Zolesz blogja

Tírusz városát már az időszámításunk előtti második évezred egyiptomi iratai is megemlítik. A Földközi-tenger partján fekvő Ótíruszt idővel kiterjesztették a partja előtti szigetre is, ez a városrészt nevezzük Újtírusznak. Kereskedelme és ipara Tíruszt az ókor jelentős és gazdag városává tette. A kereskedelmi útjai jelentős része Izraelen keresztül vezetett, és amikor Jeruzsálem, a népek kapuja elesett, kigúnyolta és annak addigi helyére pályázott. Egy Ezékiel nevű zsidó i. e. 587-586 években egyebek mellett a következőket jósolta meg a könyvében:

1, sok népet hozok ellened, (…) lerombolják Tírusz várfalait és ledöntik bástyáit 2, Lesöpröm még a port is 3, Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccárt, Babilónia királyát 4, Ostromgépeket állít veled szemben, sáncot emel ellened, és pajzsok alatt tör ellened (…) a köveket, a gerendákat, még a port is a tenger közepébe szórják 5, csupasz sziklává teszlek, hálók szárítóhelye leszel, nem építenek fel többé!

A történészek szerint egy évvel később a következők történtek: i. e. 585-ben II. Nabukadneccár lerohanta Tíruszt, melyet 13 évnyi ostrom után kifosztott. Néhány évtizeddel később, i. e. 539-ben Kürosz perzsa király foglalta el a Babiloni Birodalmat, így Tírusz is perzsa uralom alá került. Ezzel a fenti 1. és 3. pontok teljesültek, de hátra voltak még a 2. és a 4-5. pontok.

Negyed évezred múltán, i. e. 334-ben a macedón Nagy Sándor legyőzte Perzsiát, és a főníciai városokat megadásra szólította fel. Újtírusz azonban nem adta meg magát, Nagy sándor pedig elhatározta, hogy példát statuál rajta. Leromboltatta Tírusz óvárosát, és a romjaiból 60m széles gátat épített a tengerszoroson keresztül Újtírusz felé. Amikor a város romjai elfogytak, a földjét kezdte el behordatni a tengerbe. A közel 1km hosszú gát végének építését mozgatható védőpajzsokkal, un. „teknősbékákkal” biztosította a védekezők felől. Ezeken a gátakon mozgatható, 50m magas gépesített lövésztornyokat közelített Újtírusz városfalai felé, mely a hét hónapos előkészületet követő ostromban elesett. Ezzel teljesültek Ezékiel 2. és 4. pontjai.

Ótírusz városát azóta sem építették újjá, ma is halászok teregetik itt száradni hálóikat. Bár a helyszín alkalmas lehetne a város újra-alapítására, ezzel két és fél évezreden keresztül teljesülni látszik az 5. pont is.

Ezek ismert történelmi személyek és tények. Vajon mekkora esélye van annak, hogy egy ókori várost az akkori technikával porig romboljanak, a földjével együtt a tengerbe szórjanak, ebből a tengerben egy 1km hosszú és 60m széles földsáncot építsenek, azon hatalmas tornyokat toljanak a szigeten álló város falaihoz, és onnan belövöldözve foglalják el azt? Mekkora matematikai esélye van annak, hogy az akkori világ ura, Nagy Sándor hadjárata során – tudtán kívül – ilyen pontosan végrehajtsa a majdnem három évszázaddal korábban írt, számára jelentéktelen Ezékiel könyve 26. fejezetét?