

Annyi köze van (az iszlámhoz), hogy amit a Szubudban megkapunk, az minden vallás gyökere és igazsága. Az Újszövetségben is azt olvassuk, Jézus mondja, hogy „Isten országa bennetek van”. Azt is, hogy az igazi életet ő hozza el. Az iszlám ugyanígy. Mohamed egy barlangban imádkozva kezdett el rázkódni, aztán kijöttek belőle a szavak: az lett a Korán. Van tehát nagyobb erő, amely vezetni tud minket, ha megadjuk neki magunkat. A Szubudban is ez van. Csak gyakorolni kell, engedni kell.

Már a második gyakorlatban színes lett a film megint. Olyan volt ráadásul, mintha visszamentem volna az időben, mintha újra ott lennék a Várban édesanyámmal, a dajkámmal… „Ezt kerested?” Ez a kérdés jelent meg akkor a fejemben. Akkor jöttem rá, hogy van valami bennem, ami jobban ért engem, mint én magamat. Hogy mi ez? Nem tudom. Isten? A lelkem? A felettes énem? Az agyam limbikus rendszerének terméke? Tényleg nem tudom. Nem is fontos. Lényeg, hogy van. Afelől pedig megbizonyosodtam.

Amikor a Szubudot megtaláltam, úgy éreztem sokáig, hogy vallás nekem nem kell. Amikor elkezdtem dolgozni, akkor azonban rájöttem, hogy a vallás is használ. A mindennapi életben nehéz volt az összeköttetést megtartani. 17 voltam, amikor a Szubudba beléptem és csak 1966-ban, 25 évesen lettem muszlim. Tehát elég régen. Ezt a kettőt máig nem engedtem el. A napi öt ima. Ötször visszahoz saját magamhoz. Igen. Ha programom van, akkor persze nem szőnyegen, de amúgy igen. Pont ez a kulcsa az iszlámnak a számomra. Meg a böjtölés.” (Forrás: Mandiner)

Flörtölni az iszlamizmussal?

Published
by
zolesz
on 2015. augusztus 29., Szombat
in Közel-Kelet, gondolkodom, háború, iszlám, jövő, politika, társadalom, vallás and érdekes ember
. 0 Comments

Henri Boulad 84 éves, szír származású jezsuita szerzetes. Nagyapja még az 1860-as keresztényüldözés elől meneküld Damaszkuszból Alexandriába. Egyiptomban él, megszervezte az ottani Caritast. 1983-tól Szudánban segítette a népirtás elszenvedőit, és küzdött a létező rabszolgaság intézménye felszámolásáért. A kairói jezsuita kollégium vezetője. Mindezekkel csak azt szeretném a bevezetőben érzékeltetni, hogy a saját tapasztalatai alapján beszél az iszlámról. Idézetek következnek a vele készült interjúból:

„A radikalizmus teljesen megfelel az iszlám vallás hagyományainak. A legfőbb próféta, Mohamed, sokszor maga is részt vett azokban a karaván fosztogatásokban, amelyeket híveinek is megengedett, vagy például árulás miatt lemészárolt 600 zsidót. Tehát, amikor az iszlám világ azt mondja, hogy Mohamed a példa, akkor a minta a radikalizmus, a terrorizmus is.”

„Különbséget kell tenni az iszlám és a muzulmánok között. A muzulmánok nagy többsége kedves, szimpatikus ember. Békeszeretőek, akik az együttélésre törekszenek. Azonban egy őket irányító kisebbség nem az. Egyiptomban volt olyan, akit azért akasztottak fel nyilvánosan, mert a liberális, nyitott irányt támogatta. A történelem során sokszor próbálkoztak azzal, hogy az iszlámot toleránssá tegyék. Az iszlámnak több nagyon nyitott gondolkodója is van, akik a hitet és az értelmet akarták egyensúlyba hozni. Mindig elítélték őket. Tíz évszázadon keresztül. De mindig voltak olyanok, akik ellenezték a radikalizmust.”

„Érdekes, hogy az integrációval nem volt minden bevándorlónak gondja. Hogy van az, hogy szinte csak az iszlám az, amelyik nem képes az integrációra? És ki is mondják: nem akarunk integrálódni, hanem mi fogunk titeket integrálni. És ehhez a terv a következő: az első a bevándorlás, amely tudatosan tervezett. A másik a gyermekszülés. Mondják is, hogy „asszonyaink méhén keresztül fogjuk meghódítani Európát”. És tessék: az európaiaknak 1-2 gyereke van, a muzulmánoknak 5-10. Néhány éven belül a demográfiai egyensúly megbillen. Ez matematika.”

„Nagyon helyes, ha segítjük az embereket. De van, amit úgy nevezünk, hogy a „tolerancia küszöbe”. Ez azt jelenti, hogyha valakit találok az utcán és hazaviszem, enni adok neki, szobával kínálom, igyekszem a problémáit megoldani. De egyszer csak azt mondja nekem: „de nekem nem egy, hanem két szoba kell. Aztán három. És ne délben legyen ebéd, hanem 3 órakor.” Amikor az akarja megszabni a törvényt, akit befogadtam, akkor elküldöm az otthonomból. Jézus azt mondta, „legyetek szelídek, mint a galamb, és okosak, mint a kígyó”. Európa most békés, mint a galamb, de elfelejtette a másik utat. A nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat, eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat és eladjuk az identitásunkat. Nagyon sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja meghallani. Amikor majd megérti, késő lesz. És ez nagyon hamar elkövetkezik.”

Vajon a népvándorlásnak, amit Európa tapasztal és amivel szemben áll, a hatásait tekintve mi a lényege? Etnikai, kulturális vagy vallási a változás? Persze mind a három, de melyik a leglényegesebb jellemzője? Azt hiszem, Európában a legtöbb helyen ma még csak etnikai, hiszen más bőrszínű embereket látunk az utcán és a TV-ben, akik viszontagságos körülmények között utaznak délről észak felé. Majd a bevándorlók letelepednek, kicsit önmagukra találnak, elkezdenek megszerveződni és kulturális jelenségeket produkálni. Végül, egy kritikus számszerűség felett az idegen kultúra egyre több jogot szerez magának, és elkezd beépülni a politikába. Na ekkor lesz jelentősége annak, hogy most az iszlám országokból való bevándorlásról beszélünk, mert az iszlámban a politika és a vallás szervesen összetartozik, és a vallás, pontosabban az iszlám törvény, a Saria határozza meg a politikát is…

Nem könnyű most bölcsnek lenni. Egyfelől a menekülteket be kell fogadni, pláne ha életveszélyben vannak. Egyéni szinten a humánus hozzáállás és a szolidaritás elengedhetetlenül szükséges. Másfelől viszont, ha ez így folytatódik, az tönkreteszi és elpusztítja Európát. Persze lehet, hogy ez a cél: hagyni egy kicsit elharapózni a folyamatot. Jól ráijeszteni az társadalomra, hogy a biztonságért cserébe elfogadja a „reformokat”: a szabadság és függetlenség feladását. Nem künnyű most (sem) politikusnak lenni, hiszen az ő felelősségük a népek sorsának igazgatása helyben és országosan, itt és most is, de a jövőre nézve is. Érdekes a riport végén odabiggyesztett zárógondolat:

„Az optimizmusomat úgy hívják, hogy reménység. Emberi szempontból katasztrófa felé haladunk. De hiszek a lélekben, hiszek a történelem irányában.”

Film: Szökés az ISIS-től (+18 karika a felkavaró beszámolók és az erőszakos miatt!)