A minap egyetlen tárgyaláson neveztek csillogó szemű projekt menedzsernek és szarrágónak is. Az első egy üzleti partner, a második a saját közvetlen főnököm volt. Az első könnyen érthető; biztosan csillogott a szemem, az ő dolgozóinak meg valószínűleg nem szokott. A második minősítés az alvállalkozói tendereztetés során mutatott hozzáállásom pozitív értékelése lett volna, valójában dicsérő, jó szándékkal. Történetesen egy szennyvíztisztító esetében. Nem tudom, még ez után a jó vicc után is csillogott-e…
Más. Reggeli beszélgetés Andrissal az autóban:
- Apa, kérek cukrot!
- De most mostál fogat.
Gondolkodás.
- Andris, most mostál fogat!
- Jó, de nem rendesen!
vagy inkább rókaszemű. Gizmo (a kutyusom) pedig néha tényleg szarrágó
Úgy tűnik, hogy a jelenlegi globális gazdaságkorban ezek az érvényesülés feltételei! Profitot kell termelni, mindenáron, következményekre tekintet nélkül…
Remélhetőleg az önértékelésedet nem sínylik meg az eltérő értékítéletek!
Balcsi, a versenyeztetéssel, mint szükséges, de elkerülhetetlen „rosszal” én teljesen egyetértek. A reális, piacos ár elérése érdeke a vevőnek és a társadalomnak is, de tágabban értelmezve érdeke az eladónak is. Akinek ugyanis az ölébe hullik a megrendelés (pl. monopólium), vagy más módon jut tartósan előnyökhöz, az lemarad a versenyben, ami hosszabb távon vissza fog ütni.
Az önértékelésem ügyében köszönöm az aggódást, igyekszem