Zolesz blogja

Az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolatot megteremtő jogszabály (2007. évi CLXXXIV. törvény) ma lépett volna hatályba, de az Alkotmánybíróság két hete megsemmisítette azt. Az indok: az alkotmány 15. §-a alapján a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. Az előzmények dióhéjban: a melegek egyenjogúsítása érdekében az SZDSZ azt kezdeményezte, hogy azonos nemű párok is köthessenek házasságot. Az MSZP-nek ez túl sok volt, végül kompromisszumként létrehoztak egy új intézményt, a több európai országban is ismert regisztrált élettársi kapcsolatot. Ez a meleg pároknak sok tekintetben hasonló jogokat adott volna, mint a házasságban élő különnemű pároknak. Nem mindenben: például gyereket nem fogadhattak volna örökbe. A melegek többsége jelentős lépésnek tartotta ezt a törvényt, és természetesen csak közbülső lépésnek.

Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg az AB határozatához, aki egyébként elfogadta volna a törvényt úgy, ahogy volt. Okfejtésében a változó társadalmi konvenciókról és az azoknak való megfelelésről értekezik.

Miklósi Gábor az indexen megjelent cikkében többek között intellektuális csődnek minősítette az AB határozatot. Idézet a cikkből: „A házasság nem ettől gyengülne meg, hanem eleve kifelé megy a divatból. A társadalom megváltozott, csak épp az alkotmány ezt még nem tükrözi. Az alkotmánybíráktól persze nem progresszív társadalom-szemléletet tükröző jogfelfogást, hanem alkotmányos normakontrollt várunk.”

Ónódi-Molnár Dóra nol-ban megjelent cikke szerint az alkotmánybírók úgy kétszáz évvel vannak elmaradva koruktól. Először is: szekuláris alapon elég nehezen védhető a polgári házasságnak ez a misztikus megkülönböztetése. (…) Miért nem marad az állam semleges a különböző együttélési formák tekintetében? A mindennapi élet már rég túllépett a XIX. századi eszményeken. Az emberek jelentős része más kapcsolati keretek között keresi a boldogságát.

A fenti érvelések jól kifejezik a neoliberális társadalom világfelfogását, mely az értékeket inkább különálló individumokra, egyénekre vonatkoztatva tudja értelmezni, rövid távon. És amely viszolyog a közösségi, hagyományos és hosszabb távon értelmezhető értékeknek még a figyelembe- vagy tekintetbevételétől is.

Korábban én is leírtam már itt a blogon a véleményemet a témáról. Magam nem vagyok jogász, így az AB határozatát szakmai szempontból értékelni nem tudom. Azt viszont vallom, hogy minden lehetséges módon erősíteni kell a kiveszőfélben lévő, hagyományos értékeket, így a házasság intézményét is. És ha erre az alkotmány még kifejezett jogalapot is teremt, akkor annak nagyon örülök. De talán nem is ez a legfontosabb az egészben.

Ami változó társadalmi konvenciókról, a progresszív társadalomszemléletről és az állami semlegesség eredményeit illeti, azokról lassacskán mindenki megbizonyosodhat majd, ahogy a válságunk szépen kibontakozik. Ki előbb, ki később. Rideg Sándor Indul a bakterház című alapműve jut eszembe, annak is az a jelenete, amikor a Patás a saját lábára engedi meleg vizeletét, hogy ne fázzon annyira.

afterpost: a kormány előterjesztésében arra tett kísérletet, hogy az új Ptk.-ban a családjogból törölje a házastársi hűséget, mint törvényi kötelezettséget. Helyette a kabinet a házastársak együttműködési és támogatási kötelezettségét javasolta csupán az új kódexben rögzíteni. Ezek és sok egyéb az ellenzékkel kötendő alkuk során fognak véglegesülni.