Zolesz blogja

- o -

Előrebocsájtom, hogy az alábbi irás a példa mögötti jelenségről szól, és nem személyeket akar minősíteni. Biztos vagyok abban, hogy az itt említésre kerülő, tudós társaság tagjai valamennyien jót akarnak, és az embereknek való segítés szándékával fejtik ki nyilvános tevékenységüket. Mégis, nem szeretnék szó nélkül elmenni a tanításuk mellett.

Tegnap a kb. 24.500 fős rajongói bázissal rendelkező Nyitott Akadémia közzétett néhány mondatot a Facebook oldalán, idézem: ‎”Szakításkor, elváláskor ki válik legkönnyebben a gyűlölet áldozatává? Az, aki még a kapcsolat rabságában, érzelmi kötelékei között sínylődik. Aki inkább átmegy az utca másik oldalára, ha történetesen arra jön a másik. Ameddig így van, addig még egykori partnerének hatalma van fölötte. Ám eljöhet egy reggel, amikor felébredve meglepően könnyűnek érzi magát - szabad lett. Ekkor ér véget egy kapcsolat.” Popper Péter

A kommentek a bejegyzés alatt jól mutatják, mennyire szüksége van az embereknek a vígaszra, a reményre: „‎…igen, csak ez sokszor nagyon nehéz…vagy könnyebb gyűlölni, mint megbocsátani?” /”jöhetne már az a reggel..” / „ő már régesrég nincs hatással rám mint személy, mégis súlyos nyomokat hagyott bennem, és várom a reggelt, amikor végre továbbléphetek. Éppen ma egy éve a szakításnak :)” / „hm…ezek szerint mikor szembejott velem az uton es ahogy eszrevett bement az elso boltba az nem azert volt mert latni sem birt , „hanem mert hatalmam van meg folotte?” szeretnem hinni ezt….” / „szabad akarok lenni!:)” / Szabad vagyok de az amputáció nyomai mindig megmaradnak…” / „Hát igen…az idő mindent megold, de nem plasztikai sebész…:)” / „remélem egyszer megérek erre…” / „Zoltánnak,abban valóban igaza van,hogy fizikai fájdalom is van!!! de hány ÉVET kell várni…arra a reggelre??????” / „Az soká lesz még!!!”

Itt említem meg 2009-es személyes élményemet Csernus Imrével, akiről akkor érdemeihez képest nagyon elnézően és kedvesen írtam itt a blogon. Ha van ma nagy szakítás-párti pszichológus Magyarországon, akkor ő biztosan az (illusztrációnak lásd a fenti, döbbenetes videót).

Azt hiszem, a válás attól, akivel az ember „egy testté lett”, nem olyan egyszerű kérdés, mint azt sokan gondolják. Ugyanis ha a fenti kifejezés igaz, akkor válásnál az „eggyé vált testet” kell kettéválasztani, mondhatjuk akár így is: amputálni valamely részét. És igen, van olyan élethelyzet, amikor ez elkerülhetetlen: háborúban, durva balesetben tudnak olyan sérülések történni, ahol nincs más választás, mint a csonkolás. És párkapcsolatban is történhet ehhez fogható tragédia. De:

Három évtizede minden második házasság válással végződik. És ez a statisztika nem kis mértékben tovább romolna, ha ide sorolnánk minden olyan párkapcsolatot is, amire igaz lehetett az „egy testté váltak” kifejezés. Ez a statisztika talán nem függetleníthető azoktól a szakemberektől, akik a témában évtizedeken keresztül meghatározzák a közvélekedést. Nem ismerhetem mindegyikük álláspontját, mégis állítom, hogy legalább az írott és elektronikus médiában megszólalók részéről sajnos általánosnak mondhatók a fentihez hasonló állásfoglalások.

Én ugyanis minimum tévedésnek tartom azt, amikor egy köztiszteletben álló szakember a következő, igen manipulatívan megszerkesztett mondattal bíztatja olvasóközönségét szakítás vagy válás esetére:

„Ám eljöhet egy reggel, amikor felébredve meglepően könnyűnek érzi magát - szabad lett. Ekkor ér véget egy kapcsolat.”

Emberek veszik maguknak a bátorságot, hogy egy bő évszázada létező, alapvetően változékony tudomány éppen aktuális nézetei alapján a szabaddá válás illúzióját kapcsolják egy szent intézmény, a házasság felbontásához.

Az ehhez hasonló „szakvéleményeket” aztán nem csak azok olvassák, akik már megszabadultak a kolonctól, lelki értelemben kéz vagy láb nélkül élnek, azaz elváltak - nem mintha nekik a hamis illúziók táplálása jót tenne. De olvassák és döntést hoznak ezek alapján olyanok is, akik még csak gondolkodnak, hogy a nem megfelelően teljesítő párjuktól elváljanak-e, vagy sem, a szülők és a gyerekek szétválasztását is beleértve.

És ha már vettem magamnak a bátorságot ahhoz, hogy leminősítsem köztiszteletben álló, komoly szakemberek tanítását, ha A-t mondtam, nyilván mondanom kell B-t is. Szerencsére nincsen nehéz dolgom, mert a Biblia a házasságra is megfelelő útmutatást ad. Kicsit direkten fogalmazva, az ember gyártójától származó „használati utasítás” megismeréséhez javaslom először az alábbi linkre kattintani:

Előadás-sorozat a párkapcsolatról