Közzétették a Nemzeti Energiastratégia tervezetét, most éppen a társadalmi vitája zajlik, tessék megnézni és véleményezni!
Napi Gazdaság: A dokumentum fő üzenete - saját megfogalmazása szerint - a „függetlenedés az energiafüggőségtől”. A tervezet ennek öt eszközeként az energiatakarékosságot, a megújuló energia lehető legmagasabb arányú és decentralizált használatát, a biztonságos atomenergiát és az erre épülő elektromos közlekedést, a multifunkcionális mezőgazdaságot, illetve az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódást jelöli meg. A tervezet szerint a földgáz továbbra is megőrzi meghatározó szerepét, a 10,5 milliárd tonnás hazai szén- és lignitvagyon pedig - a jelenlegi kitermelési kapacitás és infrastruktúra megőrzésével - a hazai energetika stratégiai tartaléka lesz.
A 4,3 millió magyarországi lakás 70 százaléka nem felel meg az energetikai követelményeknek, de hasonló arányt feltételez a tervezet a középületek körében is. Az elmúlt évek energiahatékonysági programjai ugyan javuló tendenciát hoztak, egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energiafelhasználása a dokumentum szerint azonban mégis duplája egy hasonló bécsi lakásénak. A stratégia célja az épületállomány fűtési költségeinek 30 százalékos csökkentése 2030-ig.
A megújuló energia részaránya 2030-ig a mai hétről 20 százalék fölé emelkedik, 2020-ra - a megújuló energia cselekvési terve alapján - 14,65 százalékos célt tűzött ki a kormány. A területen a biomassza és biogáz alapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, illetve a főleg hőt előállító geotermikus energia jelentik. A hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű emelkedésére a 2020 után lát esélyt a stratégia, a berendezések árcsökkenése nyomán.
Az áramtermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-intenzitásnak a dokumentum szerint a jelenlegi kilowattóránként 370 gramm szén-dioxidot jelentő szintről 200-ra kell csökkennie, ehhez a megújulók térnyerése mellett a két új paksi blokkra, illetve a meglévők üzemidő-hosszabbítására van szükség.
Egyszerűsítve úgy foglalható össze hazánk 2050-es energetikai tájképe, hogy az atomenergia alapú villamos áram termelés, valamint a CCS, a földgáz és megújuló energiaforrás alapú hőenergia előállítás lesz a magyar energiagazdaság tengelyében. Ez – multiplikátor hatásként - magával vonná a közlekedés nagyarányú elektrifikációját és zéró karbon alternatívaként a hidrogénhajtású járművek gyors hazai elterjedését is. Abban az esetben, ha a gazdaságot destabilizáló földgáz ár-turbulenciák általánossá válnak, újból előtérbe kell kerülnie a szénimport növelésének és a CCS / tiszta szén technológiákon keresztüli szénfelhasználásnak. Ugyanilyen módon a hazai stratégiai szén- és lignit vagyon felhasználása is realitás. A hazai szénvagyon 1,6 milliárd tonna feketeszenet és 9 milliárd tonna barnaszenet és lignitet jelent, ami évenkénti 50 millió tonna szén/lignit felszínre hozatala esetén is elegendő 200 évig.
Nekem kicsit prioritás-mentesnek, illetve az összes lobbik igényeinek egyszerre megfelelő koktélnak tűnik a stratégiánk. Nem látok valódi függetlenedést sem a keleti gázimporttól, sem az olajimporttól, Csernobil és Fukusima érintőleges említése mellett az atomenergiát ia fejleszti, tartalékként pedig kilátásba helyezi még a szénbányászatunk újraindítását is. Mindez persze a megújuló energiák mellett.
Az előirányzott évi 189 PJ energiamegtakarításból 111PJ (majdnem 60%!) jut az épületek energetikai korszerűsítésére. Ennek során szóba jöhetnek a biomassza, a szél-, geotermikus energia, a biogáz és a napkollektorok, valamint majd a gazdaságosságuk javulása esetén a fotovoltaikus napelemek is.
Akit érdekel, hogy a saját házának fenntarthatósága érdekében mit is tehetne, mik a lehetőségek, az kattintson a fenntarthatohaz.hu oldalra!
Afterpost: Mit akar az állam az energetikában (Index és Energiaklub), az áramszektorban, a gázpiacon
Afterpost: Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát
0 Responses to “Nemzeti Energiastratégia”