Februárban szomorkodva számoltam ki a megtérülési idejét a levegőkazános fűtési rendszernek. Ma részt vettem egy a passzívházakkal kapcslatos egynapos tanfolyamon, és mondhatom, nagyon tetszettek a hallottak. Amióta szinte minden év elején menetrendszerű az ukrajnai gázcsapok elzárásának fenyegetése, és emelkednek az energiahordozók fogyasztói árai, azóta az egyik álmom lecsatlakoztatni a házunkat a gázvezetékről. A passzivház egy rendszerszemléletű megoldás lehet többek között erre is.
Az ígéret az, hogy az épület fűtési energiaigénye a tizedére csökken a hagyományosan építettéhez viszonyítva. Persze ennek eléréséhez a magyar gyakorlathoz képest extrém megoldásokat kell alkalmazni az épületben. Nem sorolom fel mindet, de legfontosabbak az aktív fűtés/hűtés elhagyása, az épület gyakorlatilag teljes légzárása mellett a hővisszanyeréses gépi szellőztetése, a hőszigetelés megtöbbszörözése mellett. A szükséges, kis mértékű fűtés-rásegítést a házban jelen lévő passzív energiaforrások biztosítják: a napfény, a gépek és maguk a benttartózkodók.
Nyugat-Európa egyes városrészeiben már ma is csak ilyen épületekre adnak építési engedélyt. Persze ott léteznek ehhez komoly állami támogatások is. De a szakértők szerint 10 éven belül már Magyarországon sem fog más épülni, csak passzavház. Annak ellenére, hogy a kivitelezési többletköltsge a hozzáértők szerint 0-20%. Szerintem inkább 20-50% a járatos magyar építési gyakorlathoz képest. Azt gondolom, ma már minden tulajdonosnak és építtetőnek el kell gondolkodnia azon, hogyan készül fel az elkövetkező energiaválság hatásainak kivédésére.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali