Érdekes látni a képsorozatot:
Az első képen egy asszony, aki átélte, és ő túlélte, talán most is átéli…
Az utolsón, A Gyermek, aki (talán) sosem fogja megérteni, és (remélem) sosem fogja átélni!
Így válik egy nap történelemmé, tanulhatóvá, és így elfelejthetővé…
Nem értem, hogy pontosan mire utalsz az elfelejthetővé válással! ?
Pont azért tanuljuk a történelmet, hogy valami megragadjon, ne kövessük el a múlt vétkeit újra és újra! Azért emlékezünk, hogy eleven legyen, amit elődeink saját maguk éltek át. Ezért gyújtunk gyertyát, tesszük ki a zászlót, hajtunk fejét, és szólal meg a harang minden délben.
Érdekes látni a képsorozatot:
Az első képen egy asszony, aki átélte, és ő túlélte, talán most is átéli…
Az utolsón, A Gyermek, aki (talán) sosem fogja megérteni, és (remélem) sosem fogja átélni!
Így válik egy nap történelemmé, tanulhatóvá, és így elfelejthetővé…
Nem értem, hogy pontosan mire utalsz az elfelejthetővé válással! ?
Pont azért tanuljuk a történelmet, hogy valami megragadjon, ne kövessük el a múlt vétkeit újra és újra! Azért emlékezünk, hogy eleven legyen, amit elődeink saját maguk éltek át. Ezért gyújtunk gyertyát, tesszük ki a zászlót, hajtunk fejét, és szólal meg a harang minden délben.