Archive for the 'Nincs kategorizálva' Category

Kelet vagy nyugat?

A külügyminiszter már fél éve mondja, hogy a klasszikus diplomácia kora lejárt. Mintha a régit meghaladva, egy új fejlődési szakaszba lépnénk. Szerintem meg egy igencsak régi szellem szeretne a liberális demokrácia értékeit félretéve visszatérni. Ellenzékben 2007-2008-ban még pontosan ellentétesen gondolkodott az energiapolitika kapcsán az EU és az oroszok közötti válszatási lehetőségről Orbán Viktor, bárcsak hatalmon is ez lenne az irányvonala:

Hagyjanak fel a különutas orosz politikával, a különutas energiapolitikával és helyette dolgozzunk inkább azért, hogy Európának legyen közös külpolitikája Oroszország irányába, és az Európai Uniónak legyen az energiafüggőséget enyhítő közös energiapolitikája Oroszország és más harmadik szereplő irányába is.”

„Tehát azt kell mondanom, hogy amit ma, ha messziről nézem, a kormány törekvései kirajzolnak, az egy keleties, oroszos típusú társadalmi berendezkedés megvalósítása. Nem olyan brutálisan, mint ahogy azt megszoktuk tőlünk Keletre, hanem ennek a közép-kelet-európai, kicsit operettes-bécsies hangulatában.”

„Tehát az a valami, az a hatalmi, társadalmi, gazdasági berendezkedés, amely Oroszországban épül, egy másik rendszer, mint az, amelyet mi az Európai Unióban építünk. Hogy még biztosabb lábakon álljak, egészen biztosan más rendszer érdekében csatlakoztunk az Európai Unióhoz, mint ami most Oroszországban épül.

(…)

Az Európai Unió közös energiapolitika nélkül kiszolgáltatott és védtelen marad a XXI. század második évtizedének megkezdésekor. És nemcsak Oroszországgal szemben – a félreértések elkerülése végett –, hanem mindenkivel szemben, akire rá fog szorulni, akivel külön alkukat akarnak kötni az Európai Unió tagállamai, és akiknek felkínálja az esélyt, hogy ahelyett, hogy ezt a hatalmas piacot egy tárgyalási pozícióban egyesítenénk, megosszanak bennünket, kijátszanak egymással szemben, és az üzleti érdekektől vezettetve egy instabil biztonságpolitikai helyzetbe sodorják az egész kontinenst.”

„Mi képesek vagyunk NATO-tagok lenni, az Európai Unióhoz tartozni és egyúttal a gyakorlat mezején kifejezetten oroszbarát külpolitikát folytatni. Ami nem illegitim dolog természetesen, mert ilyen külpolitika létezhet. A kérdés inkább az, hogy hasznos-e ez, jó-e ez elsősorban nekünk magyaroknak.

(…)

A magyaroknak nemcsak kockázatot kell látnia a mostani energiahelyzetben, nemcsak a kiszolgáltatottságot Oroszország felé kell észrevenniük ebben az energiavilágban, hanem lehetőséget, fejlesztési lehetőséget, új húzó iparágak felépítésének a sanszát is kellene látnunk. Az európai uniós forrásokban sokkal bátrabban kellene az alternatív energiaforrásokra alkalmas befektetéseket előtérbe helyezni, és ehhez európai uniós támogatásokat szerezni. És végezetül el kell hárítani Magyarországon belül azokat az akadályokat, amelyek az új technológiák bevezetése előtt a hatósági eljárásokban és a rossz támogatási politikában lelhetők fel, és amelyek együttesen gátolják, hogy a meglévő szellemi energiák új, innovatív és alternatív megoldásokat hozzanak az energiaellátás területén. Magyarországnak itt óriási tartalékai vannak.”

A Saul fia Oscar-díjas!

Sajtótájékoztató.

Olimpia - hurrá?

2.rész3.rész

Ajánlott irodalom a Piros Pirula Projekttől: Az olimpiai megnyitó - tömény szimbolika az új világrend kiépüléséről?

Angolul tudóknak: Illuminati occult symbolism in the 2012 London olimpics opening Ceremony

És a megnyitó videója:

az új adókról

Az mno.hu véleménye van talán a legközelebb az álláspontomhoz, az optimista álláspontomhoz:

„Az ár a brüsszeli csomag elfogadása, azaz a multinacionális vállalatokat sújtó válságadók egy részének fokozatos áthárítása a lakosságra. A telekommunikációs szektor különadójából így lesz például SMS-adó, a bankadóból pedig a mindenki által fizetendő pénzügyi tranzakciós adó. (…) Ha sikerül elmagyarázni a lakosságnak, hogy főként az adósságcsapda miatt kerültünk ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe, de az adóforintokat jó célokra és becsületesen költik el, akkor van esély az optimizmusra.”

Ezzel együtt ne legyenek senkinek sem kétségei afelől, hogy ez nem a vége a problémának. Ez csak a bemelegítő volt, ami megmutatta az vonalas irányt. Aki még nem látja ezt, az tájékozódjon a görög helyzetről.

Áramlatok

Nem csatolták az előterjesztéshez…

Bencsik János arra a kérdésre, hogy pontosan milyen kormányközi szerződést hagyott jóvá tegnap az Országgyűlés H/5834 szám alatt, ezt válaszolta: „Nem csatolták az előterjesztéshez.”

Ez esetben a képviselők nem tudták, miről szavaznak, így a „fiskális paktumról” szóló szavazás - nyilván - érvénytelen.

Bencsik János arra a kérdésre, hogy miért tartózkodott az uniós pénzügyi paktumhoz történő csatlakozásról szóló határozat szavazásakor, a következő választ adta. „2002 tavaszán - még az európai uniós csatlakozásunk előtt – publikáltam, hogy olyan időszakban igyekszünk az unió tagjává válni, amikor csak homályosan körvonalazódik az, hogy milyen is lesz ez az új Európa. Az új és egyre gyorsabban jelentkező, egyeztetett beavatkozásokat igénylő kihívásokra történő közös reagálás mikéntje legtöbb esetben már akkor is tisztázatlan volt. Nem vontam kétségbe, hogy Magyarország csatlakozása szükségszerű, ugyanakkor azon az állásponton voltam, hogy annak időpontját nem szabad erőszakosan sürgetni. Többek között annak is hangot adtam, hogy tévednek azok a politikusok, akik az ország legfontosabb feladatának az unióhoz történő minél gyorsabb csatlakozást tartják. Úgy gondoltam, hogy nekünk nem diktátumok bugyuta végrehajtóiként, hanem nemzetünk értékeinek és életfeladatának tisztázását követően, az unió hasznos és egyenrangú alakítóiként kell csatlakoznunk. Megfontoltan, kapkodás nélkül, tisztelve a szövetségbe tömörült népek által képviselt értékeket, de hajbókolás nélkül, egyenes derékkal. Magyarország csatlakozása azonban nem így történt. Az egy esztendővel későbbi népszavazási kampányban, ha valaki nem visszhangozta a bakon ülő ország-kocsis lelkesítő kurjongatásait, az egyenesen a nemzet ellenségének képébe kényszerült. Egyedüli cél csak a kilencvenszázalékos támogatottsági arány elérése volt. Csak ez számított sikernek, megfelelni a velünk szemben támasztott egyoldalú követelményeknek. Az önálló gondolkodás maga volt a halálos bűn. Mindezzel együtt nem az Európai Unió követett el hibát, hanem mi, magyarok. Elmulasztottuk felmérni az uniós tagsággal járó lehetőségeket és veszélyeket, nem terveztük meg helyünket az új szövetségben, s nem kerestünk magunk számára, kölcsönösségen alapuló belső szövetségeseket. Végzetesnek tűnő hiba volt. Ráadásul a népszavazáson adott országos felhatalmazás az Európai Unió akkori működési rendjének figyelembe vétele mellett történt. Ezért nem támogattam szavazatommal 2007-ben a Lisszaboni Szerződés országgyűlés általi elfogadását sem. Tudomásul véve, hogy az Európai Unió tagja Magyarország, nem tartom szerencsésnek, ha bizonytalan tartalmú megállapodások mellett köteleződünk el, amelyek tovább csökkentik az ország egyébként sem nagy gazdasági mozgásterét. Ezzel együtt tisztában vagyok azzal, hogy jelenlegi helyzetünkben oly gyenge gazdasági lábakon állunk – az elvesztegetett évtized okán -, hogy rövidtávon fel sem merülhet számunkra az unión kívüli élet. Mozgásterünket viszont szelíd, de ügyes politizálással és tervszerű, a társadalmi erőforrás-gyarapító rendszerek megerősítésével egybekötött gazdaságfejlesztéssel, a pénzügyi paktumhoz történő csatlakozás nélkül is megnövelhetjük.

Egy másik lemondott államtitkár, Ángyán József - a mezőgazdaságról

Andor László, az EU Bizottság magyar delegáltja 1990-ben még máshogy értékelte az IMF tevékenységét

Afterpost: ESM szerződés - 2012.06.29.

Nemzeti Energiastratégia

Közzétették a Nemzeti Energiastratégia tervezetét, most éppen a társadalmi vitája zajlik, tessék megnézni és véleményezni!

Napi Gazdaság: A dokumentum fő üzenete - saját megfogalmazása szerint - a „függetlenedés az energiafüggőségtől”. A tervezet ennek öt eszközeként az energiatakarékosságot, a megújuló energia lehető legmagasabb arányú és decentralizált használatát, a biztonságos atomenergiát és az erre épülő elektromos közlekedést, a multifunkcionális mezőgazdaságot, illetve az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódást jelöli meg. A tervezet szerint a földgáz továbbra is megőrzi meghatározó szerepét, a 10,5 milliárd tonnás hazai szén- és lignitvagyon pedig - a jelenlegi kitermelési kapacitás és infrastruktúra megőrzésével - a hazai energetika stratégiai tartaléka lesz.

A 4,3 millió magyarországi lakás 70 százaléka nem felel meg az energetikai követelményeknek, de hasonló arányt feltételez a tervezet a középületek körében is. Az elmúlt évek energiahatékonysági programjai ugyan javuló tendenciát hoztak, egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energiafelhasználása a dokumentum szerint azonban mégis duplája egy hasonló bécsi lakásénak. A stratégia célja az épületállomány fűtési költségeinek 30 százalékos csökkentése 2030-ig.

A megújuló energia részaránya 2030-ig a mai hétről 20 százalék fölé emelkedik, 2020-ra - a megújuló energia cselekvési terve alapján - 14,65 százalékos célt tűzött ki a kormány. A területen a biomassza és biogáz alapú, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek, illetve a főleg hőt előállító geotermikus energia jelentik. A hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű emelkedésére a 2020 után lát esélyt a stratégia, a berendezések árcsökkenése nyomán.

Az áramtermeléshez kapcsolódó szén-dioxid-intenzitásnak a dokumentum szerint a jelenlegi kilowattóránként 370 gramm szén-dioxidot jelentő szintről 200-ra kell csökkennie, ehhez a megújulók térnyerése mellett a két új paksi blokkra, illetve a meglévők üzemidő-hosszabbítására van szükség.

Egyszerűsítve úgy foglalható össze hazánk 2050-es energetikai tájképe, hogy az atomenergia alapú villamos áram termelés, valamint a CCS, a földgáz és megújuló energiaforrás alapú  hőenergia előállítás lesz a magyar energiagazdaság tengelyében. Ez – multiplikátor hatásként - magával vonná a közlekedés nagyarányú elektrifikációját és zéró karbon alternatívaként a hidrogénhajtású járművek gyors hazai elterjedését is. Abban az esetben,  ha a gazdaságot destabilizáló földgáz ár-turbulenciák általánossá válnak, újból előtérbe kell kerülnie a szénimport növelésének és a CCS / tiszta szén technológiákon keresztüli szénfelhasználásnak. Ugyanilyen módon a hazai stratégiai szén- és lignit vagyon felhasználása is realitás. A hazai szénvagyon 1,6 milliárd tonna feketeszenet és 9 milliárd tonna barnaszenet és lignitet jelent, ami évenkénti 50 millió tonna szén/lignit felszínre hozatala esetén is elegendő 200 évig.

Nekem kicsit prioritás-mentesnek, illetve az összes lobbik igényeinek egyszerre megfelelő koktélnak tűnik a stratégiánk. Nem látok valódi függetlenedést sem a keleti gázimporttól, sem az olajimporttól, Csernobil és Fukusima érintőleges említése mellett az atomenergiát ia fejleszti, tartalékként pedig kilátásba helyezi még a szénbányászatunk újraindítását is. Mindez persze a megújuló energiák mellett.

Az előirányzott évi 189 PJ energiamegtakarításból 111PJ (majdnem 60%!) jut az épületek energetikai korszerűsítésére. Ennek során szóba jöhetnek a biomassza, a szél-, geotermikus energia, a biogáz és a napkollektorok, valamint majd a gazdaságosságuk javulása esetén a fotovoltaikus napelemek is.

Akit érdekel, hogy a saját házának fenntarthatósága érdekében mit is tehetne, mik a lehetőségek, az kattintson a fenntarthatohaz.hu oldalra!

Afterpost: Mit akar az állam az energetikában (Index és Energiaklub), az áramszektorban, a gázpiacon

Afterpost: Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát

Németország után Japán is!

A japán miniszterelnök, Kan Naoto bejelentette: leállítják a tervbe vett 14 új atomerőmű építését, és helyette az energiahatékonyságra és a megújulókra támaszkodnak a jövőben. (Greenpeace)

Nagyon jó hír! Hozzáteszem, amelyik ország előbb megteszi, az hihetetlen versenyelőnyre tesz majd szert a többiekkel szemben. Van egy mondás: az új útra lépni az elsőknek nehezebb, a későbbieknek drágább…

Afterpost: Mondjuk ilyen helyzetben, amiben ők vannak, nem nehéz levonni a tanulságot…

Afterpost 2: Levél az energiabiztosnak

Afterpost 3: Japánban a szél válthatja az atomenergiát

Védett: Nakéremszépen

Ez egy privát bejegyzés. Megtekintéséhez jelszó szükséges:


A felfoghatatlan exponenciális függvény

Második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik részek.

Afterpost: új bank-szabályok

És egy kétrészes film a globális gazdasági rendszer működéséről:

És a végére A hülyeség kora c. mozifilm:

„Nem mi lennénk az első létforma, ami magát irtja ki. De ami különlegessé tenne minket az az, hogy mi tudatosan tettük. Mit mond ez rólunk? Azt kérdeztem idáig, miért nem mentettük meg magunkat, amíg lehetett? Talán az a válasz, hogy egy bizonyos szinten nem is hittünk abban, hogy megérdemeljük. (…) Egyszerűen meglepő. Annyi erőfeszítés, és a végén az utolsó felvonás az öngyilkosság.”

Afterpost - egy idézet, amit az Agyvihar blogon olvastam: „Arról kell meggyőzni az embereket, hogy elköltsenek olyan pénzt, amivel nem rendelkeznek, olyan dolgokra, amikre nincs szükségük, hogy pillanatnyi hatást gyakorolhassanak olyan emberekre, akik amúgy közömbösek számukra.”