Pénteken - ne kérdezzétek, miért pont most - egy kb. 200m3-es humuszdombot kellett elhordjunk a szomszéd telekről, amit még az építkezés során deponálunk oda, ideiglenesen. Elszállítani nagyon drága lett volna, meg jól is jön a telkünkön a termőföld, hát lehordattam magunk köré. Úgyhogy a kertünk most úgy néz ki, mint a szántóföld épp szántás után. Istvánka így követte a folyamatot a teraszról:
A nők körülöttem azonnal sopánkodni kezdtek, hogy hogyan lehet majd itt bejárni, meg mi lesz, ha esik stb. stb. A gyerekek viszont amióta meglátták a változást, várakat építenek zászlókkal és háborúznak, nagyon élvezik a helyzetet.
Csak annak nem örülök, hogy állandóan egymás ellen harcolnak. Kérdeztem ma este, hogy miért. Hát azért, mert ha nem egymás ellen, akkor ki ellen harcoljanak, és ez logikus. Azt javasoltam nekik, hogy holnap építsünk egy ellenséges várat, és aztán közösen bombázzuk porrá azt. Nagyon lelkesek, holnap kerti háborúba vagyok hivatalos a fiaimmal.

0 Responses to “Földmunka”
Leave a Reply