Zolesz blogja

Azt hiszem, a gyurcsány-jelenséget nem lehet szó nélkül hagyni. Az ember tetteinek tudományos igényű összefoglaló értékeléslre nem vállalkoznék, annál is inkább, mert nem követem állandó figyelemmel azokat. Tekintsük most a 2006-os választásokat követő, az mszp frakció előtt május 26-án elmontott „őszödi beszédet”, a pro és kontra vélemények, és a tények alapján.

Kezdjük egy kis „jóhiszemű ollózással”, a beszédnek jellemző, tartalmukban azóta is vissza-visszatérő kommentjeivel. A Balatonőszödi Felszabadító Front oldala „tisztelgés az elmúlt évek legszókimondóbb, legbecsületesebb politikai beszéde előtt (…), amellyel kapcsolatban csak kevesen ismerik az igazságot”. Lengyel László szerint „Ő a maga részéről rákényszerült, hogy a pártja miatt és a helyzet miatt hazudozzon. Miattatok hazudtam, a fene egyen meg titeket. (…) Mártírja vagyok egy pártnak, egy helyzetnek, de most ennek vége.” Ágh Attila szerint „nem politikusi beszéd volt, hanem egy államférfi szólalt meg belőle”. Mester Ákos szerint „Ők indították ezt a fogalmi felfordulást, a nagy félremagyarázók. Azok, akik szeretnék elhitetni: Gyurcsány május 26-i szövegét szó szerint kell érteni. (…) ők maguk, a szocialisták is betagolódtak abba a jogfolytonos hazugságba, amely közös bűne minden politikai erőnek”. Debreczeni József rámutatott: „az ugyanis (ti. a beszéd) - önmagában - tényleg a hazugság cinikus beismerésének hat, holott Gyurcsány épp a hazug politikával történő szakítás elkerülhetetlenségéről szólt, (…)”

Ezeket mondta akkor és ott a miniszterelnök, többek között: hazudtunk1.mp3 hazudtunk2.mp3 hazudtunk3.mp3

És jöjjön most egy nem annyira jóhiszemű oldal és ollózások, a későbbi nyilatkozataiból is.

A beszéd nyilavánosságra kerülése óta az alapvető vita valóban a miniszterelnök hitelességének / hiteltelenségének megítélése körül zajlik. Hogy mennyit ér az ember és az ő beszéde. Hogy lehet-e törvényben adócsökkentést hazudni és a választás után visszavonni, nyakló nélkül eladósodni, sokmilliárdnyi áfát törvénytelenül hónapokig visszatartani, az államháztartás állapotát lehazudni, azt kreatívan könyvelni, a halogathatatlan beavatkozásokat tudni és azt évekig nem megtenni, az államháztartás állapotáról szóló drámai tájékoztatást csak a frakciónak és titkosan elmondani stb. De leginkább, hogy lehet-e az előzőkön is keresztül a posztkommunista országok élenjárójából sereghajtót csinálni Magyarországból.

Azt hiszem, a mai népszavazás nem csak az ellenzék - lássuk be, ravaszul feltett - három népszavazási kérédéséről, vagy az azokra adott válaszokról szólt. Az eredmény nagyságrendje mást, ennél többet is sejtet. Azt, hogy ugyanazoknak az embereknek és pártoknak, akik és amik az elmúlt hat év szerény kormányzati teljesítményét produkálták, nincs elégséges támogatottságuk ahhoz, hogy megpróbálják helyrehozni, amit hagytak idáig romlani.

afterpost az Index-től, Gazda Albert szavaival és az elemzőkével, és tömören Horn Gábortól, aki a koalíciós egyeztetésekért felelős államtitkár és egyben az SZDSZ kampányfőnöke, őszödi stílusban…

afterpost 2: lassan, 2010-ben a választások előtt „beszélni kezdenek” a tettestársak