Készül az új magyar Btk. - a 336. § tervezete felkészülésként értelmezhető a szép új világunkra…
„Aki nagy nyilvánosság előtt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény jogszabály, Magyarország nemzetközi kötelezettsége, vagy Magyarország által kötelezően alkalmazandó Európai Uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján működő bírósági vagy hatósági rendelkezés ellen, általános engedetlenségre uszít, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A Széll Kálmán Terv 2.0, az európai példákat figyelembe véve, egyebek mellett a készpénzes fizetés korlátozását is tervbe vette:
„A készpénzfizetés korlátozására alapvetően a vállalkozások közötti pénzmozgások körében van szükség. Az NGM jelenleg vizsgálja a korlátozás bevezetésének lehetőségét, megfelelő felkészülési idő biztosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával. A bevezetés több lépcsőben történhet. Mind az összeghatár, mind a rendelkezés hatálya alá tartozó vállalkozások méret szerinti kategóriáinak meghatározása során a fokozatosságra kell törekedni” - magyarázza a konvergenciaprogram. (…) A kiskereskedelem körében is vizsgálható a készpénzfizetés - meghatározott érték feletti árucikkek forgalmára vonatkozó, több lépcsőben bevezethető - korlátozása. (…) Megfelelőbb eszköznek látszik a kártyás fizetés ösztönzése, vagy - meghatározott körben - a kártyás fizetés lehetőségének kötelező jellegű megteremtése.”
Miért is van szükség erre? Nem tudjuk. Azonban nehéz lenne nem észrevenni az európai tervek hasonlóságát a Jelenések Könyve 13. fejezetében leírtakkal:
„16 És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsinyeket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, 17 és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma.”
Az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos kedden átadta az első új típusú diákigazolványokat.
„A tanulóknak ez is nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy valóban európaiakká válhassanak. „Az új kártya intelligenciája megegyezik egy felsőoktatásban tanuló hallgatóéval” - fogalmazott a miniszteri biztosa.”
A kormány híradásában a chip szócska egyszer ugyan előfordul, de sem a fajtájáról, sem annak tulajdonságairól nem esik szó benne. Előbb a gyerekeink, majd nemsokára mi is ilyenekkel fogunk jönni-menni, és nem csupán az iskolában vagy a munkahelyen. Mit is jelent ez az európaiság és ez az intelligencia?
Az RFID a „Radio Frequency Identification” rövidítése, vagyis rádióhullámok segítségével drót nélküli adatátvitelt lehetővé tevő technológia. A lényege egy elektronikus kóddal beprogramozott mikrocsip, az ún. transzponder, amely egy miniáramkört és egy antennát tartalmaz, hogy egy azonosító jelet sugározzon ki. A kibocsátott kódot számítógéphez csatlakoztatott speciális olvasó berendezések, szkennerek segítségével lehet fogni. Az RFID-csipet régóta használják (leginkább nyugaton) az áruforgalomban, illetve beléptető rendszerekhez is, és a kormány tervei szerint az iskolákban, valamint a BKV járatain kötelezővé teszik majd az ilyen beléptető rendszerek bevezetését. A kormány szerint a közeljövőben a BKV rendszereit úgy alakítják át, hogy az RFID csip átvehesse a jegyek és bérletek helyét is.
Mivel az RFID-csip egy adott kódot sugároz és minden állampolgár egyedi azonosító kóddal bír, ezért a magunknál hordott diákigazolvánnyal, személyigazolvánnyal és vezetői engedéllyel egyben visszakövethető a tartózkodási helyünk is. Ezek olyan dokumentumok, amit minden állampolgár köteles magánál tartani, így minden állampolgár köteles magánál tartani az RFID-csipet. Mivel az RFID-csip gyenge jelet bocsát ki, csak a vevő készülék érzékenysége fokozásának kérdése, hogy a jel távolabbról is érzékelhető legyen. Akár az összes egyszerre. Egy telefonközpont technikai háttere elegendő ahhoz, hogy kis átalakításokkal monitorozható és regisztrálható legyen a tízmillió állampolgár mozgása a nap 24 órájában.
Mit lehet ehhez a parlamenti csendhez hozzátenni? A választott képviselőink ragaszkodnak az IMF hihetetlen privilégiumainak további biztosításához. Maholnap ugyanígy ratifikálhatják a stabiltási paktumot is az ESM számára, ugyanilyen feltételekkel.
Szentendre a kedvenc városom, szívesen laknék ott, gyönyörű hely. Éppen ezért sajnálom, ha a dolgai nem jól alakulnak. A múltkori hírekhez képest további részletek láttak napvilágot a HetiVálasz-ban a Raiffeisen hitelezési gyakorlatáról és a város vezetésében szerzett banki befolyásról:
Háromszor is rákérdeztünk Dietz Ferenc polgármesternél, s ő mindháromszor megerősíteti: a meg nem kapott összeget is törleszteniük kell. Ugyanis a város óvadéki számlájára évekkel ezelőtt átutalt, svájci frankban könyvelt 2,5Mrd Forint (árfolyamveszteség miatt mára kb. 4Mrd Ft) kamatai mellett a tőkét is „vissza” kell fizetni.
Tavaly közel egymilliárdos lyuk tátongott az önkormányzat költségvetésén, ezért megbíztak egy céget, hogy segítsen megtalálni a kiutat. Az átvilágítók pedig azt mondták, újabb hitelre van szükség, de ezután máshogy kérjék a pénzt. Álljanak azzal elő, hogy egy válságmenedzsert választanak alpolgármesternek, aki rendbe teszi a gazdálkodásukat. Így is lett, a fejvadász által megtalált embert pedig a bank jóváhagyta.
Az uszoda történetének elején aláírták a készfizető kezességet, csakhogy a hárommilliárdos hitel a nyakukon maradt, a létesítmény pedig nemhogy a törlesztőrészleteket nem termeli ki, de még évi 120 millió forint veszteséget is hoz a 10 milliárdból gazdálkodó városnak. Nyögik az új szakrendelő felépülését is, 700 millió forint úniós támogatáshoz eredetileg 10%-os önrészt kellett volna hozzátenniük, de immár egymilliárdnál tartanak. Önkormányzati szolgáltató cégük „lezser” gazdálkodásán pedig százmilliókat veszítettek.
„Az alpolgármester külsős, a szó minden értelmében. Nem képviselő, nincs helyi kötődése, neki hiába sír egy anyuka az óvodai helyért vagy a vállalkozó a bérleti díj miatt” - magyarázza a polgármester. „A válságkezelés nem demokrácia, csak diktatúrában működik, ezért átmenetileg fel kell függeszteni a demokráciát.” - fogalmazott így évekkel korábban az új alpolgármster.
„Modellértékű az elképzelésünk” - a polgármester másoknak is azt ajánlja, kövesség a példájukat, és külső segítséggel tegyék rendbe a gazdálkodásukat. „Külön fegyverténynek” nevezi, hogy az alpolgármester a Raiffeisennek is jelent az önkormányzat helyzetéről. Dietz Ferenc szerint így biztosak lehetnek abban, hogy jó úton járnak. „Miért fájna ez nekem, hiszen a képviselő-testület választotta ki az alpolgármestert, mi is bíztuk meg, a bank csak elfogadta a személyét, és még a fele fizetését is állja. Mi bajunk lehet ebből?” - kérdezi.
Így bánik el az előrelátó, ravasz bank a rövidlátó és ostoba ügyfelével, amikor az nem tud ellenállni a könnyen megkapható készpénz (hitel) csábításnak. Gondoljuk csak el, mekkora volt a bank igazi kockázata, amikor az 1:20 arányú tőkeáttét mellett kiadta a hitelt! A város óvadéki számlájára évekkel ezelőtt átutalt 2,5Mrd forint 5%-ával kellett rendelkezzen a bank, hogy jóváírja rajta a 100%-ot. Tehát a bank a 125 millió Ft igazi pénze mellé 2.375.000.000,-Ft-ot tett hozzá számítógéppel generált virtuális pénzből, amit a város nem tudott lehívni, de törlesztenie ez után is kell. Ha nem tud, akkor jön a banki csődbiztos, még ha alpolgármesternek hívják is.
Emelkedjünk el egy kicsit a várostól, annál is inkább, mivel talán még igaza is lesz a polgármesternek, és a bank „segítségével” továbbra is a vízszint felett tudja tartani a (saját) fejét. De mi lesz, ha ez a „modell”, ahogyan ő nevezi, valóban elterjed az önkormányzatok között? Pontosan ugyanaz, ami nagyban történik az államokkal és a nemzetközi hitelintézményekkel (IMF, ESM stb.) A tovább romló gazdasági helyzetben egyre nehezebb lesz majd menedzselni az adósságszolgálatot, és a törvények által biztosított, minden más jognál erősebb jogukkal a hitelintézetek rá fogják tenni a vagyontárgyakra, ingatlanokra, termőföldre és természeti kincsre, ívóvízre a kezüket.
Lássuk meg, hogy Szentendre gyakorlata az önrendelkezés, a szabadság feladásának gyakorlata. Érdekes, hogy amit eddig csak a kormányok csináltak, azt ma már az önkormányzatok is megengedik maguknak. És talán már nem kell sokáig várni arra, hogy a magánszemélyek is szakértő banki csődbiztosok gyámsága mellett kapjanak csak hitel-átütemezést, persze megfelelő új fedezetek bevonása mellett… Ebből az ördögi spirálból meilőbb ki kell lépni, nem egyre beljebb menni! Nyomorúság - ébresztő!
„Nem értem, hogy (a bizottság) elsőként miért éppen egy olyan országgal szemben” gyakorolja kiterjesztett jogait, amely nem tartozik az euróövezethez, és mégis „mindent megtesz az államháztartási konszolidációért” - Orbán Viktor nyilatkozata
„Elkötelezett unió-párti vagyok, de ez nem azt jelenti, hogy tökéletesnek látom az uniót, amely számos vonatkozásban teljesen abszurd szövetségi rendszer, de Magyarországnak ebben a politikai erőtérben van a helye, itt vannak a barátaink, itt vannak a szövetségeseink” – Kósa Lajos szavai.
Az abszurd melléknév jelentése a magyar értelmező kéziszótár szerint: képtelen, lehetetlen, kiszámíthatatlan, elidegenedett, értelmetlen, esztelen. Kósa Lajos fenti nyilatkozatában azt állítja, hogy nekünk az únióban, egy több vonatkozsában teljesen képtelen, lehetetlen, kiszámíthatatlan, elidegenedett, értelmetlen, esztelen szövetségi rendszerben van a helyünk, itt vannak a barátaink, szövetségeseink.
Tehát már a vezetőink is kezdik kapisgálni: a nyílt és cáfolhatatlan tények sorozata bizonyítja, hogy az európai folyamatok nem a tagországok érdekei szerint alakulnak. Mégis, egyelőre nem akarunk hinni a saját szemüknek, és nem akarjuk levonni a nyilvánvaló következtetéseket. Van egy pátoszos hozzáállás, egy aduász, miszerint az „európai értékek” megkérdőjelezhetetlen érvényre juttatója az Európai Únió. Elég csak az alapjogokra hivatkozni, melyekből a hatalom számára bármely állítás és annak az ellenkezője is levezethető. Hihetetlen, de ahogyan a matematikában vagy a fizikában ragaszkodunk a realitásokhoz, úgy az elvont fogalmakról való gondolkodás esetében ezekre nem tartunk igényt.
Úgy gondoltam annak idején, talán csak félreértek valamit, és a fenti riport csupán egy fatális tévedés. Úgy látszik, hogy nem, a szomszédban tényleg „elmentek otthonról”. Az alábbi friss hír eredetiben a nol.hu-n):
A Raiffeisen választott alpolgármestert Szentendrének
Példa nélküli vezetőválasztásra került sor Szentendrén: a város új alpolgármesterét az önkormányzat számlavezető pénzintézete, a RAiffeisen Bank jelölte a posztra. A fideszes polgármester a lépésben nem lát kivetnivalót, így abban sem, hogy az új helyettesének a tiszteletdíját fele részben a bank állja.
Újabb alpolgármestert választottak Szentendrén: Polányi Sándor, a Herendi Porcelánmanufaktúra korábbi vezérigazgatója a város számláját vezető Raiffeisen Bankkal egyetértésben külsős, reorganizációs menedzserként segíti a város pénzügyi egyensúlyának megteremtését.
Dietz Ferenc, a város fideszes polgármestere kedden a távirati iroda információját megerősítve elmondta: Szentendrén semmivel sem rosszabb a pénzügyi helyzet, mint bármelyik más önkormányzatnál, tehát a „nadrágszíj meghúzása” náluk is elengedhetetlenné vált, például csökkentették szociális kiadásaikat és a jelentősebb értékű beszerzéseket.
Mivel ennél átfogóbb, nagyobb volumenű intézkedésekre van szükség, a város számláját, illetve 2,5 milliárd forint értékű kötvényét kezelő Raiffeisen Bankkal közösen az a döntés született, hogy egy gazdálkodásban jártas profi szakember irányításával reorganizációs tervet kell kidolgozni, illetve végrehajtani - tette hozzá.
Dietz Ferenc közlése szerint a városvezetés először a polgármesteri hivatalon belül szervezett csoport kezébe adta volna ezt a feladatot, de a banknak az volt a véleménye, hogy az önkormányzatot, illetve a település valamennyi gazdálkodó egységét érintő pénzügyi és személyzeti átszervezés megtervezése, s levezénylése szinte lehetetlen kizárólag belső erőforrások igénybevételével. Olyan gazdasági szakember kell, aki nem függ sem a pártpolitikától, sem az esetleges helyi érdekektől, ugyanakkor „külsős” alpolgármesterként tanácskozási joggal részt vesz a testületi üléseken, s megfelelő hatásköröket kap a polgármestertől - magyarázta Dietz Ferenc.
A posztra jelölt Polányi Sándor mellett egyhangúlag tette le voksát a szentendrei képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az új alpolgármester - akinek tiszteletdíját az önkormányzat és a bank közösen állja, s akinek megbízatása egyelőre 9 hónapra szól – egy hónapon belül részletes reorganizációs tervet dolgoz ki – magyarázta a város polgármestere. A település vagyonával és személyi állományával való hatékonyabb gazdálkodás révén a tervek szerint a 2011-es költségvetéshez képest éves szinten 400 millió forint takarítható meg - fűzte hozzá Dietz Ferenc.
Polányi Sándor az MTI megkeresésére azt mondta, menedzserszemléletű, kiszámítható, stabil közpénz-gazdálkodásra van szüksége Szentendrének, amiben egy avatott szakember segítsége mindenképpen jól jöhet. Előre kikötöttem: csak akkor vállalom a feladatot, ha a képviselő-testület egyhangúlag választ meg, hiszen munkámban nem a pártpolitikai-, hanem a város pénzügyileg is stabil és fenntartható működésének szempontjait szeretném és fogom érvényesíteni – közölte.
A harminc éve menedzserként dolgozó Polányi Sándor 2003 és 2005 között a Herendi Porcelánmanufaktúra, majd 2007 és 2010 között a Magyar Telekom bulgáriai leányvállalatának vezérigazgatója volt. Szentendrének eddig egy alpolgármestere volt, a fideszes Török Balázs.
Nem ad több pénzt a régi polgármester kezébe a bank
A bank a külsős szakember kinevezéséhez kötötte – aki jelen esetben Polányi Sándor – a város finanszírozásának folytatását. Polányi az Indexnek elmondta, hogy új posztján az önkormányzat összes gazdálkodást érintő ügyével foglalkozik majd, mindennel, ami a közpénzek elköltésével összefügg. A döntéseket formálisan továbbra is a testület hozza meg, de döntés-előkészítés az ő feladata lesz. Sok város van gondban, de Szentendre legalább hajlandó volt előremenni, és nem várta meg azt a pillanatot, amikor már a teljes fizetésképtelenség miatt kényszeríti ki a változtatásokat - mondta a város új külsős alpolgármester.
Ezt hasonlóan csinálták a központi bankárok Brüsszelben, amikor Görögországnak Lucas Papademos személyében egy „szakértő” miniszterelnököt szállítottak az Európai Központi Bankból.
És hogy mindez hogyan lett jogszerű: A 2010. évi CLXIV. törvénymódosítás szerint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2. § Az Ötv. 34. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.”
A Magyar Népköztársaság már a szovjet megszállás alatt, a Varsói Szerződés és a KGST idején kihirdette az IMF Alapokmányát (lásd: 1982. évi 6. sz. törvényerejű rendelet), és ezzel megkezdődhetett az állam soha véget nem érő eladósodása. A rendszerváltoztatást követően, a Magyar Köztársaság népszavazás útján tagja lett a NATO-nak és az Európai Únió-nak. A demokratikus jogszabályi környezet és a gazdaság „fejlődése” okán, az állam mellett a két másik nagy szegmens, a vállalatok és a lakosság is beszállhatott a világméretű össznépi eladósodás folyamatába - aminek fenntarthatatlanságát valamennyien ismerjük.
Harminc évvel később, ma Bencsik János tartózkodása mellett a FIDESZ, a KDNP és az MSZP képviselői igennel voksoltak a - Jobbik kérésére - név szerinti szavazáson, az LMP-s politikusok tartózkodtak, a jobbikosok pedig nemet mondtak a határozati javaslatra, így a magyar Parlament zöld utat adott az Európai Stabilitást létrehozó Mechanizmust (ESM), az EU új adminisztrációs tervére. Az „új stabilitási kultúráról” szóló körmányközi szerződést az eurozóna-beli és az azon kívüli EU-tagállamok kormányai - Nagy-Britannia és Csehország kivételével - 2012. március 1-2-án írják majd alá.
„Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtt a parlamentben azt mondta: a fiskális paktum minden pontja elfogadható Magyarországnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tavaly decemberben nem mondott automatikusan igent a „kidolgozatlan, homályosan megfogalmazott európai pénzügyi paktum tervezetére”, időközben azonban elérte, amit akart, vagyis hogy az új közös költségvetési szabályok csak az euróövezeti országokra legyenek kötelezők, a többi államra pedig csak azután, hogy csatlakoznak az eurózónához. A másik fontos eredménynek azt tartotta, hogy a paktum szövege nem utal az adóharmonizációra, az ugyanis véleménye szerint ellentétes az ország érdekeivel.”
Én viszont nem hiszem, hogy a szerződésre lépő országok számára hasznos lesz ez a beláthatatlan következményekkel járó megállapodás. Az általam eddig megismert részletek alapján épeszű, felelős vezető ilyet nem ír alá!
- o -
Csak napokat kellett várni a brüsszeli „köszönetre” - Orbán Viktor: „Nem értem, hogy (a bizottság) elsőként miért éppen egy olyan országgal szemben” gyakorolja kiterjesztett jogait, amely nem tartozik az euróövezethez, és mégis „mindent megtesz az államháztartási konszolidációért.”
- o -
És még néhány nappal később Brüsszelből kismult arcú miniszterelnökökről, bizakodásról szól a helyzetértékelés, ugyanis az EKB jelentősen és olcsón bővítette a bankok felé a pénzkínálatát, iletve aláírták az ESM-megállapoást. Happy End…
Döbbenetes az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltételeinek hasonlósága az IMF alapokmány kihirdetéséről szóló 1982. évi 6. számú törvényerejű rendelettel! De van egy alapvető különbség is. Az IMF-től a korábban már „bajba jutott” országok saját döntésük alapján hitelt vehettek fel, aztán törlesztették vagy nem, de évekig, akár évtizetekig elvoltak így. Most azonban alapvetően más a helyzet, az ESM 7 napos határidővel minden tagállamtól egyszerűenbeszedi a pénzt, aminek az összegét nem a tagok, hanem mindenkor egyedül ő állapítja meg! Az induló összeg, amit össze kell dobnia az eurózónának, a német GDP több, mint kétszerese…
Az IMF több évtizede tartó gyarmatosítása a 2012. március 1-én bevezetésre kerülő ESM-mel hihetetlen tempóra vált majd. A fizetni nyilván nem tudó tagországok javaira (közművek, ingatlanok, ivóvízbázis, termőföld, energiacégek stb.) azonnal rá fogja tenni az EMS az ő nagy nemzetközi kezét. A szépreményű nemzetgazdaságok sosem látott tempóval fognak összeomolni, ugyanis a folyamat dominószerűen végigfut majd rajtuk, az egymással szorosan együttműködő gazdaságaikon keresztül - voltak azok éppenséggel rosszabb, vagy akár jobb helyzetben is annakelőtte. Ha az ESM-folyamata beindul, még idén sorban összeomolhat az európai nemzetállamok többsége. Éppen ezért másodlagos jelentőségű az eurózónán kívül is, hogy az ESM esetleg csak az eurozóna tagállamaira lesz azonnal kötelező érvényű. Olyan mértékű anarchia és szenvedés lesz itt hamarosan, aminek az azonnali megszűntetéséért bárkivel, legyen az az Isten vagy akár az Ördög, szövetségre lépnek majd a nemzetek!
- o -
Hihetnénk azt is, hogy a jóhiszemű hitelező fut a felelőtlenül költekező adósa által elvert pénze után. A helyzet azonban nem ez. Van itt egy elit társaság, a Központi Bankárok, akik egy évszázaddal ezelőtt, korrupt törvényhozók kollaborálásával végleg megszerezték a pénznyomtatás monopóliumát Amerikában és világszerte szinte mindenhol. A demokrácia álcája alatt, a nemzeti törvényhozásokban létrehozták a jobb- és a baloldalt, akik egy dologban mindig egyetértettek, hogy egyre több pénzre van szükségük! A ’29-33-as Nagy Gazdasági Világválsággal elkezdték a fellendülések és válságok ciklikus váltogatását, amivel a Központi Bankárok nyírták a birkákat.
Hogy a birkanyírásban az összes nemzet részt vehessen, egyre nagyobb kölcsönöket ajánlottak, nem nézve a hitelfelvevők jövőbeni törlesztő-képességét. A kihelyezett hiteleik elvesztése ugyanis sosem jelentett számukra nagyobb veszteséget, mint amennyit jelent egy újságpapír elégetése, vagy újabban egy adat átírása a egy táblázatban. Az adósságcsapdájukba került nemzeteknek azonban a dolog messze nem ennyit jelentett. A kamatok törlesztésére kénytelenek voltak egyre nagyobb hiteleket felvenni, és időközben lett is néhány államcsőd, gondoljunk csak Argentinára vagy napjainkban Görögországra. Azonban a dolog nem volt elég hatékony és gyors, a világ teljhatalmának megszerzése ebben a rendszerben túl messzinek látszott, és egyes renitens nemzetek nem is akartak eladósodni, majd bedőlni…
A csődközeli államok kritikus tömege mellett, a megmentő szerepéből jött a megoldás a folyamat gyorsítására. Nehogy már a Központi Bankárok nyomtassanak, vagy kreáljanak a számítógépeiken virtuális pénzt a további hitelezésre! Inkább dobják össze a szükséges, hihetetlenül nagy összeget az adóbevételekből származó pénzükből az egyébként adósságválság súlytotta, gazdasági nehézségekkel küszködő nemzetállamok! Amikor majd nagy nehezen összedobják, persze azonnal begyűjtik majd adósságszolgálatra, másra nem is lehet ebből fordítani! És ha az első mentőcsomagot elfogyott, jöhet majd a második, a harmadik stb. És most már csak rövid idő kérdése, hogy minden, értsd minden memzetállam gazdasága mint a dominó, sorban összeomoljon, és az elégedetlenkedő nép kikövetelje a bármilyen áron való enyhítést. Amit ki fog majd megadni, na ki? Bingó: a Központi Bankárok! És olyan árat kérnek majd cserébe, ami még sosem volt: az összes nemzet szuverenitásának teljes feladását.
Ajánlott irodalom:
Orbán vagy hihetetlenül nagy stratéga, aki a tét súlyával mit sem törődve kivárja a megfelelő pillanatot, vagy ha nem…:Kiálltunk a magunk érdekekeiért, Magyarország elérte, hogy a közös szabályok csak az euróövezeti országokra lesznek érvényesek – hangsúlyozta a miniszterelnök. (…) Sikerült elérni, az adóharmonizáció ne legyen része a pénzügyi paktumnak. Orbán Viktor kiemelte: ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy csatlakozzunk a paktumhoz, mert annak minden pontja megfelelő számunkra. A vita most lezárult, így javaslom az Országgyűlésnek, hogy fogadja el a paktumot. Nem kell a továbbiakban a versenyképesség csonkításától félnünk, nincs mitől tartanunk” – szögezte le.
Az ESM-ről a szavazás a magyar Parlamentben 2012. február 20-án lesz Martonyi János külügyminiszter előterjesztése alapján a kormányközi szerződésre vonatkozóan - nincsenek illúzióim…
Daniel-Cohn Bendit EU Zöldpárti frakcióelnök az új magyar alaptörvény bírálatát a következő logika mentén próbálta igazolni: „A családban, a nemzetben, a hűségben az emberek többsége nem hisz, ezért nem is lehet az az összetartozás alapja. Ennek alkotmányba foglalása pedig alapvetõ demokratikus problémát vet fel.”
Ha nem csatlakozol a konszenzushoz és nem érted az idők szavát, kikerülsz a komolyan vehetők köréből!
Kérdés, hogy az ilyen többségi demokrácia fejlődést, vagy - engedelmeskedve a termodinamika II. főtételének -, hosszú távon leépülést és szétesést hoz-e? Hogyan is működik a konszentusdiktatúra?
A válaszhoz nézzük meg a kérdés mögött meghúzódó alapkérdést: honnan tudhatjuk, tudhatjuk-e egyáltalán, hogy mi a helyes és a jó? Meg tudja-e válaszolni az ember önmagában ezt a kérdést? És mi van akkor, ha az emberek egymással ellentétesen válaszolják meg? Azt ugye látjuk, hogy ember és ember lelkiismerete között nagy különbségek lehetnek. Egyáltalán, megbízhatunk-e a saját, összességében pedig a társadalom ítélőképességében?
Ki a rák tudhatja, ha nem éppen én magam, hogy mi a jó nekem? OK, mégis megkérdezem, ha körülnézünk magunk körül, egy kicsit felülről is megnézzük az életünket, egészen biztosak vagyunk abban, hogy tudjuk? És ha a leghalványabb kétely is felmerül efelől, nem lenne érdemes ezen legalább egy kicsit elgondolkodni?
Tovább árnyalja a kérdést, hogy mekkora és milyen befolyást gyakorol az emberi gondolkodásra például a média. Lehet-e befolyásolni az embereket az írott, vagy az elektronikus médián keresztül? Hatásosak-e a reklámok? És ha a reklámok azok, nem lehetséges-e, hogy a filmek is hatással vannak ránk, csak éppen nem a vásárlási, hanem az életvezetési szokásainkra? Állhat-e érdekében valakiknek befolyásolni minket a gondolkodásunkban? Mondjuk akár az etikai, politikai nézeteink befolyásolhatók-e - akár a szűkebb környezetünk, akár a média által közvetítve a nagyvilág felől? Elhisszük-e igazságnak azt, amit sokan modnanak? És amit sokan mondanak, az lehet-e még tévedés? Megtörténhet-e a sorozatos tévedés egy befolyásolás, manipuláció alatt álló közösségben? És a társadalomban?
Mára elvont igazságok bizonyításához elegendő lett az, ha a többség, mondjuk egy szavazáson jónak, igaznak nyilvánítja. Vagy ha úgy tettetik, mintha… Vagy ha nem, hát egy kicsit még fejleszteni kell a tömeget, és hamarosan úgy fogja gondolni.
Szükség van az információk megszűrésére, ami persze 100%-ban lehetetlen. De hogy a tudatos döntéseket egyre inkább hiteles információk alapján hozzuk meg, az igenis lehetséges, és a téma iránt alázatos kereséssel, hosszú távon helyes eredményre fog vezetni. A kérdés már csak az, hogy mit tekinthetünk végül igazságnak? Egy biztos: a manipulált többség véleményét, önmagában csak azért, mert „konszenzusos”, vagy egyesek annak állítják be, semmiképpen sem!
Legutóbbi hozzászólások
RSSBonifert Zoltán, lenbali
Aodrján Éva
lenbali
Bonifert Zoltán, Ferkó
Bonifert Zoltán
Kata