Archive for the 'Pomáz' Category

Visszatekintés a 2015-ös évre

Published
by
zolesz
on 2015. december 31., Csütörtök
in Pomáz, blog, család, munka and személyes
. 0 Comments

A bejegyzések számát nézve, a csúcsidőhöz képest idén a negyedére-ötödére csökkent a blog-aktivitásom. Ha jól látom, már 2014-ben sem voltak olvasói kommentek, és az idén sem. Ennek egyik oka az, hogy körülbelül 3 éve szinte titokban tartom a blogot, sehol sem osztok meg belőle a közösségi oldalakon, sőt a korábbi megosztásokat is töröltem utólagosan, a blogra mutató linkekkel. Ezen a hozzáálláson egyébként egyelőre nem szeretnék változtatni.

Ennek oka, hogy az érdeklődésem jelentős mértékben a vallások felé fordult, elsősorban két nagy világvallás, a kereszténység és az iszlám felé. (A buddhizmus és a többi nem érintenek, így azokkal nem foglalkozom.) A vallások a témája pedig nagyon érzékeny, pláne az én, vallási érzékenységet figyelmen kívül hagyó stílusom mellett. Sértődésket, értelmetlen konfliktusokat pedig nem szeretnék az ismerőseimmel.

A másik blogomat szinte felhagytam, az épületenergetikai üzletágunk két éve be van rekesztve. Majd talán később, a magyarországi körülmények megváltozásával újraindulhat. A facebookos profilon, hobbi-szinten vannak még megosztásaim.

Egyébként a 2015-ös év sikeresnek volt mondható, árbevétel és a további üzleti kilátások szemponjából is. Jövőre tervezzük beépíteni a házunk tetőterének még beépítetlen részét, és egy reménybeli értelmes állami támogatás igénybevételével a házunk épületenergetikai fejlesztését is, a következő 2-3 évben.

A gyerekek jól vannak, kisebb-nagyobb sikerrel veszik az iskolai akadályokat, a szüleik változó mértékű örömére. Nem könnyű a kamaszkor.

Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak! Ha vannak ilyenek egyáltalán :-)

Egy klassz családi ház Pomázon - eladó!

Published
by
zolesz
on 2010. október 29., Péntek
in Pomáz
. 1 Comment

Bulcsú

Published
by
zolesz
on 2009. július 02., Csütörtök
in Pomáz and család
. 2 Comments

Június 30-án megszületett Bulcsú, a kis unokaöcsénk, a fiainknak unokatestvére. Isten éltesse őt sokáig jó egészségben, a szülők és mindannyiunk örömére!

Afterpost: a születés történetét elolvashatjátok a lenardorsi.hu oldalon.

.

Földmunka

Published
by
zolesz
on 2009. május 23., Szombat
in Pomáz and gyerekek
. 0 Comments

Pénteken - ne kérdezzétek, miért pont most - egy kb. 200m3-es humuszdombot kellett elhordjunk a szomszéd telekről, amit még az építkezés során deponálunk oda, ideiglenesen. Elszállítani nagyon drága lett volna, meg jól is jön a telkünkön a termőföld, hát lehordattam magunk köré. Úgyhogy a kertünk most úgy néz ki, mint a szántóföld épp szántás után. Istvánka így követte a folyamatot a teraszról:

A nők körülöttem azonnal sopánkodni kezdtek, hogy hogyan lehet majd itt bejárni, meg mi lesz, ha esik stb. stb. A gyerekek viszont amióta meglátták a változást, várakat építenek zászlókkal és háborúznak, nagyon élvezik a helyzetet.

Csak annak nem örülök, hogy állandóan egymás ellen harcolnak. Kérdeztem ma este, hogy miért. Hát azért, mert ha nem egymás ellen, akkor ki ellen harcoljanak, és ez logikus. Azt javasoltam nekik, hogy holnap építsünk egy ellenséges várat, és aztán közösen bombázzuk porrá azt. Nagyon lelkesek, holnap kerti háborúba vagyok hivatalos a fiaimmal.

Levegőkazán

Published
by
zolesz
on 2009. február 02., Hétfő
in Pomáz, gazdaság and öko
. 3 Comments

Azt mondtam magamnak, meg kell találni a módját annak, hogy a házunk fűtése gazdaságosabb legyen, és ha lehet, függetlenedjünk az évek óta egyre aggasztóbb gázproblémától. Elmentem hát a házunk terveivel az egyik legjobb szakértőhöz, a GeoSolar Kft.-hez. Gyors és szakszerű volt a válasz, tömören a lényeg a következő:

Négy megoldás jöhet szóba: a napenergia, földenergia, vízenergia és a levegőből nyerhető energia (a széllel ők nem igazán foglalkoznak). Esetünkben - mivel domboldalon talajvíz nincsen - egyértelműen a levegő energiájának kiaknázása jöhetett csak számításba, a gazdaságosságot is figyelembe véve. Nem részletezem itt a műszaki tartalmat, elég annyi, hogy egy levegőkazán áll a kertben, és nyomatja be az épületbe a hőenergiát, ami egy hőcserélőn keresztül dolgozik rá a lakás meglévő fűtési rendszerére. A becsült üzemeltetési költség-megtakarítás 30-40%-os mértékű, a jelenlegi gázárak mellett. A beruházási költség kb. 8 millió Ft.

Számoljunk egy kicsit! Az éves gázfogyasztásunk cca. 2500m3, ami a mai - támogatás nélküli - gázár mellett 2500m3/év x 130Ft/m3 = 325.000,-Ft költséget jelent. Ennek a 35%-a 113.750,-Ft/év, ez a megtakarítás. Ezzel áll szemben a 8.000.000-Ft egyszeri beruházási költség. Kamatokkal, jelenérték-számítással mit sem törődve, egy egyszerű osztás alapján a projekt 70,33 év alatt térül meg.

Legyünk optimisták: az árból lealkuszom 10%-ot, és utána mindenféle okossággal megtakarítok még 10%-ot (olcsóbb kivitelező, alternatív anyaghasználat stb.). Sőt, megkapom az államtól a maximális 1,2 millió Ft támogatást is. Ez esetben a megtérülési idő 40,00 év.

Ha nem átalakítunk, hanem új házat és első fűtési rendszert építünk, a beruházási költségből levonhatjuk a gázkazán, a kémény és a gázbekötés költségeit, mert ezekre ilyen rendszer esetén nincsen szükség. Amennyiben tehát ezt megtakarításként értelmezzük, akkor beruházási költséget virtuálisan csökkenthetjük akár 2 millió forinttal is. Ez esetben a megtérülési idő 28,13 év, az egyszerűsített számítás alapján.

Az optimizmusunk mellett, más szempontból legyünk pesszimisták (konzervatívak): az állam megszünteti a lakossági gázárat és az üzleti fogyasztókkal egy kalap alá vesz minket (200,-Ft/m3), majd az oroszok megemelik a gáz árát úgy, hogy a fogyasztói ár felmegy az alábbi ábrán előre becsült 300,-Ft/m3-re. (Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen zavargások lesznek, ha a lakossági gázár a mainak a kétszerese fölé emelkedik pár éven belül.) Végezzük el a számítást a magasabb gázárra is: 2500m3/év x 300,-Ft/m3 = 750.000,-Ft/év. Számoljunk most már 50%-os megtakarítással (feltételezzük, hogy az alternatív rendszerünkhöz szükséges villamos energia ára kevésbé emelkedik, mint a gázé), ami 375.000,-Ft/év. A megtérülési idő így 13,87 év. Ha új házat építünk, és nem költünk a gázkazánra és a tartozékaira, akkor mindezen feltételezések mellett a számított megtérülési idő virtuálisan 8,53 évre csökken.

Nem mintha most elő tudnék húzni szabadon felhasználható 8 vagy 6,4 vagy akárcsak 5,2 millió forintot, de más számára is kevés realitása van ma annak a beruházásnak, legyen kicsi vagy nagy a projekt, ami nem hozza a maximum 5 éves, de inkább rövidebb megtérülési időt. Melyik bank fog ma támogatni ilyen projekteket? (Ismétlem, kamatköltséggel fentebb nem kalkuláltam.) Szomorú, hogy ennyire nincs realitásuk azoknak a lakossági beruházásoknak, amelyekre oly nagy szükségünk lenne ahhoz, hogy felkészüljünk a következő évtized egyik legnagyobb kihívására, a hagyományos (ősmaradványi) energiahordozók fogyatkozására.

Ügyi-fogyik Karácsonya

Published
by
zolesz
on 2008. december 23., Kedd
in Pomáz and ember
. 1 Comment

Huszonegyedikén családostul részt vettünk a pomázi ügyi-fogyik karácsonyi ünnepségén. Nagy élmény volt megtapasztalni, mennyire más világban élnek ők, testi és/vagy szellemi fogyatékosok, mint mi. Beszélgettem egy - egyébként vezetési tanácsadó - apukával, aki a 18 éves fiát hordja ebbe a speciális közösségbe, amelyet lelkes amatőrök tartanak össze, nagylelkű szeretetből. Azt mondta nekem, hogy nem biztos, hogy a mi életünk teljesebb és igazabb, mint az övéké. Annyit mindenesetre láttam, hogy mihozzánk képest hihetetlenül őszinték és nyíltak, és a maguk módján teljesen természetesen viselkednek minden helyzetben. Ami nekünk már-már bolondságnak tűnhet, pedig nem az. Persze a rossz szándékkal szemben teljesen védtelenek, kihasználhatóak és tehetetlenek. Önfenntartásra nem képesek, az egészségesek szempontjából kilátástalan és haszontalan az életük. Ők mégis vidámabbak és reménykedőbbek, mint mi, szerencsések.

A betlehemes játékukhoz szereplőket keresetek. Orsi lett a Szűz Mária, én a Szent József és Istvánka alakította a kis Jézust nekik. A szerepünk jelmezben és szóló énekléssel is járt, igazán jól éreztük magunkat.

Le kell-e égjen az erdőnk?

Published
by
zolesz
on 2008. november 30., Vasárnap
in Pomáz, barátok and gazdaság
. 0 Comments

Tegnap egy banki felsővezető tartott egy beszélgetéssel kibővített előadást a gazdasági világválságról, kisebb műkedvelő közönség előtt, Pomázon. Érdekes, hogy mennyire különbözött az ő „szakmai” és a mi „laikus” megközelítésünk, miközben különösebb vita nélkül egyetértünk egymással a végkövetkeztetéseinkben.

A szakma ugyanis meg van győződve arról, hogy a mostani - egyébként ciklikusan ismétlődő - válságot szükségszerűen követi annak vége és a fellendülés. A kérdés csak az, hogy mikor; egy, két vagy esetleg három évnek kell eltelnie addig. Amit egyszerűen ki kell bírni, hiszti nélkül. A kormányok az 1929-30-as, több szempontól hasonló világválsághoz képest most azonnal és igen hatékonyan beavatkoztak a folyamatokba, ami optimizmusra ad okot. A fejlődésnek még rengeteg erőforrása és piaca van a világ nagyobbik, elmaradottabb és dinamikusan fejlődő részén, így pl. Ázsiában. Akik egyébként már régóta finanszírozzák a fejlett nyugat, így különösen az USA készpénzigényét. A problémák okozója valójában nem is a virtuális vagyonvesztés, hanem a bizalmi válság, ami ma már pszichológiai okok mentén alakul és eltúlzottá vált.

A laikus kérdései kicsit máshogyan hangzanak: miért is jött ez a válság? Miért pukkant ki az ingatlanlufi Amerikában? Ha a gazdasági törvényszerűségek miatt, akkor hihetjük-e azt, hogy általánosságban jó irányba megyünk? Elbírja-e, ha a fejlődésbe bevonni kívánt elmaradottabb világ elkezd úgy fogyasztani, mint mi? A hagyományos energiák kitermelése túljutott a csúcson, a globális felmelegedés jelei eltagadhatatlanok, és a világ állandóan szaporodó népessége már ma meghaladja a Föld eltartó képességét. Ha ezek így igazak, akkor az kell-e legyen a hosszútávú célunk, hogy fenntartsuk, folytassuk a fejlődésünk jelenlegi irányát és lendületét?

A szakember és a laikus megközelítése abban tér el egymásétól, hogy milyen időtávon értelmezik a kérdést. A politikusok a kormányzati ciklusok hossza által determinált érdekeiket követik, a gazdálkodó szervezetek pl. a tőzsdén még sokkal rövidebb idő, akár hetek-hónapok alatt elért eredményeik alapján mérettetnek meg. Számukra mindennél előbbre való a saját hatalmuk illetve a növekedésük fenntartása, sőt fokozása - BÁRMI ÁRON! Létezhet-e olyan választási vagy kormányprogram, mely a túlzott fogyasztásunk csökkentését irányozná elő, a valós szükségleteik felé? Vagy egy vállalat a társadalmi felelősség mentén elhagyná-e az eladható, de igazából káros vagy „felesleges” termékek reklámozását, csökkentve ezzel versenyképességét? Esetleg egy bank felhagyna-e a lakosság számára a sok esetben káros fogyasztási hitelek nyújtásával? Aligha.

Azt hiszem, hogy szinte lehetetlenség a fejlődésünk irányának megfordítása, de még annak érdemi korrigálása is. A társadalmak döntő része, a vezetők és a vezetettek is teljesen öntudatlanul engedelmeskednek a legelemibb ösztöneiknek. A társadalmi folyamatokat a gazdaság és a politikai hatalom is nyilván rájuk optomalizálja. Nem lehet az általánosan érvényes szabályoktól eltérni, mert az azonnali kudarchoz vezetne; politikai párt esetében a demokratikus választások elvesztéséhez, cég vagy bank esetében a menedzsment tulajdonosok általi, azonnali kirúgásához. Ilyen kilátások mellett marad a természet alaptörvénye, melyet a tegnapi előadónk úgy fogalmazott meg, hogy 2-300 évente minden erdő teljesen leég.

Olasz nyelv kezdőknek

Published
by
zolesz
on 2008. november 23., Vasárnap
in Pomáz and film
. 0 Comments

Ismét jó filmet vetített Gyula barátom a házi filmklubjában: Olasz nyelv kezdőknek. Ez egy „dogma-film”, ami annyit tesz, hogy az irányzatot követő rendezőknek bizonyos puritán szabályokat be kell tartaniuk. Pl. nem szabad a helyszínen meglévőkön kívül kellékeket, fényeket, hangokat alkalmazni, ami kb. annyit jelent, hogy egy kamera és semmi más (nyilván a vágáson kívül). A dogmások többi szabályát a wikipédiáról elolvashatjátok.

Egyébként nekem egyáltalán nem tetszett a film az első felében. A szereplők totál esélytelen figurák, igazán reménytelen életszituációkban. Ezen talán csak a szüleik sorozatos halála javított valamit, kívülről. Majd ahogyan ösztönösen felvállalják a balfácánságukat és egymásra találnak, esélyt adnak maguknak a boldogságra. Ebből a szempontból egy kicsit hasonlít a film a Hétköznapi mennyországra, amiről már korábban írtam.

Ananász

Published
by
zolesz
on 2008. november 16., Vasárnap
in Pomáz, gratula and politika
. 0 Comments

Nem kis derültséggel olvastam a Pomázi Polgárban a volt polgármesterünk viszontagságos sorsáról szóló beszámolót:

Nagy vitát váltott ki Golub Athanász azzal, hogy indítványozta: lemond az Egészségügyi és Szociális bizottsági tagságáról, ha a pénzügyi bizottság tagja lehet. Azzal indokolta a kérését, hogy az előzőhöz nem ért, de a pénzügyekhez igen, és a nagy tapasztalatával többet segíthetne a városon. Meg a szociális bizottságban kevésbé fontos döntések születnek, mint a pénzügyiben. A képviselők ülését megelőzően a pénzügyi bizottság tagjai 4:1 arányban úgy szavaztak, hogy nem kívánják maguk közé Golub Athanászt. Dr. Szabó András jegyző a jogi aggályait sorolta az átüléssel kapcsolatban. Halászné Gambár Mária a szociális bizottság elnöke azt mondta, hogy náluk is vannak komoly döntések, ahol Golub Athanász kamatoztathatná tapasztalatait, nem szabad az ott folyó munkát lekicsinyelni. (Golub Athanász a 2006-os választások után elvállalta a szociális bizottsági tagságot, azonban - most már közel 2 éve - egyetlen alkalommal sem vett részt az ülésein. - A szerk.) Golub Athanász nagyon megbántódott az indítvány negatív fogadtatása láttán, hangsúlyozta, hogy amikor ő polgármester volt, mindenki kérését nagyon demikratikusan figyelembe vette, szerinte ott lenne a helye a pénzügyi bizottságban. Hogy itt most másféle vélemények alakultak ki, azért a polgármester is felelős, a vélemény olyan, mint az ember ülepén a lyuk, mindenkinek van, de senki sem lát a másikéra. Halászné szégyellhetné magát a hozzászólásáért. Vicsi László polgármester szépen köszönte Golub Athanász hozzászólását, és a testület az indítványt elutasította. Vicsotka

Körülmények:

Golub Athanász képviselő egészségügyi bizottsági tagsága nem az ő, feltételhez kötött lemondása folytán szűnt meg, hanem a törvény erejénél fogva. Az önkormányzati törvényszerint, ha egy képviselő egy évig folyamatosan nem vesz részt a testületi munkában, képviselői mandátuma automatikusan megszűnik.

A személyi ügy elbírlásakor nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy az önkormányzat 2002-2006 közötti gazdálkodását illetően két bűntetőeljárás is folyamatban van. Ezekben az ügyekben előfordulhat a volt polgármester érintettségének megállapítása is. Ilyen helyzetben Golub Athanász képviselőnek a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottságba történő beválasztása nem túl szerencsés megoldás lett volna.

Akit érdekel, az Otthonunk Pomázból elolvashatja a „sértett” tárgyról teljesen megfelejtkező, viszont csak személyeskedésből álló válaszát.

TV

Published
by
zolesz
on 2008. április 12., Szombat
in Pomáz and barátok
. 0 Comments

felzarkozunk.jpgEgy kedves barátunk, nem mellékesen a pomázi Felzárkózunk Alapítvány munkatársa mesélte a következő történetet. Hosszabb ideje jártak hozzájuk egy kisgyerekkel, aki nem akart megindulni és két lábon járni. Egy napon boldogan újságolták a szülők a korai fejlesztőben, hogy végre jár a baba! A nagy öröm mellett megkérdezték tőlük, hogy ugyan mesélnék már el, mi lehet a régóta várt előrelépés kiváltó oka. A válasz: a másfél éves gyerek a babakocsijával játszva, arra támaszkodva kezdett el magától járni, ugyanis három napra elromlott a család TV-je.