Zolesz blogja

Az előző bejegyzésemben nem túl hízelgő módon emlékeztem meg a relaxációról és a meditációról is. Joggal merülhet fel a kérdés: mi a probléma ezekkel az elterjedt, „szoft” technikákkal? Miért baj, ha emberek hatékonyan ellazulva, magukkal törődve, a saját bensőjük felé fordulva kikapcsolódnak, megnyugszanak? Rohanó világunkban miért ne lenne hasznos egy kis ellazulás, vagy akár egy nyugodtabb életvitel kialakítása ezzekkel a módszerekkel?

Közelítsük meg a kérdést egy másik szemszögből! Sokunkban vannak feszültségek, amelyekkel megtanultunk együttélni: jó önuralom esetén ez alig látszik meg, másoknak gyakran rezeg önkéntelenül is a lábuk, de rosszabb esetben a feszültség akár betegségekhez is vezethet. Mi történik akkor, ha az ember megtanul egy-két egyszerű, de hatékony technikát arra vonatkozóan, hogy ezek a problémák megszűnjenek? Ha rendszeresen gyakorol, egészen visszaszoríthatja a belső feszültsége tüneteit. Egy idő után kezdi jól érezni magát, amit lassan észrevesz rajta a környezete, sőt egyfajta javulásnak indulhat az életminősége is.

Óvatosan megkérdezem, az alapproblémával, ami emberünkben a feszültséget létrehozta, mi történt? Esetleg annyi, hogy felismerte azt, majd a tünetek elmúltával talán elkezdte hinni is, hogy maga az alapprobléma is elmúlt. Miközben csak a tagadás nyert uralmat egy időre a gondolkodásunkban, amely közben a valósággal akár teljesen ellentétes is lehet. Egy személyes tragédia, most ne menjünk bele abba, hogy mi minden lehet az, megoldatlanul a tudatalattiba, vagy a tudattalanba lett száműzve, akár évtizedekre. De ezzel a dolog el is van intézve?

Azt hiszem, ez nem ilyen egyszerű. A stressz, a feszültségek, az akár megfogalmaz(hat)atlan „negatív” érzelmek igenis hasznosak az ember számára, hiszen figyelmeztetik arra, hogy valami nincs rendben, valamire igazi megoldást kell találnia. És igazi megoldás híján ezek a szorongások akár komoly szenvedést is okozhatnak, ami bizony kellemetlen. Mégis azt mondom, ahogy a fájdalomcsillapító gyógyszerekre sem célszerű rászokni, úgy a stresszkezelésre sem a tüneteknek, azaz a szorongásnak a csillapítása kellene legyen a megoldás, mert a dolog visszafelé is elsülhet. Inkább az igazi alapproblémával magával kellene tisztába jönni, szembefordulni, és megkeresni rá a valódi, 100%-os, azaz százszázalékos megoldását. Úgy, mint ahogyan a fuldokló kapkod monomániásan a friss levegő után, eltántoríthatatlanul.

Megjegyzés: A Biblia Szövetség nemet mond a relaxációra