Archive for the 'EU' Category

A Soros-terv

Végre megtaláltam a híres-nevezetes Sorors-tervet, amit véleménycikkek formájában lehet fellelni, például 2015.09.26-án itt, aztán 2016.07.19-én meg itt (és talán még máshol is). De mit is „tervez” Soros György valójában? Pontokba szedve leírja ő maga:

1) Az EU-nak és a világ többi részének nagyszámú menekültet kell befogadnia

2) Európának erős határőrizetre van szüksége,

3) Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére,

4) Egységes rendben kell elbírálni a menekültkérelmeket,

5) Egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére,

6) Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatni a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat,

7) Végül a gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit.

Ez az a terv, ami Navracsics Tibor, Orbán Viktor által delegált oktatásért, kulturáért, ifjúságért és sportért felelős úniós biztos, volt fideszes politikus, miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondása szerint „nem szerepel az EU Bizottság munkatervében„, és az Európai Bizottság a saját logikája alapján alakítja a migrációs politikáját.

Miközben kitartóan intenzív a magyar kormány belföldi manipulációs propaganda-tevékenysége, a következő nemzeti konzultáció, és talán a 2018-as választási kampányok is erről fognak szólni, addig emberek százmilliói szenvdenek az afrikai és közel-keleti háborúk és éhinségek miatt. Mivel a szülőföldjükön az életük teljesen kilátástalanná vált, és nincsen vesztenivalójuk, az életerősebbek közül sokmillió elindult Európa irányába egy élhető élet reményében. Az ő helyzetükről szól a 444.hu írása - érdemes elolvasni, mielőtt visszaböfögnénk Orbán Viktor vagy Aradszki András és társaik szánkba rágott hazug ostobaságait.

- o -

Beer Miklós váci püspök: „Vannak oltalmazotti státusszal rendelkező menekültjeink az országban. A hivatalos hatóságok megvizsgálták őket, megkapták a papírt. Mi van velük? Összehívott bennünket egyházi vezetőket Balog Zoltán miniszter úr, és azt mondta: most már rajtatok a sor, most már tényleg nyissátok ki a parókiátokat,  az otthonaitokat – ahogy azt Ferenc pápa már az elején mondta –, mert itt vannak, akiknek megadtuk a menekültstátuszt. Ettől szomorodtam el, hogy még most sem mozdulunk meg. Tartok tőle, hogy átléptük a félelemnek egy olyan határát, ahol már az sem érdekel, hány papírja van a menekültnek (…) Ez a népünk szégyene, hogy őket sem fogadjuk be, és nagy szégyenkezéssel mondom, hogy ebben az egyházunk is benne van. Ott állnak az üres parókiáink, nincs papunk, és hiába könyörgünk a papjainknak meg az egyházi tanácsok képviselőinek: jelentkezzetek már, mert kapjuk a bevándorlási hivataltól a listákat, hogy várják a menekültek befogadását. Egy papom jelentkezett, de két nap múlva ő is írt egy emailt:Bocsánat püspök úr, összehívtam az egyházi tanácsot, és azt mondták, inkább maradjon a parókai üresen, de ide ne jöjjön senki.”

Bolba Márta evangélikus lelkész: „Magyarországon olyan közállapotok vannak, hogy nem fogom megmondani, nálunk laknak-e menekültek vagy sem, mert ki fogják szúrni az autóm kerekét, vagy akár megdobálnak. Eljutottunk odáig, hogy ez most már veszélyes. Maradjunk annyiban, hogy van egy szupertitkos menekültügyi programunk.”

Beer Miklós: „Nekünk is.”

Darvas István főrabbi: „A mienk annyira szupertitkos, hogy arról nem is beszélhetek. Őszintén szólva, remélem, hogy ez így is marad. Egy egyház, akár a Mazsihisz, akár a katolikus, az evangélikus nagyon helyesen teszi, ha elkezd bármilyen erőfeszítést kifejteni a menekültek mellett, de ha ez láthatóvá válik, akkor politikai állásfoglalás lesz belőle. Egyszerűen úgy van tematizálva a közbeszéd, hogy nem lehet csak a dolog vallási, morális részéről beszélni.”

Forrás: válasz.hu

- o -

„Nem csak alkotmányos, hanem tapasztalati érvek is szólnak az ellen, hogy a kormány biankó felhatalmazást, teljhatalmat kapjon terrorvészhelyzet idején. Az Orbán-kormány az eddig szűkebbre szabott jogosítványain is túlterjeszkedett, és nem a kritikus helyzet kezelésére, hanem fenntartására, egyenesen látszatkrízis gerjesztésére használta fel. Felér egy beismeréssel, hogy az egész országra kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet indokát önkényesen tíz évre titkosította.

Leírtuk és elmondtuk sokszor, miért törvényellenes a migrációs válsághelyzet. Misem bizonyítja jobban, minthogy 10 évig nem is mondják el, mi volt a döntés törvényes indoka. A nehézséget az okozza, hogy nincsen neki olyanja.

S tudjátok, mit tehet az ország egész területére titkos indokból elrendelt válsághelyzetben az állam?

Például a rendőrség a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja; c) magánlakásba – külön írásos utasítás birtokában – ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat; d) területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék.

Igaz, ezt csak járványügyi intézkedés biztosítása céljából teheti meg. De miért ne lehetne titok majd az is, miért van szükség járványügyi intézkedésre? Ha bemennek majd a lakásodba vagy betiltják a gyülekezésedet, és ha ellenállsz, te leszel a jogsértő, aki jogszerű rendőri intézkedést akadályoz, és börtönben találhatod magad.

Ha nem akarnak a közbeszerzésekkel küszködni, akkor a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzésekről szóló törvényt. És hogy mi függ össze ezzel a céllal? Azt majd a nemzetbiztonsági bizottság állapítja meg zárt ajtók mögött.

Mindennek fényében javasolt átgondolni mindenkinek azt, milyen következménye lehet további rendkívüli felhatalmazást adni bármelyik kormánynak.

És akik ma tapsolnak, azok politikai ízléstől függően tegyék fel magunknak a kérdést: akkor is örülnének egy ilyen szabályozásnak, ha Gyurcsány Ferenc vagy Vona Gábor lenne a miniszterelnök? És akik azt mondják, hogy nem, de Orbán Viktorban megbíznak, azokhoz két kérdésünk van: tényleg személyre szabva alkotunk rendkívüli felhatalmazásokat? És akik nem bíznak Orbán Viktorban, azoknak mégis milyen indoka van tiszteletben tartani ezeket a szabályokat?”

Forrás: Helsinki Figyelő blog

EP-határozat

393 IGEN (58%), 221 NEM (33%) és 64 TARTÓZKOÁS (9%) mellett:
Az Európai Parlament,
(…)
1. Emlékeztet, hogy a TEU 2. cikkelyében lefektetett értékeket minden uniós tagállamnak be kell tartania;
2. Sajnálatát fejezi ki, hogy a magyarországi változások komolyan erodálták a jogállamiságot, a demokrácia, és az alapvető jogok helyzetét. Ezzel együtt pedig a gondolatszabadságot, az oktatás szabadságát, a menekültek emberi jogait, a gyülekezési jogot, a civil szervezetek helyzetét, a méltányos eljáráshoz való jogot, a kisebbségek jogait, az LGBTI, a zsidó és a roma közösség jogait, a szociális jogokat, az alkotmányosságot, a bíróságok függetlenségét, mely folyamat(ok) együttesen szisztematikus veszélynek teszik ki a jogállamiságot e tagállamban. Úgy látja, hogy Magyarország egyfajta teszt az EU számára, hogy miként kell lereagálni, amikor egy tagállamban az unió értékeit veszély fenyegeti; megjegyzi, hogy némely más tagállamban a magyar folyamatokhoz hasonló helyzet van kialakulóban;
3. Felszólítja a magyar kormányt, hogy kezdjenek párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően; aláhúzza, hogy mindkét fél pártatlanul, bizonyítékokra alapozva, kooperatívan álljon a párbeszédhez; felszólítja a Bizottságot, hogy folyamatosan értesítse a Parlamentet a fejleményekről;
4. Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a szociális inklúzióval, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben – biztosítva, hogy minden ilyen típusú forrásfelhasználás teljes mértékben összeegyeztethető legyen az uniós joggal;
5. Felszólítja a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet;
6. Sajnálatát fejezi ki, hogy az Európai Bizottság a Parlament kezdeményezésének ellenére sem kezdeményezte a jogállamiság megerősítéséről szóló keretprogramját, amint az megjegyzésre került a 2015. december 16-i magyarországi helyzetről szóló határozataiban. Mely szerint haladéktalanul párbeszédet kellene kezdeményezni az érintett tagállammal, ahol annak a veszélye felmerül, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tényezők tovább romlanak, vagy folyamatosan csak növekszik. Megállapítja, hogy a Bizottság által tanúsított jelenlegi magatartás csak érintőleges, technikai részletekre koncentrál a kifogásolt jogszabályokkal összefüggésben, ignorálva az alapvető jogokat és jogállamiságot érintő veszélyek rendszerszintűvé válását; megállapítja, hogy az eddig kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások nem érték el a kívánt hatást és nem vezettek valódi változáshoz;
7. Úgy véli, hogy Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve a TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, mely feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására;
8. Ennek megfelelően utasítja a Parlament LIBE-bizottságát, hogy kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indokolt kezdeményezésről, mely felszólítja a Tanácsot hogy a hetes cikkelyben lefektetetteknek, valamint az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el;
9. Nyomatékosítja, hogy szükség van egy átfogó, minden tagállamra kiterjedő párbeszéd és monitoring-folyamat kezdeményezésére, hogy a közös értékeinket (jogállamiság, alapvető emberi jogok, demokrácia) hatékonyabban tudjuk védelmezni a Bizottsággal, a Parlamenttel, és a Tanáccsal közösen, ahogy az a Parlament által 2015 október 25-én hozott határozatban is szerepel (2015/2254(INL)).
10. Utasítja elnökét, hogy jelen határozatot továbbítsa a Bizottságnak és a Tanácsnak, Magyarország államfőjének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanácsnak.

Why anti-islam campaign…

Omar Sayfo facebookos megosztása, a Why anti-islam campaig has taken root in Hungary, a country with a few Muslims című cikk alatt a következő kommentet írtam az imént (kíváncsian a válaszra):

A cikk a magyarok identitás-keresésének állításával kezd érdekessé válni, azt hiszem, hogy a nemzeti érzelmek és a kereszténység kombója ellenségkép(-ek) párhuzamos felállításával valóban alkalmas lehet egy társadalmi védekezési mechanizmus beindítására. Amiből talán az “új magyar identitás”, a kereszténység vagy akármi más legyen is az, valóban kinőhet. Ennek a folyamatnak azonban csak egy eleme a címbéli un. “antiiszlám kampány”, aminek az okai kereséséről ez az irás szól – ha jól értem.

A fóbia beteges félelmet, iszonyt, irtózást jelent. Az írás az “iszlamofóbia” kifejezést használja sorozatosan a jelenségre, ami szerint az iszlámmal kapcsolatos ellenérzések legalábbis megalapozatlanok, vagy esetleg betegesek is. Nézzük tovább az álításokat, és ne az elején, hanem inkább csak majd a végén válaszoljunk arra az alapkérdésre, hogy kell-e valóban félni az iszlámtól.

Az útóbbi években felerősödött iszlamofóbiának az írók szerint két marginális csoport a fő szószólója: a liberális zsidó értelmiség (akik nem tudják az Izrael melletti szimpátiájuktól különválasztani az iszlám országokkal kapcsolatos ellenszenük kezelését) és az amerikai stílusú újjászületett keresztények (akik az iszlámban az Antikrisztus manifesztációját látják). Azt hiszem, a szerzők a két attitűd szétválasztásával skizofréniát várnának el a zsidóktól, ugyanis hogy lehetne zsidóként szimpatizálni a zsidó nép és Izrael államának eltörlését célul kitűző iszlám államokkal szemben? Az iszlám antikrisztusi manifesztációja butaság, ebben egyetértünk.

Az Iszlám Állam, valamint az európai terroristák tettivel valóban nem szabadna azonosítani a háború elől menekülő embereket. Hogy ebben a katolikus és más keresztény egyházak is részt vesznek, sajnálatos és elítélendő dolog.

Egyetértek azzal, hogy a kérdés leegyszerűsítése a “nincs békés vagy radikális iszlám, csak iszlám van” állítás kimondása a hívek összességére és vallásgyakorlatára vonatkozóan. Elismerendő, hogy vannak az iszlám irányzatokban jelentős alkalmazásbeni különbségek, de értelmezési hasonlóságok is! Az iszlám szent könyvei tanításából levezetett iszlám jogrendszerek bizonyos egységes, az iszlám társadalmakban általános jogi normákhoz vezetnek. A vallási törvény (Sharia) szerint kialakított jogrendszernek az európai szempontból problémás jellegzetességeit a cikk szerzői nagyvonalúan nem vizsgálják, sem az iszlám tanítás szempontjából, sem a létező iszlám országok, társadalmak gyakorlatában.

Érthető a médiában megjelenő, egyoldalú menekült-ellenes nyilatkozatokat kifogásolni, ez azonban nem helyettesítheti az iszlám tanításának például a nőkre, a nem muszlimokra és a társadalmi berendezkedésre vonatkozó kitételei és létező gyakorlata összehasonlítását az európai liberális alkotmányokkal és jogrendszerekkel. Ha tetszik, ha nem, a vallási tanítás és gyakorlat válogatás nélküli, összes európai és nemzetközi jogszabálynak való, trükközésmentes megfeleltetése nem választható, hanem kötelező gyakorlat a muszlimok számára is Európában. És ez a kötelesség független attól, hogy európai állampolgárokról vagy azon kívülről érkező bevándorlókról beszélünk-e.

A Kormány október 2-i népszavazási kérdése sajnos elkerüli a lényeget, ugyanis nem a probléma okával, hanem a tüneteivel foglalkozik, azt is hamis és manipulatív módon, aminek aktuálpolitikai céljai sajnos túlmutatnak a menekültkérdésen. Azonban az egyik oldal hibája (gyűlöletpropaganda) nem jelentheti a másik oldal kötelezettségeinek (liberális jogrendszer betratása) alóli felmentését. És fordítva, egyes csoportok jogsértései (Sharia tanítása, megvalósítása) nem általánosíthatók a menekültek általános megbélyegzésével, a nemzetközi jog szerinti segítségnyújtás egyedi elbírálás nélküli, kollektív megtagadását sem indokolhatják.

A fentiek alapján, az október 2-i népszavazás helyett szerintem a következőkre lenne szükség Magyarországon:

1) állam és vallás(-ok) teljes szétválasztása liberális elvének megerősítése, az alaptörvény módosításával, törölve belőle a kereszténységre utaló hivatkozásokat,

2) a teljes vallásszabadság biztosítása a szekuláris, vallástalanított alkotmány alapján, az azzal nem ellentétes vallások tényleges egyenjogúsítása, viszont az állami támogatási rendszerek leépítése (vallások = magánügy),

3) az alkotmányellenes vallási jelenségek, mozgalmak, tanok hatósági korlátozása a fokozatosság elve alapján (akár keresztény, akár iszlám, akár más vallási vagy vallástalan eredetű legyen is az),

4) minden a határhoz menekültként érkező ember ügyeinek a nemzetközi menekültjog szerinti elbírálása, szigorú elővigyázatossági biztosítékok mellett.

Kvótanépszavazás

Az október 2-ra kiírt kvótanépszavazás során szavazócédulán a következő rövid szöveg fog állni: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” (Forrás: kormany.hu) Ezt a kérdést egyre többféleképpen értelmezik:

Állítólag a Fidesz előrehozott választásnak tekinti, melynek eredményeként a liberálisok után megbukik a bevándorláspárti baloldal is! A kormány által folytatott kampány elkerülhetetlenül szembejön az óriásplakátokon és az összes médiában hirdetésként, beleértve még az olimpiai TV-közvetítések szüneteit is. Az üzenet lényege a gazdasági bevándorlók = migránsok Magyarországtól (és Európától) való távoltarása, a betelepítésük veszélyeinek a kizárólagos hangsúlyozása mellett. A cél a minél több nemleges szavazat, elérve az érvényes népszavazáshoz szükséges 50%-os részvételi arányt.

Az ellenzék szerint a Fidesz az eredményt az EU-ból való kilépésre akarja felhasználni. Az ellenzéki kampány inkább a költségmentes felületeken folyik, mint a közösségi oldalakon és az elektronikus médiák vitaműsoraiban. Az üzenet lényege a kormány brutális hazugságkampányának a leleplezése, a menekültekkel való emberséges bánásmód hangsúlyozása, nem foglalkozva a kulturális integrálásukkal kapcsolatos nehézségekkel, sikertelenséggel. A cél elsősorban a népszavazástól való távolmaradással annak érvénytelenné tétele, másoknál az igen szavazatok leadása.

Egyik oldal sem hajlandó szába venni a másik érveit, ideértve a „szakértőket” is. A belpolitikai háború - külpolitikai hullámverésekkel - egyre fokozódik. Kár volt ezt a manipulatív és hazug népszavazást kiírni. Remélem, hogy a kvótanépszavazás érvénytelen lesz, ami az álláspont egyoldalú és előre való bebetonozása helyett meghagyná egy összeurópai megállapodás kitárgyalásában a magyar politikusok érdemi részvételi lehetőségét.

Afterpost: Egyetértek Fischer Ádámmal.

A menekültek befogadásáról

Nehéz ma a menekültkérdésről józan és emberséges véleményt mondani. De nem lehetetlen, hiszen csak utána kell nézni annak a valóságnak, ami elől ezek az emberek menekülnek. Aki az ilyen helyekről menekülőket válogatás nélkül visszaküldené oda, ahonnan jöttek, vagy akárcsak vélt vagy valós érdekei alapján válogatna közülük, az szívtelen gazember.

Miközben nem felejthetjük el a saját vélt vagy valós érdekeinket sem, amelyek szintén igazságot követelnek. Európaiként jogunk van a biztonságunk garantálását elvárni a mindenkori hatalomtól, legyen az a nemzeti vagy uniós jogalkotó, igazgatási szervezet. Nem lehet a határainkon megjelenő, azonosítatlan személyeket korrekt válogatás és a szükséges óvintézkedések megtétele nélkül beengedni az Európai Únióba.

Hol van az egyensúly az irgalom és az óvatosság egymásnak látszólag ellentmondó szempontjai között? Ott, hogy a menekültek kérelmeit a határnál a lehető legalaposabban meg kell vizsgálni és dönteni kell róluk a jogszabályok alapján. Továbbá egy nyilatkozatot kell mindenkivel aláíratni, hogy az Únió területén lemond az iszlám vallás mindennemű gyakorlásáról, és visszavonhatatlanul elfogadja a liberális törvényeket.

Aki a vizsgálaton biztonsági szempontból fennakad, vagy nem írja alá a nyilatkozatot, azt azonnal vissza kell fordítani. Aki beléphetett, de ezt követően bármikor megszegi vagy akárcsak ellene mond a liberális törvényeknek, vagy bármilyen a betiltott iszlám vallás gyakorlásának minősülő cselekményt követ el, azt ki kell utasítani az EU területéről, és ezt haladéktalanul végre is kell hajtani.

Az iszlám kulturájú vagy vallású személyek csak a teljes integráció szándéka és tényleges megvalósítása esetén maradhatnak Európában, mindenki mástól kíméletlenül és azonnal meg kell szabadulni. Ez eltarthat egy ideig, de határozott fellépéssel néhány éven belül megtisztítható lenne Európa az új és persze a régi, akár már állampolgárságot nyert bajkeverőktől is: az iszlám vallású emberektől.

Ajánlott irodalom: Az iszlám vezetők végre…

Brexit? :-)

.

A túlárazásról

„Mert a túlárazás kérdése az csak az önök narrációja szerint jelent lopást. A túlárazás az egy olyan gazdasági kényszer volt Magyarországon és az összes kohéziós tagállamban, ami abból fakadt, hogy ezek az államok, akik 2004 után csatlakoztak az Únióhoz, tőkeszegények voltak, annak köszönhetően, hogy a válság ezeket a vállalkozásokat lenullázta, ezeknek a vállalkozásoknak a tagországaiban a banki hitelezést nem indította be, egy olyan kényszerhelyzetet teremtett, ahol a vállalkozói önerőt pótolták azokból a pénzekből, amit támogatásként egészítettek ki a magyar vállalkozások.” - Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes 2016. május 2-án a Parlamentben a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó úniós források felhasználásáról szóló politikai vita zárszavában - ezzel a videóval védekezhetek-e majd én is a bíróság előtt?

A liberális identitás (állítólagos) válságáról

Orbán Viktornak a menekültügyben képviselt állásőpntjával gyakorlati szempontból abszolut egyetértek, eszmei szempontból pedig abszolut nem. Úgy is fogalmazhatnék, hogy én is ugyanerre a végeredményre jutok, de teljesen más indoklással. Ezt Orbán kötcsei beszéde alapján fejtem ki röviden az alábbiakban, néhány kiollózott idézet alapján.

„Az állításom az, hogy, amit most tapasztalunk, egy korszaknak, egy szellemi-ideológiai korszaknak a vége. Mellőzve minden nagyképűséget, ezt egyszerűen a liberális blabla korszakának nevezzük. Ennek a korszaknak van most vége, és ez óriási kockázatokat rejt magában, de egyben egy új esélyt is kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód, megközelítés visszanyerje a dominanciáját immáron nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Ez az esély.”

Magyarország – és most nem akarok más országok helyett beszélni, de kívánom, hogy Európa többsége úgy gondolja, mint mi – etnikai és kulturális összetételét meg kell védeni. Magyarországon nem akarunk jelentős muszlim közösséggel együtt élni. De ilyet nem lehet mondani. Kérdeztem, hogy miért nem? Miért nem beszélünk erről úgy, hogy minden államnak és minden nemzetnek joga van eldönteni, hogy kikkel akar együtt élni?”

Teljesen egyetértek azzal, hogy minden államjak joga, sőt az állampolgárai felé kötelessége is megvédeni a közrendet és a közállapotokat. Mindezt a hatályos nemzeti és nemzetközi jog alapján kell tennie, ilyenek ez esetben a magyar Alaptörvény, és a törvényerejű rendeletként kihirdetett ENSZ 1951. évi egyezménye a menekültek helyzetére vonatkozóan. Azt kell mondjam, hogy amit Orbán Viktor a menekültekkel kapcsolatos bánásmód gyakorlati kérdéseiről az elmúlt hetekben mondott, azok a vonatkozó liberális jogszabályoknak megfelelnek. És itt a liberális jelzőnek hangsúlyt adnék. A liberalizmussal egyáltalán nem ellentétes a nemzeti szuverenitás, a nemzeti érdek képviselete, az országhatár védelme és az idegenektől való önvédelem. És nem mond ellent a józan ész szerinti értéksorrendnek sem: első a család, második a kisebb közösség, utána jön a nemzet, majd végül a világ folyása felett értelmezett globális felelősség is.

De a jogszabályok ennél tovább is elmennek. Az alaptörvényünk kimondja a törvény előtti egyenlőséget nemre, vallásra, etnikai hovatartozásra tekintet nélkül. Kimondja a vélemény és a véleménnyilvánítás szabadságát is. Kimondja, hogy az állam és az egyházak egymástól elkülönítetten léteznek. Ezek olyan értékek, amelyek Európára sem voltak mindig jellemzőek, ugyanis egészen a felvilágosodásig államegyházak működtek itt is, és az egyházak csak az utolsó században adták fel konkrét igényeiket a világi hatalmi és politikai szerepvállalásuk tekintetében. Az európai liberális hagyományok történelmi léptékben igen fiatalok, és ha mostanra Nyugat-Európában erősnek tűnnek is, veszélyek leselkednek rájuk.

A liberális szabadságjogok nagyobbik veszélyeztetője közép- és hosszútávon a nagyszámú, letelepedni kívánó muzulmán vallású bevándorló. Ezek az emberek ugyanis többségükben nem tudnak és nem is akarnak beilleszkedni a nyugati társadalomba. Vallásuk, az iszlám ugyanis nem csak a kulturális alkalmazkodást ellenzi, hanem a vallási életvezetési szabályok betartásáról is rendelkezik - mindenkire, a nem hívőkre is érvényesen. Ha meg akarom ragadni a probléma lényeget, akkor az iszlám célként a nyugati társadalom politikai irányításának átvételét tűzi ki célul a hívők számára, beleértve a Saria, vagyis az iszlám vallás törvényeinek a közjogba való átültetését. Ez az idegen, demokráciaellenes vallásos jogrendszer pedig szöges ellentétben áll a nyugati értékekkel, úgy értem az alkotmányos alapjogokkal is.

Ennél szerintem kisebb veszélyt jelent a szabadságra nézve a keresztény Európa újraélesztésének az eszméje, amelynek legjelentősebb politikai képviselője manapság éppen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Aki sajnos azt hiszi, hogy a „liberalizmus blabla korszaka megbukott”. Aki szerint a társadalomnak több konzervativizmusra, igazából több kereszténységre van szüksége. Aki szerint az európai kulturának és a társadalmi berendezkedésének a gyökere éppen a kereszténységben található meg. Aki szerint ezt az évezredes történelmi értéket, hagyományt kell leporolni és újra előásni a rárakódott „öngyilkos liberalizmusalól, és hogy kedvük legyen hozzá, trendi módon tálalni a fiatalok számára.

Pedig a Biblia jelenlegi korra érvényes tanítása, az Újszövetség nem tartalmaz társadalmi tanítást, ha úgy tetszik, nem kínál konkrét társadalmi programot. A keresztény hívők számára a politikai hatalomgyakorlás, ha nem is tiltott, de nem tanácsolt foglalkozási terület. A Trón és Oltár Szövetsége, az államegyház, mint helyes államforma a római (katolikus) egyház teológusai és egyházatyái IV. századra kidolgozott „továbbfejlesztése”. Az államegyház intézménye együtt járt a Biblia más tanításainak az elferdítésével, egy hamis teológiai rendszer felállításával is (erről korábban többször írtam, most nem írok részletesebben). Ez az, ami ellen a felvilágosodás sikerrel fellépett, megteremtve a szabad vallásgyakorlás lehetőségét minden európai ember számára.

Amely szabadság egy iszlám államban nem lenne lehetséges, hiszen ott a társadalom csakis az egyeduralkodó iszlám vallás szabályainak alárendelten létezhet. A Sariáról szerzett hiteles információim alapján kimondhatom, hogy vallásszabadság, a vélemény- és szólásszabadság vagy a politika vallástól való függetlensége elképzelhetetlen, és a nemek szerinti jogegyenlőségről sem beszélhetünk, európai értelemben. Az iszám a hatalom megszerzésére törekszik mindenhol. Ilyen módon az iszlám vallás nem konform a nyugati értékrenddel, kimondható, hogy alapvetően ellentétes azzal.

Látni kell, hogy amennyiben a létező nyugati liberális demokrácia nem talál vissza önmagához, akkor vagy egy külső eredetű, vagy egy belső eredetű ellensége gyűrheti maga alá. A külső az iszlám hódítás, a belső a kereszténynek mondott restaurációs kísérlet. Azonban ez nem változtat a tiszta (jelzők nélküli) liberális identitáson. Ugyanis csak a félreértelmezett, „öngyilkos liberalizmus” van válságban, persze annak minden következményével, beleértve Európa hatékony önvédelemre való, látszólagos képtelenségét is.

EU-támogatások felhasználása

Nem (csak) az EU-s pénzekből támogatott agrárcégek aktuális toplistája miatt, hanem elvi okokból tartom abszolut hibásnak az úniós támogatási rendszert. Enne okai: 1) nem a helyi piac, hanem a központi támogató prioritásai irányítják a fejlesztési irányokat és projekteket 2) elszakadnak a gazdaságossági számítások a realitástól és eltunyulnak a támogatottak 3) a prioritások megváltoztatása miatt a korábbi támogatásokkal létrehozott, életképtelenné váló projektek kárba vésznek 4) a toplistából is látszik, hogy a nagyok úgyis lenyúlják a támogatások nagy részét és még nagyobbak lesznek, a kicsik meg még kisebbek és bérmunkára kényszerülnek - a nagyoknál 5) a nagyok az eredményt végül szépen kiviszik off-shore vállalataik révén az országból.

Az EU-s támogatásokat általános adó-és járulékcsökkentésre kellene fordítani, és a jelenlegi helyzetben a legkisebbeket kellene leginkább, a legnagyobbakat pedig legkevésbé támogatni. A támogatási rendszer prioritásainak átállása rövid megrázkódtatást okozna a rendszerben, utána azonban elindulhatna egy organikus szerkezet-átalakulás, és egy diverzifikált fejlődési folyamat a gazdaságban. Persze ez a nemzetközi integrációs folyamatoknak (globalizáció) és az azt kiszolgáló helyi elitnek sem kedvezne, így az esélye nem nagy.

Szegény ukránok - 2.

Októberbenarról írtam, milyen sanyarú sorsuk lesz az ukránoknak az EU-ban. Novemberben látszólag minden megfordult, az oroszok keményen megzsarolták őket. A társulástól való utolsó perces ukrán visszatáncolás miatt az EU történelmi vereségéről írtak. Kijevben tüntetések, majd zavargások kezdődtek, mely mostanra elsöpörte a Janukovics vezette kormányt. Az ország gazdasági helyzete kétségbeejtő, a megígért orosz pénzügyi mentőcsomag helyett gyors IMF-hitel szükségességéről szólnak a hírek.

Ukrajna messze nem ura a helyzetének. Az országot számtalan gazdasági kapcsolata szorosan köti Oroszországhoz. A gázár-viták befolyásolták nem csak a saját, de egész Kelet-Európa energiaellátását. Az oroszág lakosságának 17%-a orosz (a Krími félszigeten 50% felett), a kissébbségüket, katonai támaszpontjaikat meg fogják védeni, akár katonai erő alklamazásával is. A „keleti birodalom” szorítása hamarosan alapélménye lesz az új vezetésnek és persze a lakosságnak is.

A „nyugati birodalom” eddig is vonakodott komolyabb anyagi támogatást igérni. Az Európai Únió a reménybeli új piacának a szokásos receptet ajánlotta. Első az ukrán nemzeti piac mielőbbi és minél teljesebb megnyitása. Melyért cserébe az infrastruktúra kiépítését támogatják, hiszen ezek az egységes piac „anyagcseréjének útőerei”. A multinacionális vállalatok megtelepedésével beindulnak a pénzszivattyúk, ennek érdekében hamarosan felvásárolják illetve kiszorítják a hazai, kevésbé versenyképes vállalkozásokat. A gazdasági helyzet romlását a politikai elit hitelekkel igyekszik majd „érzésteleníteni”, mely adósságspirálba sodorja az országot, ami a függetlensége fokozatos teljes elvesztését eredményezi.

A birodalmaktól való függetlenség lehetősége naív illúzió. Kelet-Európa országai a mindenkori keleti és a nyugati birodalmak határsávjában helyezkednek el, valamelyik mindenképpen a befolyása alá vonja őket. Ha mozognak is a határok kelet-nyugati irányban, az elmúlt évezred nagyjából nem változtatott a Róma-Bizánc közötti befolyásolási övezetek felosztásán. Hogy hosszú távon az európai vagy az orosz birodalomhoz jobb-e tartozni, én nem tudom…

Nem tudom, de véleményem azért van a kérdésről. Szerencsésebb, ha a politikai és a gazdasági elkötekeződések egy irányba mutatnak a történelem folyamán. Nem jó a kompország-státus. Például Magyarország ezer éve inkább a nyugathoz tartozik, Ukrajna inkább a kelethez, ezt érdemes nem elfelejteni!

- o -

Drábik János véleménye részben hasonlít az enyémhez, részben…

Első rész, másfeledik rész

- o -

Afterpost: „Arra a kérdésre,hogy „Akarja-e Ön az Oroszországgal való egyesülést az Oroszországi Föderáció jogalanyként” 1 233 002 személy voksolt. Ez százalékos arányban 96,77 % - jelentette ki Malisev. - A referendumon a szavazásra jogosult krímiek 83,1 százaléka vett részt. (Oroszország Hangja)