Archive for the 'munka' Category

Visszatekintés a 2015-ös évre

Published
by
zolesz
on 2015. december 31., Csütörtök
in Pomáz, blog, család, munka and személyes
. 0 Comments

A bejegyzések számát nézve, a csúcsidőhöz képest idén a negyedére-ötödére csökkent a blog-aktivitásom. Ha jól látom, már 2014-ben sem voltak olvasói kommentek, és az idén sem. Ennek egyik oka az, hogy körülbelül 3 éve szinte titokban tartom a blogot, sehol sem osztok meg belőle a közösségi oldalakon, sőt a korábbi megosztásokat is töröltem utólagosan, a blogra mutató linkekkel. Ezen a hozzáálláson egyébként egyelőre nem szeretnék változtatni.

Ennek oka, hogy az érdeklődésem jelentős mértékben a vallások felé fordult, elsősorban két nagy világvallás, a kereszténység és az iszlám felé. (A buddhizmus és a többi nem érintenek, így azokkal nem foglalkozom.) A vallások a témája pedig nagyon érzékeny, pláne az én, vallási érzékenységet figyelmen kívül hagyó stílusom mellett. Sértődésket, értelmetlen konfliktusokat pedig nem szeretnék az ismerőseimmel.

A másik blogomat szinte felhagytam, az épületenergetikai üzletágunk két éve be van rekesztve. Majd talán később, a magyarországi körülmények megváltozásával újraindulhat. A facebookos profilon, hobbi-szinten vannak még megosztásaim.

Egyébként a 2015-ös év sikeresnek volt mondható, árbevétel és a további üzleti kilátások szemponjából is. Jövőre tervezzük beépíteni a házunk tetőterének még beépítetlen részét, és egy reménybeli értelmes állami támogatás igénybevételével a házunk épületenergetikai fejlesztését is, a következő 2-3 évben.

A gyerekek jól vannak, kisebb-nagyobb sikerrel veszik az iskolai akadályokat, a szüleik változó mértékű örömére. Nem könnyű a kamaszkor.

Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak! Ha vannak ilyenek egyáltalán :-)

A szakértő

Published
by
zolesz
on 2015. május 10., Vasárnap
in gratula, munka and techno-csürhe
. 0 Comments

Ezt az élményt időnknt el kell elszenvedjük menedzsment meetingeken: A szakértő.

Állami tervszolgáltatás?

Published
by
zolesz
on 2013. december 15., Vasárnap
in EU, Magyarország, ingatlan, munka and építőipar
. 0 Comments

Nem keveset hallunk arról, hogy a most véget érő EU-programozási időszakban nem sikerült megfelelő hatékonysággal és eredményességgel lehívni az elvileg Magyarország rendelkezésére álló úniós támogatási keretet. 2004 óta az EU tagjai vagyunk: fizetjük az úniós adókat, korlátozások nélkül megnyitottuk a piacainkat a sokkal tőkeerősebb multinacionális vállalatok előtt. Jogos az elvárás, hogy legalább ebből a forrásból szerezzünk vissza minél tőbbet a tagságunk „költségeiből”, nem? De!

A Magyar Mérnöki Kamara szerint az állam a 2014-2020 közötti EU támogatási program lebonyolítására egyfajta „állami tervszolgáltató intézetet” is létrehozna. Idézet a 1731/2013 (X.11.) kormányhatározatból:

„A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban az úniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást.

5, (…) A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.”

Mi mondjak, ezt nehéz másként értelmezni, minthogy lesznek állami tervezővállalatok és/vagy tervezési osztályok az állami vállalatoknál, a beruházások műszaki tervezésére. A fentiek alapján azt hiszem jogos az aggodalom azoknál a nagyobb tervező és projektmenedzser cégeknél, amelyek az úniós forrásokból finanszírozott projektek műszaki tervezésére vagy lebonyolítására szakosodtak, például az út- és vasútépítés, vagy a környezetvédelem, illetve a magasépítés területein.

Megjegyzem, az állami keretek között végzett mérnöki munka hatékonyság-növelő hatásáról, gyorsaságáról, nagyobb eredményességéről, befolyás-mentességéről nem vagyok teljesen meggyőződve. Nem baj, néhány évet rászánunk a próbálkozásra! Aztán ha nem jött be, hát majd kiszervezzük újra őket…

Ajánlott irodalom: Koós.hu - Állami megbízások állami tervezőkkel „Mivel az elmúlt cca. 10 évben az állami beruházások szinte teljes egésze kizárólag EU-s forrásokból épült, nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy ez a rendelet mit eredményezne.”

Fenntartható vágyak?

Published
by
zolesz
on 2013. április 01., Hétfő
in Biblia, ember, fenntartható and munka
. 0 Comments

Április elsejére - komolyan…

Az energia-tudatos építészet nem csak a munkám, egy kicsit a hobbimnak is mondható. Sokmindent elolvasok, ami a fenntarthatósággal kapcsolatos. Így szaladtam bele Böjte Csaba írásába is, melyet a fenntartató vágyak témájában írt. Vannak-e ténylegesen fenntartható vágyak? Mit mond a vágyakról, a kívánságokról és a fenntarthatóságról a Biblia? Lássunk néhány példát:

Beteljesíti az őt félőknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket. (Zsolt 145:19)

Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti. (Péld 10:3)

Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek. (Péld 11:6)

Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag. (Péld 11:23)

Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik. (Péld 13:25)

A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik. (Péld 18:1)

(…) a ki [t.i. Isten] hatalma szavával fenntartja a mindenséget, (Zsid 1:3)

Érdekes, hogy a Biblia nem a mértéktartó és túlzó kívánságok, hanem az igaz és az istentelen ember kívánságai között húz határvonalat. Ha úgy tetszik, az igaz ember (hívő) kívánságában nem kell magát visszafogja, viszont az istentelen (nem hívő) vágya attól még nem lesz elfogadott, hogy esetleg szerény vagy mértéktartó! Világunkban pedig, ahol mind közül a talán legalapvetőbb természeti törvény a leépülés (erről bővebben itt), kinek van lehetősége a dolgok fenntarthatóságának biztosítására? Annak, aki ezek felett a törvények felett áll, aki teremtette és fenntartja azokat.

A dolgok fenntarthatóságára irányuló törekvések annyiban értelmesek, amennyiben a mindennapi célszerűség és gazdaságosság követelményeinek akarnak csak megfelelni. Amikor azonban a folyamatok irányítását, a dolgok megoldását tesszük célunkká, akkor egyrészt figyelmen kívül hagyjuk azt, Aki egyedül képes erre, másrészt túlzó elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, akik viszont nem vagyunk képesek rá. (Akit ez a gondolatmenet felháborít, az csak mutasson egyvalakit, akinek sikerült legyőzni a leépülést vagy magát a halált!) Amikor igazi fenntarthatóságot akarunk elérni, akkor nekifeszülünk a lehetetlennek, a reménytelennek. A világ törvényei ellen lázadni, a széllel szemben nem érdemes…

Szolgálati közlemény

Published
by
zolesz
on 2013. március 03., Vasárnap
in munka and személyes
. 0 Comments

Elérkezettnek látom az időt arra, hogy a blogom profilját letisztítsam: a jövőben itt már nem szándékozom tanult szakmámmal, az építőiparral kapcsolatos bejegyzéseket írni. Ezeknek indítottam egy új blogot.

Ennek az az apropója az, hogy a FenntarthatóHáz weboldalam az elmúlt hetekben tartalmilag teljesen megújult, illetve teljes arculatváltáson ment keresztül. Ennek része a tevékenységünk bemutatására a fenti rövid videofilm is.

Ezek a változtatások remélhetőleg kellemesebbé teszik az olvasást: akiket inkább a fenntartható építészet kérdései érdekelnek, azoknak egy célirányos váltás után nem kell a személyes gondolataimat „kerülgetniük” és fordítva. Jó olvasgatást kívánok!

Családi vállalkozás?

Published
by
zolesz
on 2013. február 17., Vasárnap
in család, ember, gondolkodom, gyerekek, munka and személyes
. 0 Comments

Olvasom a német egyszemélyi szövetkezeti bankokról szóló cikkben: „A szövetkezeti bankok létezése szorosan összefügg a „Mittelstanddal”, a sokszor egyetlen család által vezetett német középvállalkozásokkal, amiknek az ország az export terén elért sikereit leginkább köszönheti.” Ilyen is van?

Nem tudom, kiben mennyire él a családi vállalkozás utáni vágy. Huszonéves koromban felmerült a lehetősége annak, hogy beszálljak apám vállalkozásába. Bár elfogadhatóan ment az üzlet, és távlatilag komoly anyagi előnyt láttam bele, mégis nemet mondtam neki. Ennek oka egyébként az volt, hogy akkoriban inkább a tőle való függetlenedés, a szabadság és a kaland vonzott, mint a vele való szoros együttműködés.

Ma talán valahol ott tarthatok, mint ő, amikor kezdte a vállalkozását. Öt-tíz év múlva akár felmerülhetne egy hasonló lehetőség, mármint hogy a fiaim közül valamelyik, amelyiknek majd megtetszik talán az építőipar, csatlakozzon. Nem csoda, hogy ennyire feltételes módban írtam ezt, mert ma alig látom esélyét ennek. Nagyon sokat kellene változnom nekem és nekik is ehhez…

Építészmérnökök és trendek

Published
by
zolesz
on 2013. február 16., Szombat
in Magyarország, energia, fenntartható, gondolkodom, ingatlan, megújuló, munka, építészet and építőipar
. 0 Comments

Az utóbbi évek számomra legérdekesebb internetes „felfedezése” a Google Trends. Bármilyen kifejezés keresőben való előfordulásának gyakoriságát megnézhetjük 2004 januárjától kezdődően: az időbeni változásokat - akár a Föld egyes országai szerinti bontásban. Aztán lehet gondolkozni az ezek alapján felmerülő kérdéseken.

Számomra érdekes kérdés, hogy miért minden évben szeptemberben van a fenntartható házakra való rákeresések csúcsa, utána télre miért éri el az éves minimumát, és az angol nyelvterületen belül miért éppen Ausztráliában érdeklődnek messze a legtöbben a fogalom után?
És végül egy kigyűjtés a márnöki munka egyes területeinek ismertségére és keresettségére vonatkozóan:

Jól látszik a három építészmérnöki funkció internetes keresettségének 2006 óta tartó, lassú csökkenése. Azonban érdekes a felelős műszaki vezető keresettségének 2013 év eleji kiugró emelkedése, aminek oka valószínűleg az új építési szabályozás szigorodása lehet. Ez persze a többiekre is hatással lesz, egyelőre nehezen megjósolható eredménnyel.

Komplex építésmenedzsment 2013-tól az építőiparban?

Published
by
zolesz
on 2012. október 16., Kedd
in EU, munka, személyes, építészet and építőipar
. 0 Comments

Tanfolyamon voltam ma: a Magyar Mérnöki Kamara jogosultságokhoz szükséges kötelező továbbképzésén. A legérdekesebb az a hír volt, hogy jövő nyártól jogszabályi változások lépnek hatályba az EU-ban. Aminek a formálódó magyarországi adaptálása is nyilván újabb jelentős változásokat jelent majd a jelenleg hatályos 3/2003-as BM-GKM-KvVM rendelethez képest.

Amit a pár szavas előzetes ismertetőből megértettem, az az volt, hogy a tervezőkre fokozottabb feladatok és felelősség fog hárulni, mint eddig, mert konkrétabban meg kell majd határozzák a minőségi paramétereket a tervezett épületszerkezetek és berendezések tekintetében. És ez jó hír.

Ezzel talán Magyarország is lépéseket fog tenni a komplex mérnöki szolgáltatások gyakorlata felé, amikor a tervezőiroda nem csak műszaki terveket, de a kivitelezésre is kiterjedő építésmenedzsmentet fog nyújtani az ügyfelek felé. Persze ehhez az építőipar 2006 óta tartó brutális lejtmenetének is meg kellene fordulnia végre valamikor…

Értékbecslők vs. bankok

Published
by
zolesz
on 2012. augusztus 11., Szombat
in adósságválság, gratula, ingatlan and munka
. 0 Comments

„Egymásra mutogatnak a bankok és az értékbecslők, amikor az a kérdés merül fel, hogy miért haladja meg a hiteltartozások jelentős része a jelzálogként felajánlott ingatlan értékét.” - irja a Magyar Nemzet.

A banki felelősség elhárítása több szempontból is sántít. Még akkor is, ha biztosan voltak a hitelfelvevők érdekében elkövetett értékbecslői csalások. Ugyanis:

1, A hiteligénylők által fizetett értékbecslések elkészítésével olyan értékbecslőket kellett (volna) megbízni, akik előzetes vizsgálat után egyenként jóvá lettek (volna) hagyva. A kirívó hibákat elkövetőket a körből eleve ki kellett (volna) zárni.

2, A benyújtott értékbecsléseket egyenként felül kellett (volna) vizsgálni formai és tartalmi szempontból is, érdemben vizsgálva a körülményeket, az értékbecslés logikai levezetését és a becsült piaci értéket is.

3, Valamint már kizárólag banki hatáskörben kellett (volna) döntést hozni arról a kötelező biztonsági tényezőről, amely az elfogadott piaci érték és az ennek fedezetével elérhető hitelösszeg közötti csökkentő tényezőt határozta (volna) meg.

(A hiteligénylő személyének hosszú távú hitelképessége banki vizsgálatával most nem is foglakozom.)

Az értékbecslésekben megjelölt piaci érték elfogadott bizonytalansági foka valahol a 10% körül mozgott. Ehhez képest a bankoknak többtíz százalékos diszkonttal kellett volna ezt csökkenteni, tehát a fedezeti érték az ingatlan értékének 60-70%-a kellett (volna) legyen. Az ingatlanok általános értékvesztése ezt a mértéket (egyelőre) nem lépte át. Ahol mégis (akár a specáilis lokáció, az funkció vagy a műszaki állapot miatt), na ott egyáltalán nem is szabadott volna hitelt nyújtani.

Banki leányvállalat korábbi alkalmazottjaként - egyebek mellett és részben - értékbecslés-felülvizsgálattal is foglalkoztam, így nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy a válság kezdete előtt milyen volt általában a banki hozzáállás a fenti kérdésekhez. A vezetők (is) érdekeltek voltak a gyors és minél nagyobb mértékű hitelkihelyezésben, ugyanis ezek össz-volumene után kapták a bónuszukat - évente. És itt a hangsúly az „évente” szón van! Ugyanis az egy-két évtized futamidőre kihelyezett hitelállomány után járó bónuszt a következő év elején számfejtették az alsószintű dolgozóktól a vezérigazgatóig mindenkinek. Aki pedig egy éven belül van motiválva, az nem fogja egy-két évtized távlatában vizsgálni az általa intézett hitelkihelyezés kockázatait.

Megkockáztatom, hogy Magyarországon a korábban megszokott banki eredmények elmaradását talán jórészt nem is annyira a bankadó, mint esetleg a korábbi helytelen üzleti magatartás veszteségei okozzák. Egyes kereskedelmi bankoknál néhány éve hatalmas arányú fluktoáció indult meg az alkalmazottak körében. A távozókat persze a még maradók szép számban be is perelik - ideig-óráig mentendő a saját munkaviszonyukat és felelősségüket.

Száz szónak is egy a vége, véleményem szerint a hitelek jelentős részének ingatlan-fedezeti hiátusa mögött nagyobbrészt banki felelősséget kell keresni, amelyet csak felszínre hozott, de nem okozott a válság. Maguknak csinálták, kapzsi mohósággal.

Természetes anyagok és egyedi termékek az építésben

Published
by
zolesz
on 2011. augusztus 18., Csütörtök
in fenntartható, munka, tanulás, zseniális, építészet, építőipar and öko
. 1 Comment

A Szupervályog építési technológiáról nemrég már írtam itt a blogon. Ennek az építési „rendszernek” a magyarországi elterjedését, az építési engedélyek kiadását némileg lassíthatja az a körülmény, hogy nem rendelkezik ÉME-vel, azaz az Építőipari Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kht. által kiadott Építőipari Műszaki Engedéllyel.

A Belügyminisztérium szakmai álláspontja azonban segítséget illetve bíztatást adhat azok számára, akik ilyen vagy ehhez hasonló természetes építőanyagokra, „egyedi termékekre” alapuló technológiával szeretnének akár lakóépületeket építeni - környezettudatosan és egyben olcsóbban is a szokottnál. Amire csak bíztatni szeretném őket!

„Egyedi terméknek tekinthető pl. az épülethez felhasznált vályog, ha az építendő épülethez a konkrét építési telken belül termelik ki (pl. alapárokból, pincegödörből stb.). (…) Ha a vályog kitermelése nem a saját telken belül, hanem pl. a település külterületén történik, és az építőanyag más épületekhez is felhasználható akkor a tégla nem minősíthető egyedi terméknek. Ebben az esetben a vályogtégla készítőjének egyedi műszaki specifikációt kell kidolgoztatnia az anyagra (ÉME, esetleg ETA). (…) Az építési termék meghatározásából következik, hogy az építés helyszínén, a tényleges kivitelezési, szerelési munka során létrejövő végleges szerkezetrészek, illetve maga a kész építmény nem tartozik az építési termékek körébe. Az építési termék gyártójának, szállítójának felelőssége tehát a termékre, annak építési célú alkalmasságára vonatkozik, nem pedig a kivitelezés eredményeképp létrejövő szerkezetre, illetve építményre. A kivitelezés folyamatáért és a kész épületért a felelős műszaki vezetőnek kell helytállnia.”

A múlt héten elvégeztem egy gyakorlati, építéssel egybekötött szupervályog-tanfolyamot. Továbbra is úgy látom, hogy ennyire egyszerűen megépíthető és olcsó, szilárd épület-tartószerkezet talán nincs is több a világon! És a cigányputritól a passzívházig bármit meg lehet építeni belőle.