A bukaresti szenátus a nép pszichikai egészsége miatti aggodalmában elfogadott egy törvényt, hogy a televízió és rádió kevesebb rossz hírt közöljön, mert ez állítólag káros a léleknek. Ami meglepő: az abszurd döntés egyhangú volt. A túl sok rossz hír károsítja a lelket, nyilatkozta a kezdeményező Ioan Ghise, és ezt bizonyítandó egy észak-koreai tanulmányt idézett.
Miért a „valóság” virtuális megjelenítésének torzításával kell kezdődjön a hatalom nemzetmentése? Ki mondja meg, hogy melyik rossz hírt kell majd és melyik jó hírre kicserélni? A nép pszichológiai egészségét valóban javítja-e, ha a rosszról azt mondják neki, azt hitetik el vele, hogy az nem is olyan rossz, inkább jó? Kinek a (rövidtávú) érdeke a valósággal való szembenézés helyett a hazugság?
0 Responses to “Csak jót”
Leave a Reply