Zolesz blogja

Strandolós hétvége után az állapítható meg, hogy még bőven nem értek össze a generációs igények minálunk. Ami az egyiknek jó, az a másiknak áldozat. Áldozatnak lenni pedig nem jó, még átmenetileg sem. A nagyokkal keményen lehet nyomni a programokat, Istvánka viszont aludni akar a rendes idejében, ebéd után. Ezen kívül meg folyton nagyon kell törődni vele, és ekkor sem mindegy, mit. Csak hát ő nem az első, hanem a harmadik lett a „sorban”.

Azt hiszem, igaza van Orsinak, amikor azt mondja, hogy még idén se teljes létszámban menjünk a Tisza-tóra evezni. Tönkretennénk egymás szórakozását, nem kicsit, nagyon.