Archive for the 'gratula' Category

A Soros-terv

Végre megtaláltam a híres-nevezetes Sorors-tervet, amit véleménycikkek formájában lehet fellelni, például 2015.09.26-án itt, aztán 2016.07.19-én meg itt (és talán még máshol is). De mit is „tervez” Soros György valójában? Pontokba szedve leírja ő maga:

1) Az EU-nak és a világ többi részének nagyszámú menekültet kell befogadnia

2) Európának erős határőrizetre van szüksége,

3) Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére,

4) Egységes rendben kell elbírálni a menekültkérelmeket,

5) Egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére,

6) Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatni a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat,

7) Végül a gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit.

Ez az a terv, ami Navracsics Tibor, Orbán Viktor által delegált oktatásért, kulturáért, ifjúságért és sportért felelős úniós biztos, volt fideszes politikus, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondása szerint „nem szerepel az EU Bizottság munkatervében„, és az Európai Bizottság a saját logikája alapján alakítja a migrációs politikáját.

Miközben kitartóan intenzív a magyar kormány belföldi manipulációs propaganda-tevékenysége, a következő nemzeti konzultáció, és talán a 2018-as választási kampányok is erről fognak szólni, addig emberek százmilliói szenvdenek az afrikai és közel-keleti háborúk és éhinségek miatt. Mivel a szülőföldjükön az életük teljesen kilátástalanná vált, és nincsen vesztenivalójuk, az életerősebbek közül sokmillió elindult Európa irányába egy élhető élet reményében. Az ő helyzetükről szól a 444.hu írása - érdemes elolvasni, mielőtt visszaböfögnénk Orbán Viktor vagy Aradszki András és társaik szánkba rágott hazug ostobaságait.

- o -

Beer Miklós váci püspök: „Vannak oltalmazotti státusszal rendelkező menekültjeink az országban. A hivatalos hatóságok megvizsgálták őket, megkapták a papírt. Mi van velük? Összehívott bennünket egyházi vezetőket Balog Zoltán miniszter úr, és azt mondta: most már rajtatok a sor, most már tényleg nyissátok ki a parókiátokat,  az otthonaitokat – ahogy azt Ferenc pápa már az elején mondta –, mert itt vannak, akiknek megadtuk a menekültstátuszt. Ettől szomorodtam el, hogy még most sem mozdulunk meg. Tartok tőle, hogy átléptük a félelemnek egy olyan határát, ahol már az sem érdekel, hány papírja van a menekültnek (…) Ez a népünk szégyene, hogy őket sem fogadjuk be, és nagy szégyenkezéssel mondom, hogy ebben az egyházunk is benne van. Ott állnak az üres parókiáink, nincs papunk, és hiába könyörgünk a papjainknak meg az egyházi tanácsok képviselőinek: jelentkezzetek már, mert kapjuk a bevándorlási hivataltól a listákat, hogy várják a menekültek befogadását. Egy papom jelentkezett, de két nap múlva ő is írt egy emailt:Bocsánat püspök úr, összehívtam az egyházi tanácsot, és azt mondták, inkább maradjon a parókai üresen, de ide ne jöjjön senki.”

Bolba Márta evangélikus lelkész: „Magyarországon olyan közállapotok vannak, hogy nem fogom megmondani, nálunk laknak-e menekültek vagy sem, mert ki fogják szúrni az autóm kerekét, vagy akár megdobálnak. Eljutottunk odáig, hogy ez most már veszélyes. Maradjunk annyiban, hogy van egy szupertitkos menekültügyi programunk.”

Beer Miklós: „Nekünk is.”

Darvas István főrabbi: „A mienk annyira szupertitkos, hogy arról nem is beszélhetek. Őszintén szólva, remélem, hogy ez így is marad. Egy egyház, akár a Mazsihisz, akár a katolikus, az evangélikus nagyon helyesen teszi, ha elkezd bármilyen erőfeszítést kifejteni a menekültek mellett, de ha ez láthatóvá válik, akkor politikai állásfoglalás lesz belőle. Egyszerűen úgy van tematizálva a közbeszéd, hogy nem lehet csak a dolog vallási, morális részéről beszélni.”

Forrás: válasz.hu

- o -

„Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.

Leírtuk és elmondtuk sokszor, miért törvényellenes a migrációs válsághelyzet. Misem bizonyítja jobban, minthogy 10 évig nem is mondják el, mi volt a döntés törvényes indoka. A nehézséget az okozza, hogy nincsen neki olyanja.

S tudjátok, mit tehet az ország egész területére titkos indokból elrendelt válsághelyzetben az állam?

Például a rendőrség a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja; c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat; d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék.

Igaz, ezt csak járványügyi intézkedés biztosítása céljából teheti meg. De miért ne lehetne titok majd az is, miért van szükség járványügyi intézkedésre? Ha bemennek majd a lakásodba vagy betiltják a gyülekezésedet, és ha ellenállsz, te leszel a jogsértő, aki jogszerű rendőri intézkedést akadályoz, és börtönben találhatod magad.

Ha nem akarnak a közbeszerzésekkel küszködni, akkor a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzésekről szóló törvényt. És hogy mi függ össze ezzel a céllal? Azt majd a nemzetbiztonsági bizottság állapítja meg zárt ajtók mögött.

Mindennek fényében javasolt átgondolni mindenkinek azt, milyen következménye lehet további rendkívüli felhatalmazást adni bármelyik kormánynak.

És akik ma tapsolnak, azok politikai ízléstől függően tegyék fel magunknak a kérdést: akkor is örülnének egy ilyen szabályozásnak, ha Gyurcsány Ferenc vagy Vona Gábor lenne a miniszterelnök? És akik azt mondják, hogy nem, de Orbán Viktorban megbíznak, azokhoz két kérdésünk van: tényleg személyre szabva alkotunk rendkívüli felhatalmazásokat? És akik nem bíznak Orbán Viktorban, azoknak mégis milyen indoka van tiszteletben tartani ezeket a szabályokat?”

Forrás: Helsinki Figyelő blog

Újabb nemzeti inzultáció

Ovasom a híreket, hogy pártunk és kormányunk újabb nemzeti konzultációs fordulóra készül, ami ismét a menekültekről (un. „migránsokról”), illetve Soros György vélelmezett szándékairól fog szólni. Parlamenti és önkormányzati választásokhoz közeledvén, a voksok megszerzéséért semmi sem lehet túl drága ár: a választók hazugságokkal való manipulációja, az Európai Únióba vetett bizalom aláásása, nem létező ellenség ellen hergelése, és létező embertársaik ellen hergelése.

Miközben a Soros-terv a magyar EU-biztos szerint nem is létezik, és a konzultációs kérdésekbe rejtett állítások hazugságokon alapulnak. Egy rövid pillanatra még Lázár János is kiesett a szokásosan cinikus alapállásából, amikor ezt mondta: „Abban lehet felelősségünk, nekem is, hogy amikor politikusként megszólalok, világos különbséget kell tenni bevándorlók, illegális bevándorlók és menekültek között.”

A kormánypropaganda hatásának eredményei kezdenek megmutatkozni a társadalomban, mi erről a miniszterelnök véleménye? Ez: „Semmi kivetnivalót nem találtam én ebben…” Valamint: „Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” – jelentette ki a kormányfő.

És hogy mi az őcsei történtekről az egyházi vezető véleménye, válasza? Hát ez: ezt nem tudom.

A határon túli magyarok és a Fidesz

Németh Szilárd Fidesz alelnök mondásaival az elszólásai miatt érdemes foglalkozni egy keveset. Utoljára, egyebek mellett ezt mondta: „a Ceaușescu-nyomás NAGYOBB TARTÁST adott a magyaroknak, mint Kádár langyossága, mert a romániai magyarok ÖSSZETARTÓBBAK lettek”. Mire gondolhatott a költő valójában?

Talán azt gondolja az alelnök úr (és a kormánypárt), hogy az emberek és a társadalom fejlődésének jobbat tesz a több diktatúra és az idegen elnyomás, mint a kevesebb - vagy netán a szabadság? A megfejtéshez vizsgáljuk meg, mire és hogyan használja a Kormány a külhoni magyarokat!

A környező országokban élő magyaroknak 2013-ban az állampolgárság mellé szavazati jogot is adott a fideszes parlamenti többség, amellyel a 2014-es választások során már élhettek is. Akkor a 95%-uk a kormánypártokra szavazott, amivel hozzácsaptak a hazai szavazóikhoz egy többszázezres új bázist. Egy olyan bázist, amelyik jellemzően úgy szavazhat rájuk, hogy Magyarországon nem fizetnek adót, nincs itt vagyonuk, nem itt gazdálkodnak, tehát nem viselik a szavazatuk a következményeit. Éppen csak hazafias érzületből felelősség nélkül szavaznak.

Visszatérve az idézett mondatához, ha jól sejtem, a romániai magyarok NAGYOBB TARTÁSA és ÖSSZETARTÁSA alatt talán pont ezt a felelőtlen, országhatáron való átszavazási hajlandóságot dicséri az alelnök úr. Amivel a hazafiaskodó határon túli magyarok illetéktelenül beleszólnak az anyaországiak életébe. Nem beszélve a szavazataik 95%-os egyoldalúságával, mely önmagában gyanússá teszi az eljárást és annak körülményeit.

Pedig mind a többszázezer határon túli szavazati jogának megadása a Kormány részéről, mind a külhoni magyarok ezzel a joggal való visszaélése választási csalásként is értelmezhető, éppen a felelősségtől való mentesség és az illetéktelenség erkölcsi kérdései miatt. Egyrészt ne szavazzanak, és másrészt ne is szavazhassanak Magyarország parlamenti képviselőire olyanok, akik életvitelszerűen nem éltek, nem élnek, és belátható időn belül nem is fognak Magyarország határain belül élni!

EP-határozat

393 IGEN (58%), 221 NEM (33%) és 64 TARTÓZKOÁS (9%) mellett:
Az Európai Parlament,
(…)
1. Emlékeztet, hogy a TEU 2. cikkelyében lefektetett értékeket minden uniós tagállamnak be kell tartania;
2. Sajnálatát fejezi ki, hogy a magyarországi változások komolyan erodálták a jogállamiságot, a demokrácia, és az alapvető jogok helyzetét. Ezzel együtt pedig a gondolatszabadságot, az oktatás szabadságát, a menekültek emberi jogait, a gyülekezési jogot, a civil szervezetek helyzetét, a méltányos eljáráshoz való jogot, a kisebbségek jogait, az LGBTI, a zsidó és a roma közösség jogait, a szociális jogokat, az alkotmányosságot, a bíróságok függetlenségét, mely folyamat(ok) együttesen szisztematikus veszélynek teszik ki a jogállamiságot e tagállamban. Úgy látja, hogy Magyarország egyfajta teszt az EU számára, hogy miként kell lereagálni, amikor egy tagállamban az unió értékeit veszély fenyegeti; megjegyzi, hogy némely más tagállamban a magyar folyamatokhoz hasonló helyzet van kialakulóban;
3. Felszólítja a magyar kormányt, hogy kezdjenek párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően; aláhúzza, hogy mindkét fél pártatlanul, bizonyítékokra alapozva, kooperatívan álljon a párbeszédhez; felszólítja a Bizottságot, hogy folyamatosan értesítse a Parlamentet a fejleményekről;
4. Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a szociális inklúzióval, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben – biztosítva, hogy minden ilyen típusú forrásfelhasználás teljes mértékben összeegyeztethető legyen az uniós joggal;
5. Felszólítja a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet;
6. Sajnálatát fejezi ki, hogy az Európai Bizottság a Parlament kezdeményezésének ellenére sem kezdeményezte a jogállamiság megerősítéséről szóló keretprogramját, amint az megjegyzésre került a 2015. december 16-i magyarországi helyzetről szóló határozataiban. Mely szerint haladéktalanul párbeszédet kellene kezdeményezni az érintett tagállammal, ahol annak a veszélye felmerül, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tényezők tovább romlanak, vagy folyamatosan csak növekszik. Megállapítja, hogy a Bizottság által tanúsított jelenlegi magatartás csak érintőleges, technikai részletekre koncentrál a kifogásolt jogszabályokkal összefüggésben, ignorálva az alapvető jogokat és jogállamiságot érintő veszélyek rendszerszintűvé válását; megállapítja, hogy az eddig kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások nem érték el a kívánt hatást és nem vezettek valódi változáshoz;
7. Úgy véli, hogy Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve a TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, mely feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására;
8. Ennek megfelelően utasítja a Parlament LIBE-bizottságát, hogy kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indokolt kezdeményezésről, mely felszólítja a Tanácsot hogy a hetes cikkelyben lefektetetteknek, valamint az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el;
9. Nyomatékosítja, hogy szükség van egy átfogó, minden tagállamra kiterjedő párbeszéd és monitoring-folyamat kezdeményezésére, hogy a közös értékeinket (jogállamiság, alapvető emberi jogok, demokrácia) hatékonyabban tudjuk védelmezni a Bizottsággal, a Parlamenttel, és a Tanáccsal közösen, ahogy az a Parlament által 2015 október 25-én hozott határozatban is szerepel (2015/2254(INL)).
10. Utasítja elnökét, hogy jelen határozatot továbbítsa a Bizottságnak és a Tanácsnak, Magyarország államfőjének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanácsnak.

Állítsuk meg Brüsszelt?

Nemzeti konzultáció 2017 címmel kérdéseket küldött a miniszterelnök. A felvetett témákban az álláspontjaim nem azok, amilyen válaszokat az a. és b. pontok alatt előírva felajánlott, hanem a következők:

1) A kormányzati rezsicsökkentés egy alkalmatlan megoldás a közműköltségek tartós csökkentésére, támogassák inkább a megújuló energiaforrások lakossági kihasználásához szükséges enegretikai korszerűsítéseket! Csak ez az irány csökkenti az ország és az emberek energiafüggőségét.

2) A kormány hagyjon fel a menekültek illegális bevándorlóra való manipulatív átminősítésével, és a hatályos menekültjogi egyezmények betartásával, az EU-val valóban együttműködve keressen megoldást a határvédelmi és humanitárius kihívások kezelésére!

3) Mutassa be a kormány a konkrét bizonyítékait és nevezze meg azokat a „bizonyos nemzetközi szervezeteket”, amelyek törvénytelen tevékenységre ösztönzik az „illegális bevándorlókat”! Egyébként meg hagyják abba az indulatok keltését!

4) Mutassa be a kormány a konkrét bizonyítékait és nevezze meg azokat a „külföldről támogatott szervezeteket”, amelyek „hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkoznak”, és „veszélyeztetik a függetlenségünket”! Egyébként meg hagyják abba az indulatok keltését!

5) A munkahelyteremtés a közmunkaprogram megkérdőjelezhető eredményeivel mutaható be statisztikailag eredményesnek, miközben a rátermettebbek százezrei hagyták el az országot az elmúlt években. Az úniós pénzek reproduktív felhasználása és a minőségi oktatásba való befektetés lenne a megfelelő irány.

6) Az adókedvezényeket a multinacionális vállalatok helyett a magyar KKV szektor számára kedvezően kellene kialakítani, akik a hasznot nem kiviszik, hanem visszaforgatják a gazdaságba, és munkahelyeket teremtenek.

Hatból hat manipulatívan megfogalmazott rossz kérdés és abszolut vállalhatatlan tartalommal felajánlott válaszok. Minden eddiginél mélyebb kommunikációs színvonal a Orbán Viktortól a választók felé.

Ajánlott irodalom: Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra

Lex CEU

Amikor arról kérdezték, miben különbözik az ő ösztöndíját finanszírozó, 1989-es Soros György a mostanitól, Orbán  azt mondta: „óvodás is voltam a kommunisták idején, mégse szolgálom a kommunistákat”.

„Ebben a formában nem szeretnénk, ha a Central European University tovább működne. Szerintem ki kell mondani, meg nem kell bujkálni, nem kell kertelni” - válaszolta erre Balog Zoltán miniszter, aki az interjúban már is próbált úgy tenni, mintha nem tisztán politikai célból verték volna át a parlamenten a módosítást. Megemlítette azt is, hogy Soros György és szervezeteinek tevékenységét károsnak és tisztességtelennek tartja, küzdeni fog ellene.

- o -

Ha jól értettem, a Lázár János „hivatalos” indoklása szerint a KEE és a CEU jogosulatlan versenyelőnyt élveznek a többi magyar egyetemmel szemben, tehát „csalnak”, ugyanis a budapesti magyar KEE a budapesti amerikai CEU-n keresztül olyan diplomát is ad a végzősöknek, amely az USA-ban is elfogadott, miközben a CEU-nak az USA-ban nincs egyetemi intézménye.

Adott egy a többihez képest jobb megítélésű, Magyarországon működő egyetem, amelyik betartja a törvényeket, nem kap a Magyar államtól semmilyen támogatást, ellenben Magyarországon szolgáltatásokat vesz igénybe, munkavállalói vannak, adót fizet, kutatási támogatásokat és neves külföldi kutatókat, oktatókat vonz ide, létével és működésével a jó hírünket kelti (ha éppen nem akarják ellehetetleníteni). Mivel nem részesül magyar közpénzből, nemhogy nincs előnyben, de ha úgy tetszik, versenyhátrányban van a magyar egyetemekkel szemben. Mi ebben a csalás?

No olimpia!

A volt Corvinus-rektor után egy másik oktató is megszólalt a 2024-es olimpia magyarországi rendezésével kapcsolatban, és a PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya alapján Dr. Berlinger Edina kritikai elemzést tett közzé. A PwC által jelzett 774 milliárdos költség vs. 2984 milliárd bevétel aránypárral ellentétben 12.000 milliárdos költséget állít szembe az 1000 milliárdos nagyságrendű bevétellel. A különbség a veszteség: 11.000 milliárd forint - Magyarország éves GPD-jének 30%-a. Az egyetemi docens a következő mondattal kezdi az írását:

„Rohanjon aláírni, ha nem akarja, hogy még az unokája is adósrabszolga legyen.”

Ui: kezdem érteni, miért hallgatnak a magyar olimpiát óhajtó politikusok

A korrupcióról

Meglepődtem azokon a kijelentéseken, amelyeket a Professzorok Batthyány Körének elnöke nyilatkozott. Legelőször is azon a hasonlaton, amelyben a tagságot a Pinokkió kis tücskéhez hasonlította, „aki alapvetően szereti a gazdáját (sic!), de mindig figyelmezteti őt, ha nem jó irányba indul el”. Kiollózott rész következik az interjúból:

- A nemzeti összetartozás érzése kétségtelenül fantasztikus élmény, például egy sporteseményen. Az nem zavarja, hogy miközben milliárdokból erősíti a kormány a nemzeti érzését, az ön zsebéből is kilopják a pénzt?

- Nem. Mert a nemzeti érzésre áldozni kell. Az olimpiára én a saját zsebemből is áldoznék. Az állampolgárnak, ha, úgy tetszik, az én szemszögemből nézve, az a fontos, hogy időre elkészüljön egy állami beruházás, és biztonságosan működjön. Ha ennek az az ára, hogy olyanok viszik el a pénzt, akiket nem szeretünk, akkor azt én elfogadom. Másrészt ki mondta, hogy a paksi bővítésnél és a budapesti olimpiánál korrupció lesz? Itt csak feltételezések vannak.

- Nem egészen. Lánczi András, a kormány egyik fő ideológusa, azt mondta a nemzeti tőkésosztály helyzetbe hozásával kapcsolatban, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.

- Sokan mondják, hogy nálunk nincs elegendő nemzeti tőke, azt meg kell valahogy teremteni. Ez a kapitalizmusban sem az elsőáldozó lányok stílusában szokott történni. Ha ebben a kormány valamilyen formában segít, az csak jó lehet. Persze, aki nem kap a pénzből, az kiabál, hogy őt kihagyták.

- o -

Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere talán az ilyen és ehhez hasonló közéleti jelenségek miatt nyilatkozta a következőket:

- Ön szerint, mi a magyarázat arra, hogy egyre mélyebbre csúszunk a korrupcióba? A Transparency International legfrissebb felmérése szerint Magyarország az 57. a világranglistán, hét helyet estünk, csak Olaszország, Bulgária és Görögország van lejjebb az EU-ban.

- Az utóbbi években a korrupció a rendszer működésének mindennapos része lett. A korábbi kormányok idején is erős volt a korrupció, de rejteni igyekeztek és szégyenkeztek miatta. Ma a hatalmon lévők nem szégyellik, nem titkolják, inkább megmagyarázzák, hogy miért szükséges, meg jó ez.

- A kormányzati retorika szerint azért vállalják a „korrupciós” ügyleteket, hogy a hazai vállalkozói réteg, a középosztály megerősödjön.

- A korrupció ideológiai szintre emeltetik azáltal, hogy a nemzeti felső/középosztály megteremtésének az eszközeként a helyzetbe hozást akarja megvalósítani. De jóval túlmegy a helyzetbe hozáson ezeknek a milliárdoknak, a milliárdos vagyonoknak az osztogatása. Másrészről a helyzetbe hozás maga is problémás közgazdaságilag, mert ugye semmi nem indokolja azt, semmi nem mondja azt, hogy pont ezek az emberek tudják leghatékonyabban használni azokat a javakat, közpénzeket, amikhez hozzájutnak, és nem mások, az üzleti világ szereplői közül. Az nyilvánvaló, hogy leginkább szem előtt a felső szintű korrupció van.

- Egyetért azokkal az elemzői véleményekkel, hogy „jogszabálytalanság” van Magyarországon, de ez még nem diktatúra? Vagy államkapitalizmus?

- Magyarországon piacgazdaság van, de eltorzult piacgazdaság.

- Megfelel a valóságnak az a kormányzati szlogen, hogy Magyarország erősödik?

- Egy ország helyzetének alakulását sok mutatószámmal lehet leírni. Vannak olyan mutatóink, amelyekben valóban javultunk. Összességében azonban sajnos engem meglehetősen elszomorít a helyzetünk.

Civilek versus oligarchák

Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége.Némerth Szilárd

Az új amerikai elnök személye, mint bátorítás mellett a 2017 tavaszi ülésszak törvényalkotási programja 37. pontja is meghúzódhat a fenti idézet mögött. A „gyakorlati tapasztalatok és a korrupcióellenes programmal összefüggő intézkedések alapján” a civil szervezeteket érintően eljött ugyanis az ideje a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek köre kiterjesztésének.

Nem ilyen kíváncsiak parlamenti honatyák az oligarchák esetében, akik sok esetben állami megrendeléseket teljesítenek. Ugyanis a december 12-én beterjesztett és 13-án már el is fogadott új adóamnesztia-jogszabály 2017 június 30-ig lehetőséget ad a korábban eltitkolt tőkejövedelmeik anonim tisztára mosására.

Nagyon helyes, hogy felelős képviselőink a nemzeti szuverenitásunk felett éberen őrködnek, és az ellenséges külföldi beavatkozásokat, a civil mételyt igyekeznek „minden eszközzel eltakarítani” a társadalomból, hamarosan a civilek vagyongyarapodásának egyre alaposabb ellenőrzése útján is. Miközben a társadalmilag igen hasznos, nemzeti tőkésréteg gyarapodását „minden eszközzel támogatják”, most éppen az illegális tőkejövedelmeik tisztára mosása során anonimitásuk szigorú megőrzésével is.

Trump

Kedden, nem kis meglepetésre Donald Trumpot választották meg az USA elnökének. Műveletlensége, felszínessége, primitív, zsigeri motiváltságú gondolkodásmódja szembeötlő, de ez legyen az amerikaiak baja és szégyene. A probléma azonban az, hogy a jelenség hatása nem fog megállni az USA határainál.

Az USA a világ elsőszámú hatalma, gazdasági, politikai és katonai szerepe megkérdőjelezhetetlen. Világszerte igazodási pont, stabilizáló tényező a kisebb államok politikusai, elitjei számára. Legalábbis eddig az volt. Kérdés, hogy a jövőben hogyan fogja a kis diktátorokat befolyásolni Amerika? Egyáltalán, megmarad-e a valódi nyugati demokratikus értékeket közvetítő amerikai befolyás?

Az új elnök polgárjogot szerezhet és tovább erősítheti a liberalizmus és a liberálisokkal szembeni ostoba és immár egyre durvább akciókat az olyan országokban, ahol az illiberális politikai fordulat veszélye valóban fennáll. Ami kapóra jöhet az elszigetelődést óhajtó, nacionalista és szélsőjobboldali erők számára. Sajnos a nyugati világ fasizálódása a következő sebességi fokozatba kapcsolhat.