Az újjászületés dokumentuma?

Kellő szerénységgel, de magabiztosan állíthatjuk: Magyarország új, húsvéthétfőn kihirdetendő alkotmánya a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma. - írja húsvéti cikkében Orbán Viktor.

„2006-ban ráébredt az ország, hogy védtelenségének alapvető oka az erőtlen, átmeneti alkotmány. (…) Felismerték, hogy Magyarország megújulásához új alaptörvényre van szükség, amely kellő védelmet biztosít Magyarország és a magyarok számára, és korszerű válaszokat ad a XXI. század kihívásaira. (…) Ezért lehet majd döntő jelentősége, hogy teljesen új elemek épültek be az alaptörvénybe. Mostantól alkotmányos védelem alatt állnak az ország legfőbb gazdasági érdekei, a közbiztonság és a családok életfeltételei. Meggátolja az ország eladósítását, szigorúan lép fel a bűnözés ellen, azokat az értékeket deklarálja, amelyek összekötik az embereket, védi a termőföldet és a vízkészleteket. (…) Az újjászületés dokumentumának küldetése az tehát, hogy visszaadja a nemzet önbecsülését, növelje az emberek erejét, s egyúttal csökkentse a politika szerepét.”

Sólyom Lászlónak az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása a legfájóbb pont.

Mesterházy Attila mszp elnöknek csak a szokásos általános „demokrácia-féltő” szövegre futotta, nincs is értelme belőle idézni. Bagoly mondja verébnek…

Schiffer András (LMP) szerint a kétharmados többség képtelen önmérsékletet tanúsítani, és visszaél helyzetével. Korlátozták az alkotmánybíróság jogkörét, egyetlen párt tagjaiból összeálló testület ellenőrizheti a sajtó egészét, és olyan törtvényeket hoztak, amelyekkel súlyosan megsértették a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

Vona Gábor és a Jobbik egyetlen ellenzéki pártként részt vett az alkotmány parlamenti vitájában, de az „Áruló nem leszek” transzparens alatt nem szavazta meg azt. A párt weblapján nem találtam az álláspontjuk kifejtését, pedig érdekelt volna, talán majd később. (Azóta találtam ilyet, lásd alább.)

A megszavazott Új Alkotmányban számomra annál, hogy a rendszerváltoztatáskori verzió akkori hibáit kijavították-e még fontosabb, hogy a jelenkori, látható kihívásoknak megfelel-e a szöveg.

Először is sajnálom, hogy a szülők gyerekeik utáni szavazati jogát végül kivették belőle. Bárki bárhogy élt is volna ezzel a jogával, így vagy úgy, de hosszabb távon mindenképpen a jövő nemzedékét erősítette volna ez az első hallásra talán furcsa jogszabály. Szerintem Magyarország talán legfontosabb stratégiai célja a társadalom elöregedésének megfordítása lenne. Más módon persze erősíti a családokat az Alkotmány, ami üdvözlendő benne.

Az Alapvetés E) cikke szól Magyarország Európai Úniós tagságunkról. Korlátozás nélkül hozzák be a külföldi árukat a multinacionális cégek, és számolatlanul viszik ki utána a hasznot. A válság során az eurozóna által „kitalált” kétsebességes EU miatt fenntartásaim vannak a tagságunkkal. Már csak ezért is a P) cikkben a természeti erőforrások védelméről szóló szöveg helyes és üdvözlendő. Bár nem tudom, az EU-val szemben konkrétan hogyan fogják megvédeni két-három év múlva például a termőföldet.

Az N) cikk Magyarország kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodásáról szintén dícséretes. Látva azonban a világ dolgainak alakulását, örömmel vettem volna egy általánosságban megfogalmazott alapelvet az ország energia-függetlensége, mint távlati cél deklarálásával. A Q) cikkben alkalmazott „emberiség fenntartható fejlődése” kifejezés (mint cél) sajnos alkalmatlan, mivel szerintem ez a fogalom a valóságban nem létezik…

0 Responses to “Az újjászületés dokumentuma?”


  1. No Comments

Leave a Reply