A Karácsony ünnepe, a szeretetről szól. De milyen szeretetről? Arról az érzésről, amivel a szüleink szerettek minket gyerekkorunkban? Vagy arról, amivel a szerelmünk szeretett a kapcsolatunk elején, amíg rá nem jött, milyenek is vagyunk igazából? Vagy arról, amivel a gyerekeink szerettek - amikor éppen teljesítettük a kívánságaikat? Vagy arról, amivel én szerettem őket, amíg ez nem lett fárasztó és túl nehéz? Ami talán ma van és holnap nincs?
Szerencsére nem csak erről szól a Krácsony, hanem arról, hogy Valaki már akkor szeretett, amikor mi még nem. Valaki mindannyiunkat megelőzőtt ebben, és nem is hagyja abba sohasem, bármilyen nyomós okot adunk, adtunk is neki erre az életünk során. Karácsonykor ezt az első szeretetet ünnepeljük:
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülőtt Fiát adta oda, hogy senki el ne vesszen, aki őbenne hisz, hanem örök élete legyen.” (Ján 3,16)
Huszonegyedikén családostul részt vettünk a pomázi ügyi-fogyik karácsonyi ünnepségén. Nagy élmény volt megtapasztalni, mennyire más világban élnek ők, testi és/vagy szellemi fogyatékosok, mint mi. Beszélgettem egy - egyébként vezetési tanácsadó - apukával, aki a 18 éves fiát hordja ebbe a speciális közösségbe, amelyet lelkes amatőrök tartanak össze, nagylelkű szeretetből. Azt mondta nekem, hogy nem biztos, hogy a mi életünk teljesebb és igazabb, mint az övéké. Annyit mindenesetre láttam, hogy mihozzánk képest hihetetlenül őszinték és nyíltak, és a maguk módján teljesen természetesen viselkednek minden helyzetben. Ami nekünk már-már bolondságnak tűnhet, pedig nem az. Persze a rossz szándékkal szemben teljesen védtelenek, kihasználhatóak és tehetetlenek. Önfenntartásra nem képesek, az egészségesek szempontjából kilátástalan és haszontalan az életük. Ők mégis vidámabbak és reménykedőbbek, mint mi, szerencsések.
A betlehemes játékukhoz szereplőket keresetek. Orsi lett a Szűz Mária, én a Szent József és Istvánka alakította a kis Jézust nekik. A szerepünk jelmezben és szóló énekléssel is járt, igazán jól éreztük magunkat.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali