A pozitívkodásról és az érzelmeskedésről

„Érzéseink ellentmondanak az elméleteinknek, és amikor ez az eset áll elő, az érzésnek van igaza, és az elmélet hamis.” (idézet Edmund Bruke-tól egy napilap karácsonyi számából) Azt hiszem, ez is egy tömör megfogalmazása lehet annak, amit sokak számára a „pozitív gondolkodás” kifejezése takar: ha egy jelenség rossz érzést kelt bennem, azt egyszerűen hamisnak minősíthetem, és akár ki is zárhatom a tudatomból. Úgy majd jobb lesz…

Hát nem tudom, hogy a görög vagy éppen az argentin válságokat átélő emberek számára ez a hozzáállás mennyire lenne/volt célravezető! Mondjuk hogyan alkalmazza ezeket az elméleteket az a görög, aki elvesztette a munkáját, esetleg a vagyonát, képtelen eltartani a családját és nem lát kiutat a helyzetéből? Vagy az az argentin, akinek valamely családtagját elrabolták, esetleg meg is ölték, és nem tudja, ki lesz a következő, mert a közbiztonság napról napra csak romlik.

A sok homokba dugott fej mellett üdítően hat rám, amikor valaki szembe mer fordulni a natúr valósággal. Sőt, elzárkózás helyett még el is viseli, hogy átmenetileg hassanak rá a nem várt történések, annak mélyebb megismerése érdekében. Merthogy nyilván nem csak racionális, hanem érzelmi lények is vagyunk. Ilyen élmény volt az utóbbi napokban a Bencsik János újévi üdvözlete, sokadszor Bogár László aktuális helyzetelemzése, vagy például, szintén nem először „Böjte Csaba - Gondolatok az államcsődről” című blogbejegyzése.

Szóval lehet itt érzelmeskedni meg pozitívkodni, de attól még a „bevonzott” mellett/helyett a nem várt valóság is garantáltan jönni fog, csak időközben lemaradunk a felkészülésről. Addig kell keresni a megoldást, az igazságot, ameddig minden kétséget kizáróan meg nem találtuk. És még továbbra is kötelező nyitottnak maradni az új, akár ellentétes álláspontok megfontolására, lecserélésére. És bocsánat, de hibázik, aki ennek során elutasítja a valóság egy fontos részének figylembe vételét, vagy menet közben az akármilyen előjelű érzelmeire hallgat! Hatalmas kárt okoz ezzel önmagának, és nemhogy nem segíti, de akadályozza a környezetét is.

Kapcsolódó írások: Halgass a szívedre?2×2 szó a házasságról

0 Responses to “A pozitívkodásról és az érzelmeskedésről”


  1. No Comments
  1. 1 Hallgass a szívedre? at Bonifert Zoltán blogja

Leave a Reply