Passzívház

Februárban szomorkodva számoltam ki a megtérülési idejét a levegőkazános fűtési rendszernek. Ma részt vettem egy a passzívházakkal kapcslatos egynapos tanfolyamon, és mondhatom, nagyon tetszettek a hallottak. Amióta szinte minden év elején menetrendszerű az ukrajnai gázcsapok elzárásának fenyegetése, és emelkednek az energiahordozók fogyasztói árai, azóta az egyik álmom lecsatlakoztatni a házunkat a gázvezetékről. A passzivház egy rendszerszemléletű megoldás lehet többek között erre is.

Az ígéret az, hogy az épület fűtési energiaigénye a tizedére csökken a hagyományosan építettéhez viszonyítva. Persze ennek eléréséhez a magyar gyakorlathoz képest extrém megoldásokat kell alkalmazni az épületben. Nem sorolom fel mindet, de legfontosabbak az aktív fűtés/hűtés elhagyása, az épület gyakorlatilag teljes légzárása mellett a hővisszanyeréses gépi szellőztetése, a hőszigetelés megtöbbszörözése mellett. A szükséges, kis mértékű fűtés-rásegítést a házban jelen lévő passzív energiaforrások biztosítják: a napfény, a gépek és maguk a benttartózkodók.

Nyugat-Európa egyes városrészeiben már ma is csak ilyen épületekre adnak építési engedélyt. Persze ott léteznek ehhez komoly állami támogatások is. De a szakértők szerint 10 éven belül már Magyarországon sem fog más épülni, csak passzavház. Annak ellenére, hogy a kivitelezési többletköltsge a hozzáértők szerint 0-20%. Szerintem inkább 20-50% a járatos magyar építési gyakorlathoz képest. Azt gondolom, ma már minden tulajdonosnak és építtetőnek el kell gondolkodnia azon, hogyan készül fel az elkövetkező energiaválság hatásainak kivédésére.

0 Responses to “Passzívház”


  1. No Comments

Leave a Reply