Tag Archive for 'Ukrajna'

Szegény ukránok - 2.

Published
by
zolesz
on 2014. február 23., Vasárnap
in EU, Oroszország, SHTF and politika
. 0 Comments

Októberbenarról írtam, milyen sanyarú sorsuk lesz az ukránoknak az EU-ban. Novemberben látszólag minden megfordult, az oroszok keményen megzsarolták őket. A társulástól való utolsó perces ukrán visszatáncolás miatt az EU történelmi vereségéről írtak. Kijevben tüntetések, majd zavargások kezdődtek, mely mostanra elsöpörte a Janukovics vezette kormányt. Az ország gazdasági helyzete kétségbeejtő, a megígért orosz pénzügyi mentőcsomag helyett gyors IMF-hitel szükségességéről szólnak a hírek.

Ukrajna messze nem ura a helyzetének. Az országot számtalan gazdasági kapcsolata szorosan köti Oroszországhoz. A gázár-viták befolyásolták nem csak a saját, de egész Kelet-Európa energiaellátását. Az oroszág lakosságának 17%-a orosz (a Krími félszigeten 50% felett), a kissébbségüket, katonai támaszpontjaikat meg fogják védeni, akár katonai erő alklamazásával is. A „keleti birodalom” szorítása hamarosan alapélménye lesz az új vezetésnek és persze a lakosságnak is.

A „nyugati birodalom” eddig is vonakodott komolyabb anyagi támogatást igérni. Az Európai Únió a reménybeli új piacának a szokásos receptet ajánlotta. Első az ukrán nemzeti piac mielőbbi és minél teljesebb megnyitása. Melyért cserébe az infrastruktúra kiépítését támogatják, hiszen ezek az egységes piac „anyagcseréjének útőerei”. A multinacionális vállalatok megtelepedésével beindulnak a pénzszivattyúk, ennek érdekében hamarosan felvásárolják illetve kiszorítják a hazai, kevésbé versenyképes vállalkozásokat. A gazdasági helyzet romlását a politikai elit hitelekkel igyekszik majd „érzésteleníteni”, mely adósságspirálba sodorja az országot, ami a függetlensége fokozatos teljes elvesztését eredményezi.

A birodalmaktól való függetlenség lehetősége naív illúzió. Kelet-Európa országai a mindenkori keleti és a nyugati birodalmak határsávjában helyezkednek el, valamelyik mindenképpen a befolyása alá vonja őket. Ha mozognak is a határok kelet-nyugati irányban, az elmúlt évezred nagyjából nem változtatott a Róma-Bizánc közötti befolyásolási övezetek felosztásán. Hogy hosszú távon az európai vagy az orosz birodalomhoz jobb-e tartozni, én nem tudom…

Nem tudom, de véleményem azért van a kérdésről. Szerencsésebb, ha a politikai és a gazdasági elkötekeződések egy irányba mutatnak a történelem folyamán. Nem jó a kompország-státus. Például Magyarország ezer éve inkább a nyugathoz tartozik, Ukrajna inkább a kelethez, ezt érdemes nem elfelejteni!

- o -

Drábik János véleménye részben hasonlít az enyémhez, részben…

Első rész, másfeledik rész

- o -

Afterpost: „Arra a kérdésre,hogy „Akarja-e Ön az Oroszországgal való egyesülést az Oroszországi Föderáció jogalanyként” 1 233 002 személy voksolt. Ez százalékos arányban 96,77 % - jelentette ki Malisev. - A referendumon a szavazásra jogosult krímiek 83,1 százaléka vett részt. (Oroszország Hangja)

Szovjetúnió 2.0?

Published
by
zolesz
on 2013. november 30., Szombat
in EU and politika
. 1 Comment

„Úgy volt, hogy a litván fővárosban ünnepélyesen aláírják 4 ex-szovjet tagállam és az EU társulási szerződését. Ez lényegében egy 2014 őszén élesedő szabadkereskedelmi megállapodás lenne, de ösztöndíjprogramok és egy csomó minden benne volt még. A 90-es években ilyet irt alá Magyarország, és a többi, 2004-ben csatlakozott tagállam is.

Először Örményország táncolt ki, még szeptemberben. Aztán egy hete Ukrajna lépett vissza. Maradt Moldávia és Grúzia. Ők aláírták. A négy reménybeli csatlakozó közül mérete és stratégiai pozíciója miatt Ukrajna messze a legfontosabb. Visszalépése azt jelenti, hogy Európa nyugati fele vereséget szenvedett Oroszországtól a befolyási övezetekért vívott küzdelemben.

Oroszország nagyon bekeményített. Örményországot állították át először. Örményországnak területi viszálya van a sokkal erősebb Azerbajdzsánnal, Karabah hovatartozásáról. Karabah most kvázi önálló, az örmények irányítják, és az azeri hadsereg évtizedek óta körbeveszi. Az örmények azért tudják megtartani, mert az oroszok mellettük vannak. Van orosz katonai bázis Örményországban, és ezért az azeriek nem támadnak.

Ahogy közeledett a vilniusi aláírás időpontja, az oroszok augusztusban váratlanul fegyvert adtak el az azerieknek, 1,5 milliárd dollár értékben. Majd szeptemberben Putyin Moszkvában közölte az örmény elnökkel, hogy mehetnek az EU felé, de akkor bukják Karabahot. Az örmény elnök helyben bejelentette, hogy semmit sem fog aláírni Vilniusban.

Nyáron kezdődött Ukrajna regulázása is. Oroszország váratlanul embargót hirdetett egy csomó ukrán termékre, jelentős vasúti és katonai megrendelések álltak le. Emiatt 25 százalékkal csökkent az ukrán export, és 1,5 százalékkel az ukrán gazdaság teljesítménye.

Aztán ősszel az oroszok azt mondták, hogy felemelik a földgáz árát. Majd azt, hogy egyáltalán nem szállítanak gázt, mert Ukrajna túl sok pénzzel tartozik. Ha nincs gáz, akkor Ukrajna megfagy a télen, és az ipar teljesen leáll.

November 9-én Janukovics titokban Moszkvába utazott, aztán a múlt hét elején Szentpétervárra. Éjszakába nyúlóan tárgyalt Putyinnal, és úgy jött ki, hogy nemet mond Európára. Az alku részletei nem nyilvánosak, de szinte bizonyos, hogy a kereskedelmi embargó és a földgáz ügyét is megoldották.”

A fenti részletek innen: Jönnek az oroszok!

Szépen halad előre a egységesülő világrend létrehozásának folyamata. Ha történelmi léptékben nézzük, a centrumok hatalmi terjeszkedéseinek függvényében a perifériákon ide-oda csapódnak az államok. Ezek az átrendeződések azonban a lényegen nem változtatnak. Most például megerősödőben van az elmúlt évtizedekben átmenetileg legyengült orosz érdekszféra: Putyin terve 2015-re létrehozni az Eurázsiai Úniót. Kis lépésekkel haladunk affelé a szükséges világpolitikai színtér felé, amit a Biblia prófétái a végső idők történéseihez leírnak.

Szegény ukránok!

Published
by
zolesz
on 2013. október 06., Vasárnap
in EU, globális válság, integráció, politika and történelem
. 1 Comment

Ukrajna az orosz és az európai befolyási övezet határán legatyásodva keresi a maga megoldásait. A múltja kelet felé, a vágyai nyugat felé húzzák. Ha békén hagyják, vagy megengedik neki, akkor talán a vágyait követheti az EU felé, de milyen áron és milyen várható eredménnyel? Az Európai únióhoz az idő múlásával egyre sanyarúbb feltételekkel lehet csatlakozni. Az új piacokért a nyugat egyre kevesebbet fizet, miközben egyre többet követel.

Úgy látszik, az EU-társulási megállapodásért „cserébe” Ukrajna befogadná a Nyugat-Európa számára egyre terhesebbé váló romákat. A biznisz röviden: pármilliárd euró az infrastrukturális felzárkóztatásra és a piacért az elitnek (a pézszivattyú üzembehelyezéséért), párszázezer antiszociális romával megspékelve. Mindez a demokrácia és az emberi jogok nagyobb dicsőségére! Így lesz Ukrajnában is jólét. Hiába, nyugaton már minden tökéletesen működik, az EU gazdasága dübörög, nem beszélve az USÁ-ról. Az a néhány beilleszkedni képtelen roma a szeméttel együtt mehet a perifériára. Valamit valamiért!

Az Európai Únióban az áru, a szolgáltatás, a személyek és a tőke szabad áramlása alapkövetelmény. A modern piacgazdaság erre épül, ez hivatott megoldani a még fennálló egy-két „apró problémát” a sikeres nyugati társadalmakban. Pedig a problémakezelés maga a probléma! A nemzetek, beleértve a gazdagokat is, képtelenek alkalmazkodóni az exponenciálisan növekvő globalizáció hatásaihoz. Hihetetlen módon átalakul a gazdaságok szekezete, amit a munkamegosztás érdekében központilag átszerveznek, a multinacionális vállalatok érdekeinek megfelelően. Emiatt mindenhol megnő a munkanélküliség, beindul a gazdasági migráció, összekeverednek a kultúrák, szétesnek a családok és a helyi közösségek.

Aki nem tud beilleszkedni az új módiba, az mehet a szemétdombra. Most még csak háromszázezer roma a nyugati nagyvárosokból, később majd a lemaradó régiók, nemzetek? Pedig ezek az emberek a saját közösségeikben még boldogan megvoltak. Mára viszont gazdasági/politikai menekültekké váltak, gyökértelen individumokká, problémákká, akikkel soha senki nem fog tudni mit kezdeni, így a szegény ukránok sem.

Forrás: EU-Ukrajna: Kijev drága árat fizet a társulásért, valamint Az európai cigányok eláraszthatják Ukrajnát

- o -

„A 2013.11.21-i döntés értelmében Ukrajna nem lép be az Európai Unióba. A héten kellett volna aláírni a csatlakozási szerződést. Márpedig semmit sem fognak aláírni. Az EU döbbenten fogadta az ukrán döntést. A kormány kijelentette, hogy sokkal fontosabbak számára a FÁK országokkal és a vámunió országaival fennálló kapcsolatai, mint az, amit jelenleg az EU ígérni tud.” Folytatás innen.

Elgondolkodtató. Ukrajna nem a mi Európai Úniónkat válaszotta, hanem az oroszokat. Az, hogy mi annak idején kiszabadulhattunk az orosz fennhatóság alól, valószínűleg egy rövid és különleges világpolitikai helyzetnek volt köszönhető. Egy ilyen lépés ma valószínűleg nekünk sem lenne lehetséges.

- o -

Itt persze érdemes szólni Kelet-Európa tapasztalatáról. Az uniós integrációt követően a reálgazdaság összeomlásának negatív kihatását kezdetben sikerült enyhíteni a nyugat-európai bankok nyújtotta olcsó és elérhető fogyasztói hitelekkel. Mindez egyfajta eufóriát váltott ki. Most azonban bekövetkezett a kijózanodás. A régi üzemek lepusztultak, romlik az infrastruktura, lezárult a „gazdasági csoda”. (Oroszország hangja)

Szegény ukránok

Published
by
zolesz
on 2009. január 15., Csütörtök
in globális válság
. 0 Comments

Olvasom a cikket, és nem tudom megérteni, mi késztette a bankokat arra, hogy ilyen mértékű hiteleket nyújtsanak Ukrajnában. Az ország teljes külső adósságállománya 85%-a a GDP-nek, négyszerese a 2005-ös adatnak. Ebből a külső államadósság csak egy kisebb hányad, a háztartások és a vállalatok adóssága a teljes 130 milliárd dollár 11/12-e. Miközben bevételeiket hrivnyában szerzik (ha szerzik), ami a hitelfelvételek idejéhez képest már kb. csak a felét éri a dollárhoz képest. Az ukrán himnuszból:

Ukrajna dicsősége nem halt meg, s szabadsága sem,

a sors ránk mosolyog újra, honfitársak.

Ellenségeink eltűnnek, mint harmat a reggeli napban,

S mi is uralkodni fogunk, testvérek, szabad és saját országunkban.