„Az alaptörvény az ország bibliája„
Elolvastam Sólyom László tízpontos elemzését az Alaptörvény 4. módosítási javaslatának problematikájáról. Nem sokat értek a joghoz, de logikusnak tartom a leírtakat: a 2. cikk elveszi az Állam Elnökétől és az Alkotmánybíróságtól is a törvényhozás feletti kontroll lehetőségének tartalmi részét azzal, hogy az eljárásoknak csak a formai vizsgálatát teszi lehetővé a számukra. Nem csodálom, hogy idegesek azok, akik a képviseleti demokráciába vetik bizodalmukat, és várják tőle a boldogulásukat. Pártállástól függetlenül idegeskedhetnek, hiszen az Alkotmányba 2/3-dal bebetonozott „szabadság” egy majdani, bármilyen kormánynak is a rendelkezésére áll majd.
Mennyivel jobb lenne, ha rendelkezésre állna egy Alkotmány, amit a „probléma szintjénél” magasabb szinten állítottak össze, és az idők során, változtathatatlanul tartalmazná az értékek, a jogok, a kötelességek és a következmények rendszerét. Ha lenne egy ilyen Alkotmány, akkor nem kellene senkinek sem aggódnia afelől, hogy egyes, ideig tartó hatalommal bíró emberek azt a maguk önös érdekei szerint módosítgassák. És pláne, ha lenne egy mindenek feletti bíróság, ami pártatlanul „kikényszerítené” az abban foglaltakat.
Az az érdekes, hogy a látszat ellenére létezik ilyen, és az összes önérdekből történt módosítgatási próbálkozás, félre- illetve átértelmezés ellenére eredetiben és változatlanul rendelkezésére áll a koroknak és a nemzeteknek. Sőt minden egyes ember elérheti a saját nyelvére lefordítva, illetve mélyebb szintű tanulmányozásra eredetiben is. Csak bemegyünk az első nagyobb könyvesboltba, vagy rákattintunk akár itt az interneten. És azonnal elkezdhetjük magunk is, a másoké helyett a saját józan eszünkre hagyatkozva olvasni a Bibliát.
0 Responses to “Alkotmány?”