Az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolatot megteremtő jogszabály (2007. évi CLXXXIV. törvény) ma lépett volna hatályba, de az Alkotmánybíróság két hete megsemmisítette azt. Az indok: az alkotmány 15. §-a alapján a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Az előzmények dióhéjban: a melegek egyenjogúsítása érdekében az SZDSZ azt kezdeményezte, hogy azonos nemű párok is köthessenek házasságot. Az MSZP-nek ez túl sok volt, végül kompromisszumként létrehoztak egy új intézményt, a több európai országban is ismert regisztrált élettársi kapcsolatot. Ez a meleg pároknak sok tekintetben hasonló jogokat adott volna, mint a házasságban élő különnemű pároknak. Nem mindenben: például gyereket nem fogadhattak volna örökbe. A melegek többsége jelentős lépésnek tartotta ezt a törvényt, és természetesen csak közbülső lépésnek.
Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg az AB határozatához, aki egyébként elfogadta volna a törvényt úgy, ahogy volt. Okfejtésében a változó társadalmi konvenciókról és az azoknak való megfelelésről értekezik.
Miklósi Gábor az indexen megjelent cikkében többek között intellektuális csődnek minősítette az AB határozatot. Idézet a cikkből: „A házasság nem ettől gyengülne meg, hanem eleve kifelé megy a divatból. A társadalom megváltozott, csak épp az alkotmány ezt még nem tükrözi. Az alkotmánybíráktól persze nem progresszív társadalom-szemléletet tükröző jogfelfogást, hanem alkotmányos normakontrollt várunk.”
Ónódi-Molnár Dóra nol-ban megjelent cikke szerint az alkotmánybírók úgy kétszáz évvel vannak elmaradva koruktól. Először is: szekuláris alapon elég nehezen védhető a polgári házasságnak ez a misztikus megkülönböztetése. (…) Miért nem marad az állam semleges a különböző együttélési formák tekintetében? A mindennapi élet már rég túllépett a XIX. századi eszményeken. Az emberek jelentős része más kapcsolati keretek között keresi a boldogságát.
A fenti érvelések jól kifejezik a neoliberális társadalom világfelfogását, mely az értékeket inkább különálló individumokra, egyénekre vonatkoztatva tudja értelmezni, rövid távon. És amely viszolyog a közösségi, hagyományos és hosszabb távon értelmezhető értékeknek még a figyelembe- vagy tekintetbevételétől is.
Korábban én is leírtam már itt a blogon a véleményemet a témáról. Magam nem vagyok jogász, így az AB határozatát szakmai szempontból értékelni nem tudom. Azt viszont vallom, hogy minden lehetséges módon erősíteni kell a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékeket, így a házasság intézményét is. És ha erre az alkotmány még kifejezett jogalapot is teremt, akkor annak nagyon örülök. De talán nem is ez a legfontosabb az egészben.
Ami változó társadalmi konvenciókról, a progresszív társadalomszemléletről és az állami semlegesség eredményeit illeti, azokról lassacskán mindenki megbizonyosodhat majd, ahogy a válságunk szépen kibontakozik. Ki előbb, ki később. Rideg Sándor Indul a bakterház című alapműve jut eszembe, annak is az a jelenete, amikor a Patás a saját lábára engedi meleg vizeletét, hogy ne fázzon annyira.
afterpost: a kormány előterjesztésében arra tett kísérletet, hogy az új Ptk.-ban a családjogból törölje a házastársi hűséget, mint törvényi kötelezettséget. Helyette a kabinet a házastársak együttműködési és támogatási kötelezettségét javasolta csupán az új kódexben rögzíteni. Ezek és sok egyéb az ellenzékkel kötendő alkuk során fognak véglegesülni.
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali