Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közös állásfoglalása szerint egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát; az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több ezer új munkahelyet teremtene. A kereskedelmi fejlesztések három évre történő teljes leállítása tovább fékezné a magyar gazdaság egyébként is törékeny növekedési kilátásait.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) álláspontja szerint ugyanakkor a plázastop ösztönzően hat a kisebb kereskedelmi vállalkozásokra, a családi gazdaságokra, a helyi piacok és a helyi termelés megerősödésére, és ezáltal a vidék népességmegtartó képességére, valamint a foglalkoztatottság bővülésére.
Az építőiparban dolgozóként, egy 7K-s TESCO-val a hátam mögött azt mondom, igaza van a VM-nek, a plázastopra már évekkel ezelőtt szükség lett volna. Vagy inkább be sem kellett volna engedni ezeket a multinacionális kiskereskedmi áruházláncokat az országba! Miattuk szűnt meg szinte teljesen a magyar KKV élelmiszergyártás és a háztáji mezőgazdaság, és maradt helyette az iparosított mezőgazdaság és élelmiszeripari alapanyag-termelés.
0 Responses to “A plázastopról”
Leave a Reply