A Gmail bevezette a priority email-t, a Facebook pedig a barátok szűrését. Megpróbál minket mentesíteni az információs túltöltődéstől és előszűri nekünk különböző paraméterek alapján a felénk áramló üzeneteket, jöjjenek ezek barátoktól vagy olyan cégektől és médiumoktól, akik érdekelnek minket.
Mostantól nem duma, hanem realitás, hogy a felhasználók bevonása, az „engagement” kulcs tényező, hiszen ha nem tudjuk a túloldalon lévő embereket aktivizálni - de legalább a barátaikat -, a szűrőrendszerek simán eltüntetnek minket úgy, mintha soha nem is lettünk volna és mindezt úgy, hogy észre sem vesszük.
Pedig ez lesz. Sok ezer cég fog úgy kommunikálni hamarosan a weben, hogy azt hiszi majd, több ezer fős koncerteket szervezett ahol csak egy gond van, a mikrofon nincs bekapcsolva.
A szűrőrendszereken való átjutás igazi művészet/tudomány lesz, ami nagyjából arról szól, hogy miként képes egy ember/cég/médium a vonzáskörzetében lévő felhasználókat olyan mérhető aktivitásokra buzdítani, hogy az automatikus szűrőrendszerek megbízható és megjeleníthető forrásnak tekintsék.
Ebből most hirtelen az jut eszembe, hogy a weblapok fejlesztése és keresőprogramokra optimalizálása még a régi - vagy tévedek? A barátok meg tényleg lemaradnak.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali