A januári dunai jégzajlást nézve azt hittem, az már valami. De a februári tiszaihoz képest az semmi sem volt…
Archive for the 'SHTF' Category
A volt Corvinus-rektor után egy másik oktató is megszólalt a 2024-es olimpia magyarországi rendezésével kapcsolatban, és a PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya alapján Dr. Berlinger Edina kritikai elemzést tett közzé. A PwC által jelzett 774 milliárdos költség vs. 2984 milliárd bevétel aránypárral ellentétben 12.000 milliárdos költséget állít szembe az 1000 milliárdos nagyságrendű bevétellel. A különbség a veszteség: 11.000 milliárd forint - Magyarország éves GPD-jének 30%-a. Az egyetemi docens a következő mondattal kezdi az írását:
„Rohanjon aláírni, ha nem akarja, hogy még az unokája is adósrabszolga legyen.”
Ui: kezdem érteni, miért hallgatnak a magyar olimpiát óhajtó politikusok
“Az kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó”, és hogy lehet-e hinni abban“ az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz”. Ezek “jogos” kérdések – fejtette ki Angela Merkel német kancellár asszony a Bundestagban a Charlie Hebdo elleni terrortámadást követően, hangsúlyozva: “fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza” őket.
Nem állítom, hogy minden tekintetben tökéletes iszlám „teológiai” levezetést teszek most itt közzé, de első hallásra logikusnak tűnik, és hát valahol el kell kezdeni az ismerkedést!
2009 november 5-én Texasban egy muszlim vallású katona sok ártatlan embert ölt meg. Nem sokkal a lövöldözést követően a CNN egy muzulmán munkatársa cikket jelentetett meg ’A gyilkosnak nincs vallása” címmel, amely megállapította, hogy az iszlám tiltja az ilyen gyikosságokat. A cikk így kezdődik:
A világ 1,57 milliárd muzulmánjának többsége tudja, hogy a Szent Korán tisztán tanítja: „Bárki, aki megöl egy embert, úgy kell tekinteni, mintha az egész emberiséget ölte volna meg. Ha bárki megment egy életet, úgy kell tekinteni, mintha az egész emberiség életét mentette volna meg.” (CNN)
A cikk úgy írja le az iszlám vallást, ami ami minden tekintetben elítéli a gyilkolást. De ez-e az, amit az iszlám valójában tanít? Sajnos a CNN olvasói számára az író nem adta meg a referenciát az idézethez. Ha az 5:32-33 versekhez lapozunk a Koránban (amit a CNN csonkán idéz), meglepő módon egy más kép tárul elénk:
5:32 Ennek érdekében megírtuk Izrael fiainak, hegy ki embert Öl a földön lelketlenül, vagy romlottságból olyan, mintha megölné az embereket mindahányat, s ki megvédi azt olyan, mintha megvédené az embereket mindahányat. Eljöttek hozzájuk profétáink a kinyilatkoztatásokkal, majd lám! Sokan közülük ezután a földön tékozlóvá lettek. 5:33 Hanem részesedése azoknak, kik háborúban állnak Allahhal es az Ő Hírnökével, s azon vannak a földön, hogy megrontók legyenek, hát hogy megölettetnek, vagy keresztre feszíttetnek, avagy levágattatnak kezeik és lábaik egymással szemben (mindkettő), avagy kiűzettetnek a földről. Ez nekik megaláztatottság az evilágon, s övék a Túlvilágon a hatalmas szenvedés.
Itt két dologra érdemes odafigyelni. Először is a CNN által idézett tanítás Izrael fiainak szól, nem a muszlimoknak. Másodszor, még ha az elnyugatiasodott iszlamisták magukra is akarják vonantkozatni ezt, a 33. vers nyilvánvalóan megengedi olyanok megölését, akik terjesztik a „bajt a földön”. Gyilkosságra, keresztre feszítésre, csonkításra utasítja a muzulmánokat azokkal szemben, akik háborúban állnak az iszlámmal vagy „bajt okoznak” a muzulmán földön.
Mióta az USA katonái az iszlám országok többségében jelen vannak, a jól informált muzulmánok Mohamed alapján tudják, hogy az amerikai katonák kimerítik a „bajkeverő” kritériumait, és ezért meg kellene halniuk. Nem volt véletlen a katonák elleni támadás, akik közül sokan Irakban és Afganisztánban is szolgáltak.
Nyugati muzulmánok gyorsan rámutatnak az olyan részkre, mint a Korán 109:1-6 (Tinéktek hitvallástok, s nékem hitvallásom) és 2:256 (”Nincs kényszer a vallásban.”) evidens igazolásul, hogy az iszlám a béke vallása. Amikor keményebb részekkel konfronálják őket, mint a 9:5 (”vágjátok le a bálványimádókat, bárhol is talátok rájuk”), és 9:29 (”Harcoljatok azokkal, kiknek megadatott az Írás és nem hiszik Allahot”), ezeket a békésebb részek fényében így értelmezik: „Nos, a Korán nem utasíthat a hitetelenek megölésére, ha azt mondja, hogy nincs kényszer a vallásban.”
De ez-e a hiteles magyarázata a Koránnak? Sajnos a válasz a nem. A Korán megadja az egymással ellentétes részek értelmezésének a módszerét: az eltörlés doktrináját:
2:106 S nem vonjuk vissza Igénket s nem is feledtetjük azt, hanem jobbat hozunk belőle, avagy hasonlót. Nem tudod-é, hogy Allah Mindenre Képes?
16:101 S midőn Mi felváltjuk az (egyik) kinyilatkoztatást a (másik) kinyilatkoztatás helyébe - s Allah a legjobb tudója annak, mit Ő kinyilatkoztat -, mondják: Hanem ti vagytok a kieszelők. Mi több, legtöbbjük nem tudja.
A muzulmánok a Korán szerint, amikor egymásnak ellentmondó utasításokkal találják szembe magukat, nem választhatják azt közülük, amelyik jobban tetszik. Hanem megnézik, hogy történetileg melyik a későbbi. Amelyik későbbi tartalom, az felülírja (vagy törli) a korábbi kijelentést.
Mit látunk, ha az eltörlés tanát a Korán békével és erőszakkal foglalkozó verseire alkalmazzuk? Ha az iszlán teológiai forrásaihoz és történeti leírásaihoz fordulunk (Korán, Hadith, Sira és Tafsir), három stádiuma van a dzsihádra való felhívásnak, függően a muszlimok társadalmi helyzetétől.
ELSŐ STÁDIUM - amikor a muzulmánok egyértelműen kisebbségben vannak, és esélyük sincs a hitetlenekkel egy fizikai konfrontációban nyerni, békében kell éljenek velük, és a tolerancia üzenetét kell hirdessék. Erre példa az az időszak, amikor Mohamed és a követői üldözött kisebbség voltak Mekkában.
MÁSODIK STÁDIUM - amikor már elég muzulmán és egyéb erőforrások állnak rendelkezésre az iszlám közösség megvédésére, a muszlimok a deffenzív dzsihádra vannak felhívva. Amikor Mohamed kölönböző Mekkán kívüli csoportosulásokkal szövetségeket kötött, és a muzulmán közösség elég nagyra nőtt a harchoz, Mohamed megkapta a 22:39-40 verseket:
22:39 Azok (ők), kik otthonaikból igaztalanul űzettettek el, csupán mert mondták: A mi urunk Allah. S ha nem verné vissza Allah azt a (néhány) embert egyik a másikával, hát leromboltatnának a kolostorok, templomok, kápolnák, s a mecsetek, miben Allah neve sokat említtetik. S bizony megsegíti Allah azt, ki Őt segíti.
Jóllehet a nyugati muzulmánok gyakran azt mondják, az iszlám csak a védekező háborút engedélyezi, a következő kijelentések újfent mást mutatnak.
HARMADIK STÁDIUM - amikor a muzulmánok többségbe kerülnek és politikai erőre tesznek szert egy területen, kötelező utasítást kapnak a támadó dzsihádra. Amikor Mekka és Arábia Mohamed kontrollja alatt volt, felhívást kapott a hitetlenek elleni harcra:
9:29 Harcoljatok azokkal, kiknek megadatott az Irás és nem hiszik Allahot, az Ítélet Napját, s nem tiltják azt, mit Allah es az Ő Hírnöke megtiltott, s nem vallják az Igaz Hitet addig, míg meg nem fizetik készséggel a sarcot, s lealacsonyodnak.
Vegyük észre, hogy ez a vers nem az elnyomók elleni harcra hív, hanem azok ellen, akik nem hisznek az iszlámban, beleértve a „könyv embereit”, a zsidókat és a keresztényeket. Nem meglepő, hogy hasonló parancsokat találunk az iszlám tradíciók és Mohamed tanításai között:
Sahih al-Bukhari 6924 - Mohamed mondja: Harcra vagyok rendelve az emberekkel szemben egészen addig, amíg nem mondják: senkit sem lehet imádni, csak Allahot, és bárki, aki ezt mondja, Allah meg fogja menteni a tulajdonát és az életét tőlem.
Sahih Muslim 30 - Mohamed mondja: Arra vagyok utasítva, hogy harcoljak az emberek ellen addig, amíg ki nem jelentik, hogy nincs más Isten, csak Allah.
Itt ismét láthatjuk, hogy az emberek elleni harc kritériuma az, hogy másban hisznek, mint az iszlám. Tisztán látszik, hogy amikor a muzulmánok hatalomra jutnak, a Korán békés verseit felváltják az emberek elleni harcra kötelező utasítások. Az iszlám legnagyobb tanítói is ezt az elvet képviselik. Például Ibn Kathir, a Korán legnagyobb iszlám kommentátora a harmadik stádiumot így foglalja össze:
„Azért a világ összes embere az iszlámra van hívva. Aki ezt visszautasítja, vagy megtagadja a Jizyah (váltságdíj) megfizetését, harcolni kell ellenük, amíg meg nem halnak.”
Az eltörlés tana érinti a zsidókkal és a keresztényekkel kapcsolatos hozzáállásukat is. Amikor a muzulmánok elérik a harmadik stádiumot, ezek a népek váltságdíjat kell fizessenek az életbenmaradásért. Ezek a tanítások a legkevésbé sem tekinthetőek békésnek vagy toleránsnak:
5:51 Ó, kik hisznek! Ne vegyétek a Zsidókat és Keresztényeket oltalmazónak. Ők egymás oltalmazói. Ki feléjük fordul közületek, hát ő közülük való (lesz).
9:30 Mondák a Zsidók: Ezra Allah fia. S mondák a Keresztények: a Megváltó Allah fia. Ezt mondják szájaikkal. Ők azok mondását utánozzák, kik azelőtt tagadtak. Küzd velük Allah (is) . Mily megátalkodottak Ők!
98:6 Lám! Kik az Írás Népe közül tagadnak, s a bálványimádók, (hát Ők) a Pokol tűzén, s itt ők örökkévalók.
Sahih Muslim 4366 - Mohamed mondja: Elkergetem a zsidókat és a keresztényeket az Arab félszigetről, és egyet sem hagyok ott, csak a muzulmánokat.
Al-Bukhari, Al-Adab al-Mufrad 1103 - Mohamed mondja: Ne köszönj a Könyv embereinek előre! Szorítsd őket az út legszűkebb részére!
Ha Mohamed egyértelműen megparancsolta a muzulmánoknak, hogy harcoljanak a hitetlenekkel szemben, mért tagadják mindezt a nyugati muzulmánok? A válaszért a Koránhoz kell fordulnunk:
3:28 S a hivők ne vegyék oltalmazóul a hitetleneket a (többi) hivő helyett. S ki ezt teszi, hát nem veszi őt Allah semmibe, s hanem hát őrizkedjetek tólük őrizkedessel.
A muzulmánok számára nem megengedett a nem muzulmánokkal való barátság. Sőt, kemény ellenségesség érzete esetén megengedett a barátságosság tettetése is. Ibn Kathir kommentárja: „Ilyen esetben a hívőnek meg van engedve a barátságosság, de csak kívülről, sosem belülről.” Abu Darda, Mohamed kortársa így mondja: „Az arcába mosolygunk egyeseknek, de a szívünk átkozza őket.„
Az iszlám a béke vallása? Nem. Az iszlám egy vallás, mely a békét tetteti, amikor a muzulmánok gyengék megnyerni a háborút. Amikor az iszlám domináns, a muzulmánoknak kötelessége leigázni vagy megölni mindenkit maguk körül. Ehhez elég megnézni, mi folyik a muzulmán országokban a nyugati muzulmánság békéjével szemben! Persze van sok muzulmán, akik nem erőszakosak, szeretik a békét és a toleranciát. De ezeket az értékeket nem az iszlámból merítették, hanem a nyugattól, és most az iszlámot ezeken az értékeken keresztül újraértelmezik. De a hithű muzulmánok számára csak két út létezik: (1) harcolni a hitetlenek ellen, vagy (2) békét színlelni a hitetlenekkel szembeni harcra való felkészülésig. Mindekttővel a cél a világ feletti uralom megszerzése Allah nevében.
Felhasznált irodalom: Three stages of Jihad
Ajánlott irodalom:
Wikiislam - Abrogation (Naskh)
Raymond Ibrahim - Islamic Jihad and the Doctrine of Abrogation
Jihad watch - The Islamic doctrine of abrogation
Nem voltak nagy várakozásaim a párizsi merénylet egyházi kommentárjaival kapcsolatban, de amit Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, a Managenent by Jesus szellemi atyja követett el a blogján, az azért meglepett:
„Egykor egy amerikai elnök a szabadság jelszavává tette szállóigévé vált hitvallását: „Ich bin ein Berliner”.Mindenki tudta, hogy ez sem származási- vagy lakhelyet, sem illetőséget nem jelölt meg, hanem egyértelmű ideológiai álláspontot. Valójában Kennedy vallomást tett, kiállt egy fenyegetett város mellett, a szabadság mellett. Senkinek sem jutott eszébe, hogy ellenszózatként kijelentse: Nem vagyok berlini. Én azonban ma kimondom: Nem vagyok Karcsi... Je ne suis pas Charlie. Persze nem lenne okos gomblyukamra tűzni az ellen-kitűzőt, mert a sok szabadságszerető tüntető egyike-másika még megverne. Jobbik esetben. Mert toleránsak.
Nyelvtanilag a tegnap óta divatos „Je suis Charlie” annyit jelent mint „Ich bin ein Charlie” (Németül: Karlchen…), és állítólag a szolidaritás jele a szólásszabadság mellett. Bármely tévécsatornát kapcsoljuk be, bármely nyelven, ugyanazok a képek, ugyanazok a nyilatkozatok. Már ez is kissé megingatja bizalmamat a szólásszabadságban. Tényleg Ausztráliától Koppenhágáig mindenki mindenben egyetértene? Nekem ez valahogy gyanús. Nincs ellenvélemény?
Félreértés ne essék, a gyilkosság gyilkosság marad, nem lehet mártíromsággá stilizálni, még ha a merénylő testvérpár ezzel az illúzióval is ment a halálba. Azt se vitatja józan ember, hogy a piaci vásárlók, a túszok, legyilkolása nem igazolható semmiféle ideológiai diskurzussal. Ők áldozatok, nem vértanúk. De az újságírók sem vértanúk, akárhogy is próbálják a kollégák azzá szépíteni őket. Ők ismerték a kockázatot, ami a folyamatos provokációval jár. Az talán kevésbé világos, tudták-e, hogy uszításuknak ártatlan áldozatai is lesznek, toleráns emberek, akik nem gyűlölködnek másképp gondolkodók ellen, mint feltehetőleg a ma megölt bevásárlók voltak. Feltehetően a vendetta, a bosszú újabb és újabb áldozatokat követel majd. A karikaturisták ezt nem tudták volna? Akkor jobb esetben Jézus szavaival „nem tudták, mit cselekszenek.” A tulajdonosok viszont, akik a mai napon egymillió példányt adtak el a lapból, a szokásos mennyiség húszszorosát, nagyon is tudták, de nem bánják, mint ahogy a fegyverkereskedők sem siránkoznak a háborúk áldozatai miatt.
A Charlie vagyok kitűzők hordozói pedig fontolják meg, hogy a francia mondat azt is jelenti: Követem Charliet. Tényleg? A halálba is? A pr-kampány kiötlői hideg számítók. Ők a gyűlölködés nagykereskedői, sőt exportőrei is. Igaz rájuk persze a mondás is: Aki szelet vet, vihart arat.” (Forrás: Ulrich blog)
Idemásolom válaszul Gábor György vallásfilozófus kemény hangú kommentjét, a blogbejegyzés alól:
„Kedves Ulriich Atya! A “kedves” jelzőt kizárólag polgári (zsidó) neveltetésem okán használtam, noha zsidóságom – bizonyára – förtelmes és undort keltő cikked gondolattalanságának esszenciáját követve provokáció, an sich. Egy-két évtizede ismerjük egymást, többször szerepeltünk együtt különböző műsorokban, konferenciákon, s miután a tegeződést nem szokás felmondani, tegeződve kérdezlek: nem szégyelled magad ezért az aljas, felelőtlen, ostoba és gonosz írásodért? Jézust is elítélnéd, aki egész fellépésével provokálta ( hogy a te terminológiádat használjam) a környezetét, Kajafást? Vagyis Jézust is méltán feszítették meg? A kopt kereszténység is provokáció lenne puszta létével a muszlim világ kellős közepén? A muszlim terroristák által lemészárolt keresztények is provokálnák az iszlám világot, akiket aztán az állig felfegyverzett vadállatok a legkegyetlenebb módon mészárolnak le, nap mind nap, tegnap is, ma is, holnap is? Jézus is, a keleti keresztények is “szelet vetnek és vihart aratnak”? Tudod te, miket hordasz össze? A világ szegényei is provokálnák a tisztes polgári lakosságot, aminek aztán a jezsuita Ferenc pápa is bedől? Olvastad te a jezsuita Karl Rahnert vagy Henri de Lubacot, hogy csak egy-két “tanult” társadat említsem tanulatlan személyed mellett? Nem kérem számon ostobaságod, ehhez privát jogod van. De felelőtlenségedet és súlyosan keresztényellenes attitűdödet, kivált, hogy azt blogodon, afféle szellemi környezetszennyezés módján terjeszted, számonkérem. És javaslom, álláspontodat osszad meg a továbbiakban mindazokkal, akik éppen most vagy a jövőben veszítik el szeretteiket, gyermekeiket, szüleiket, rokonaikat, barátaikat egy-egy hasonlóan” kiprovokált” vadállati terrorakció során. Gábor György”
Két dolgot tennék hozzá a fetiekhez. Az egyik az, hogy a katolikus egyház évezredes hagyományos hozzáállása a szabad véleménnyilvánítás elhallgattatásának erőszakos szándéka, amin a II. Vatikáni zsinat sem változtatott sokat, inkább csak finomabbá, politikailag korrektebbé tette annak megjelenését. A másik, hogy észrevesszük-e, a blogger az egyháza és szerzetesrendje hagyományának követésében akár a muzulmán terroristákkal való egy oldalra állásig is elmegy, ha „ellenfelei” szólásszabadságának korlátozása lehetőségét érzékeli?
- o -
Utólagos kiegészítés: Értem én, hogy a liberális demokrácia időnként nem véd meg bűnözőktől ártatlan embereket, ez sajnálatos. Azt is látom, hogy az illiberális (azaz nem liberális, hanem a többség által korlátozott) demokráciára egyre „nagyobb az igény”. Azonban az illiberális demokrácia a diktatúra leánykori neve, ahol már nem csak illegális keretek között, hanem törvényszintre emelve és tömegesen valósulnak meg a szabad vélemény-nyilvánítás miatti gyilkosságok és kivégzések. Magyarországon a XX. században (is) voltak ilyenek, tessék csak a fasizmus-nácizmus vagy a kommunizmus gyakorlataira gondolni. Én ezért nem kérek az illiberális demokráciából sem, még akkor sem, ha arra az egyház adna garanciát, hogy jól, a „közjó érdekében” fog működni. Ugyanis a történelem ezt a „garanciát” eddig sosem igazolta vissza. A trón és oltár szövetsége ellentétes a Bibliával is. Ellenben a történelem során kipróbáltak közül, bár az sem tökéletes, de a liberális demokrácia szabadság-felfogása, valamint az egyházi és az államhatalmi oldalak teljes különválasztása felelt meg a leginkább a Biblia szabad akaratról szóló tanításának, így én is arra szavaznék!
- o -
Keresztény-demokrácia?
Az áldozatokat hibáztató és szabadságkorlátozó nyilatkozat Márfi Gyula veszprémi érsektől
Harrach Péter szerint “a sajtó- és szólásszabadság nem terjedhet ki a vallásgyalázásra”
Úgy gondolom, a szolidaritás az egyetlen helyes hozzáállás a Charlie Hebdo elleni merénylethez, és nem a muszlimok (vagy bárki) érzékenységét megértő, a szatirikus lap szerkesztősége tevékenységét kifogásoló okoskodások. A másik ember véleményével szabad nem egyetérteni, vitatkozni, de a legkisebb mértékben sem lehet elvitatni az annak nyilvános megfogalmazásához fűződő, minden embert megillető alapjogot, vagy akárcsak megkérdőjelezni annak célszerűségét. A történelem mutatja, hogy a szabad véleménnyilvánítás korlátozása végül mindig erőszakhoz (majd gyilkosságokhoz, sőt népirtáshoz) vezet, ezért már az elején is elfogadhatatlan. Akik a bármelyik oldalról érkező, erkölcsi alapon megfogalmazott elnémítási szándékoknak ellenállnak, mindenki más helyett is védik a (szólás-) szabadságot.
- o -
Valaki kétezer éve azzal, hogy messiási igénnyel lépett fel, vallási érzékenységet sértett - különösen a vezetőkét. Istenkáromlással vádolták őt is emiatt, mégsem finomította vagy változtatta meg az üzenetét. Nem okozott kisebb botrányt, de gyűlületet sem keltett, mint a Charlei Hebdo sem tette ezt soha. Ellenben provokáló üzeneteivel gondolkodásra akart késztetni másokat. A Messiást is kivégezték – jobban kellett volna hallgatnia a farizeusok figyelmeztetéseire?
Ajánlott irodalom:
Miért nem szabad tisztelni senki vallási érzékenységét?
A Charlie Hebdo főszerkesztője tudta, hogy meg fog halni
Charlie Hebdo a keresztényeket sem kímélte
A katolikus egyháznak évezredes tapasztalatai vannak a témában…
„Ó Allah, pusztítsd el a cionista zsidókat! (…) Gyilkold meg őket az utolsó szálig! Ne tarts meg egyetlen egyet sem közülük! Rázd meg alattuk a földet! Szenvedjenek szörnyűségesen!” (részlet a fenti videóból)
A minap megkérdezték tőlem, hogy a gázai háború interneten keringő, sokkoló képei láttán változtatok-e az álláspontom a zsidókkal, illetve a zsidó állammal kapcsolatban. A válaszom három részből áll: az első a történelmi múltra, a második az elmúlt évtizedek történéseire vonatkozik 1948-tól kezdődően, a harmadik pedig az elkövetkező időkre.
1) A zsidók Ábrahám, Izsák és Jákob ősatyákitól származnak, akikkel és leszármazottaikkal Isten feltétel nélküli szövetségeket kötött. Négy négy dolgot ígért Ábrahámnak és leszármazottainak, ebből az egyik az örökkévaló ország, amely Izraelt teljes földrajzi kiterjedésében jelenti, a mai területén, és azon túl is. Egységesen az Ó- és az Újszövetség szerint is a zsidó a kiválasztott nép, akikkel a szövetségek örökké érvényben vannak, és az azokban foglalt ígéretek beteljesülésének egyetlen feltétele van: a Messiás elfogadása, Izrael nemzeti megtérése. Addig azonban, amíg e tekintetben Izrael „engedetlen”, addig világszerte a zsidók sorsa időlegesen, változó mértékben nehéz.
2) Izrael modern államának 1948-as létrejöttét követően a zsidókkal, és immár Izraellel szemben az indulatok alapvetően megmaradtak. Régi-új ellenségei Izrael és a zsidó nép elpusztítását tűzték ki célul. Ennek bizonyítására elegendő az iszlám vallási vezetők tanításait, mint például a fenti videót megismerni. Az arab és iszlám országok sosem írnának alá olyan békeszerződést, amely elismerné Izrael államát. Ezért a független palesztin állam létrejötte sem hozná el a békét, ellenben Izrael esküdt ellenségeinek a megerősödését és felbátorodását igen.
3) A fentiek persze nem jelentik azt, hogy Izrael vezetői szükségszerűen mindig a helyes úton járnának, sőt! Azonban a következmények a kiszabása jogát Isten magának tartja fenn! Azok, akik Izrael vagy a zsidók ellen uszítanak, pláne az elpusztításukra törnek, ha átmeneti sikereket el is érnek ebben, de szükségszerűen el fognak bukni. Ugyanis, a félreértések elkerülése végett érdemes lenne az antiszemitáknak (pláne ha kereszténynek tartják önmagukat), utánanézni, hogy a Biblia szerint bizony Isten „cionista”: mindenkori célja egyebek mellett Izrael államának létrejötte és megerősítése, és ezt a célját el is fogja érni. Azok a nemzetek és emberek pedig, akik a zsidókra illetve Izraelre támadnak bármikor a történelem folyamán, az Ő „szeme fényére” emelnek kezet, amiről például ez van megírva:
„És monda az Úr Ábrahámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, a melyet én mutatok neked. És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak benned a föld minden nemzetségei.” (1Móz 12:1-3) Az áldásra áldás, átokra átok elvének kiterjesztése Izraelre 4Móz 24:9-ben: „A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.„
„Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek, mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint.” (5Móz 32:8)
- o -
Nem mellékesen, de másodsorban az aktuális helyzet leírását se felejtsük el: a három zsidó fiú elrablása és megölése, és persze a szaporodó rakétatámadások kimozdították az izraeli haderőt és behatoltak Gázába, megszűntetni a rakétaállásokat és felszámolni a titkos alagutakat. Mint kiderült, ezeken keresztül akartak a palesztin terroristák Izraelbe behatolni, és elvegyülve minél nagyobb pusztítást véghez vinni a zsidók között, amihez az izraeli egyenruhák és a fegyverek már be voltak készítve. Kifejezetten felháborító, hogy a hadállásaikat (lakások, kórházak, mecsetek) a cilvil lakossággal, mint élő pajzzsal fedezik, akiket túszul tartanak maguk elé. Majd a harcok során ezért megsebesült és halott gyerekek fotóival, mint a vérszomjas zsidók vérengzésének ártatlan áldozataival próbálnak manipulatívan hatni az antiszemitizmusra egyébként hajlamos, tudatlan nemzetközi közvéleményre. Egy biztos: a zsidó hadseregnek a legkevésbé sem érdeke egyetlen palesztin gyereket sem megölni, ellenben alapvető joga az önvédelem, mely a Hamasz civileket felhasználó stratégiája miatt, ártatlan áldozatok nélkül - sajnos - nem megoldható.
AKI TÉGED ÁLD, AZT MEGÁLDOM, AKI TÉGED ÁTKOZ, MEGÁTKOZOM AZT
(1Móz 12:3)
Az egyháztörténelem az ábrahámi szövetség teljes félreértését mutatja. A látható egyház kétezer éves történelme kevés bizonyítékkal rendelkezik, hogy fölismerte volna Istennek ezt az egyszerű elvét: ahogy a pogányok viszonyulnak a zsidókhoz, úgy viszonyul Isten a pogányokhoz. Ez az elv érinti a nemzeteket, az egyéneket, gyülekezeteket, hívőket és nem hívőket egyaránt. A mostani korszak végső ítélete (juhok és kecskék) a Máté 25:31-45-ben tulajdonképpen ennek az elvnek a következetes megvalósítása. A juhok azok a pogányok, akik hitüket megmutatják a cselekedeteiken keresztül és támogatják a zsidókat. A kecskék azok a nem hívők, akik átkozzák őket vagyis cselekedeteik világossá teszik, hogy sosem tértek meg. A múltban átkozni a zsidókat talán egy bűn volt a többi közül és hívők sem voltak menetesek ettől, a jövőben viszont Isten olyan helyzetet terem a történelem színpadán, hogy az ábrahámi szövetséghez való viszony megmutatja az üdvösséghez való viszonyunkat. Az üdvösség ugyan mindig hit által és kegyelemből van, de a hit cselekedetei kifejezik azt, hogy valaki üdvösségre jutott.
Az átok szó könnyen félreérthető lehet, mert sokunkban fel sem merül, hogy átkoznánk a zsidókat. Lehet, hogy felismertük a Messiás zsidó voltát, lehet, hogy teológiánk is biztosít a zsidóknak jövőt Isten tervében. Vagyis úgy gondoljuk, velünk minden rendben van. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a kifejezés nem csupán azt jelenti, hogy valaki verbálisan átkozza őket. Amikor az egyház nem ismeri fel azt a feladatát, hogy elvigye az evangéliumot a zsidóknak és nem tölti be azt a szerepét, amiről Pál a Róma 11-ben beszél ill. kevélykedik a szelíd olajfa ágai ellen, akkor megsérti a címben idézett elvet és nagyon könnyen kerülhet szembe Isten Izraelével és Izrael Istenével.
Elég ha megnézzük ezt a kérdést a holokauszt előtti Németország történelmében. Az 1930-as években a passzív egyházakból pár év alatt a végső megoldás aktív résztvevőivé váltak, amikor a nácik ipari módon szisztematikusan öltek meg 6 millió zsidót és ha nem is vettek benne feltétlenül részt mindenképpen megpróbáltak más irányba nézni és eredményesen nem vettek tudomást a körülöttük zajló eseményekről.
Ma újra tanúi lehetünk a zsidók démonizálásának és lassú kiszorításának. Izrael államának a megalakulásával azonban változott a színpad 1930-hoz képest. Az antiszemiták újracsomagolhatják a gyűlöletüket. Az anticionizmus elfogadott gondolkodásmódja úgynevezett evangéliumi közösségekben is hódít és bár úgy gondolják sokan, hogy az anticionizmus nem feltétlenül antiszemitizmus. Én a jelen írásban nem túlságosan belebonyolódva a részletekbe nyomatékosan szeretném kijelenteni, hogy teológiai szempontból mindenképpen az, mert elvitatja Izrael jogát az Isten által adott szövetségekhez és az országhoz is.
Ahogy a Bibliában is csak (elvétve) látunk pozitív példákat pogányok részéről Isten népe felé mint a százados Lukács 7-ben, aki zsinagógát is épített nekik vagy Kornéliusz ApCsel 10-ben, aki elsőként részesült a nem zsidók közül Jesua halálának feltámadásának az örömhírében, úgy manapság is szűkös azoknak a köre, akik komolyan veszik Pál tanítását a Róma 1:16-ból:
Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.
Nehéz megmagyarázni azt, ha a mondat első fele még ma is érvényben van, vagyis az evangélium Istennek a hatalma, akkor a második fele miért ne lenne érvényben: ZSIDÓNAK ELŐSZÖR. Akinek a teológiájában ez nem kap helyet vagy tudatosan kiszorítja agyonhallgatja a kérdést nemcsak hogy elesik az ábrahámi szövetség áldásaitól, hanem elindul egy olyan lejtős úton, aminek a vége és következményei beláthatatlanok. Ha a helyi gyülekezet szisztematikus teológiájából hiányzik Izrael helyének és helyzetének a megértése, ha a hívőket nem tanítják meg a (teológiai) antiszemitizmus veszélyeire, akkor vétkesek az ábrahámi szövetség megsértésében. Teológiájuk tűnhet akár kerek egésznek is híveik számára, de a bibliai információk hanyagolása és elhallgatása Izraelről, felelőssé teszi őket, hogy nem megfelelően készítik fel híveiket a jelen egyre nagyobb kihívásaira Isten választott népével kapcsolatban. Minden olyan teológiai rendszer, amely híján van Izrael megfelelő helyen történő kezelésének, hamis világképet és hamis jövőt tár a híveik elé.
Bár az anticionizmusra lehet megfelelő választ adni történelmileg is és a Biblia nélkül, Izrael és a zsidó nép konfliktusa a múltban, jelenben és még inkább a jövőben végső soron csakis az Írás fényében érthető meg. Még azok is, akik permillennista teológiával rendelkeznek, sokszor nem hajlandóak foglalkozni a hic et nunc kérdésével. Nincs kapcsolat a gyülekezeti teológiájuk és a környezetük zsidó népe és kérdései között. Elfelejtik, hogy az 1942-1945 tragikus története nem választható el a 30-as évek történetétől és passzivitásától. Az a bibliai eszkatológia, ami leírja a jövő horrorját a zsidókkal szemben, talán ismert számukra, de arctalan és személytelen. Pedig ez a történet már kezdetét vette a jelenünkben és akarva akaratlanul részesei vagyunk. Jesua figyelmeztetése a Máté 25:45-ben egyre hangosabban szól a lelkiismeretünkben:
Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
Németország tanult a történelmi múltjából és pártjai fölött átívelő egyetértésben tanítja az iskolákban a kitörölhetetlen múltat, hogy ne ismétlődhessen meg. (Nem biztos, hogy ez elég, de legalább a világ normái szerint megteszik a maximumot.) Magyarországon, ahol az egyik parlamentbe jutott 20% fölötti párt nyíltan neonáci és antiszemita, ahol a legnagyobb párt kiszámíthatatlanul sakkozik a zsidók körüli kérdésekkel és a harmadik pedig ki tudja mire használja a mellettük való kiállást, folyik a múlt tisztára mosdatása és az ország holokausztban betöltött felelősségének marginalizálása és egyfajta áldozati szerep kialakítása. A gyülekezetek jól teszik ha megerősítik magukat a biblikus ismeretben Izraellel, a szövetségekkel, a jövő eseményeivel kapcsolatban. És az ismereteiket átültetik a gyakorlatukba is.
Az Írás világosan beszél arról, hogy a történelem legnagyobb holokausztja közeleg. A színpad készül, a szereplők is próbálják a szerepeiket. Természetesen a napi események alapján hitelesen lehetetlen kijelenti, hogy mennyire vagyunk közel mindehhez. De ne legyen kétségünk azonban, hogy a nagy nyomorúság előtti szülési fájdalmak már elkezdődtek. Ilyenek voltak az Első és Második Világháború, Izrael államának megalakulása és a hatnapos háború eredménye, Jeruzsálem óvárosának izraeli kézre kerülése.
Amennyit a Bibliából ezen kívül még láthatunk az röviden a következő: az évszázadok óta fennálló kétpólusú világrend újra egymásnak feszül és az orosz birodalom szövetségeseivel ki fogja játszani utolsó és egyben (számára) végzetes ütőkártyáját és Izrael ellen vonul. Izrael ugyan győztesen és megerősödve kerül ki ebből a háborúból, a kétpólusú világrend véget ér, a színpad elkészül a világkormány számára és a látszólagos béke és biztonság korszaka is eljön. A 3. templom elkészül, a mindennapi áldozat kezdetét veszi, a kis szarv már növekedni kezd.
A látszólagos békében épül a világegyház is, az ökumenikus alapú poszt-keresztény parázna Babilon, akivel a föld királyai együtt paráználkodnak és aki a szentek vérétől lesz részeg. Teljes lesz az összefonódása a (hamis) egyháznak és az államnak. Nagyot téved az, aki a mostani időkben a legfőbb problémát a materializmusban és az ateizmusban látja. Az utolsó idők mélyen vallásos idők lesznek nagy jelekkel és csodákkal, hogyha lehet, a választottakat is elhitessék. A béke és biztonság törékeny és megtévesztő korszaka hamar véget ér, hogy helyet adjon a tíz részre osztott világrendnek.
Az Antikrisztus mint erős, (de még nem totális hatalommal rendelkező vezető szövetséget köt Izraellel, hogy garantálja Izrael biztonságát és a templomi áldozat folyamatos működését. Az utolsó hét év, Dániel hetvenedik hete, a nagy nyomorúság, a harag napja, a nyomorúság ideje Jákobon kezdetét veszi. A nyomorúság második felében pedig az Antikrisztus megtöri a szövetséget és Izrael ellen fordul. Akkor olyan nyomorúság lesz, amilyen még nem volt a világ kezdete óta. A végső győzelem azonban a Messiásé lesz és a második eljövetel Izrael második világméretű összegyűjtését, és teljes nemzeti és lelki helyreállítását hozza magával.
A fenti szöveget a Bibliatanítások Ariel Hungary facebookos oldaláról vettem át. Az Egyház és a zsidók kapcsolatáról olvashatsz bővebben itt.
Októberbenarról írtam, milyen sanyarú sorsuk lesz az ukránoknak az EU-ban. Novemberben látszólag minden megfordult, az oroszok keményen megzsarolták őket. A társulástól való utolsó perces ukrán visszatáncolás miatt az EU történelmi vereségéről írtak. Kijevben tüntetések, majd zavargások kezdődtek, mely mostanra elsöpörte a Janukovics vezette kormányt. Az ország gazdasági helyzete kétségbeejtő, a megígért orosz pénzügyi mentőcsomag helyett gyors IMF-hitel szükségességéről szólnak a hírek.
Ukrajna messze nem ura a helyzetének. Az országot számtalan gazdasági kapcsolata szorosan köti Oroszországhoz. A gázár-viták befolyásolták nem csak a saját, de egész Kelet-Európa energiaellátását. Az oroszág lakosságának 17%-a orosz (a Krími félszigeten 50% felett), a kissébbségüket, katonai támaszpontjaikat meg fogják védeni, akár katonai erő alklamazásával is. A „keleti birodalom” szorítása hamarosan alapélménye lesz az új vezetésnek és persze a lakosságnak is.
A „nyugati birodalom” eddig is vonakodott komolyabb anyagi támogatást igérni. Az Európai Únió a reménybeli új piacának a szokásos receptet ajánlotta. Első az ukrán nemzeti piac mielőbbi és minél teljesebb megnyitása. Melyért cserébe az infrastruktúra kiépítését támogatják, hiszen ezek az egységes piac „anyagcseréjének útőerei”. A multinacionális vállalatok megtelepedésével beindulnak a pénzszivattyúk, ennek érdekében hamarosan felvásárolják illetve kiszorítják a hazai, kevésbé versenyképes vállalkozásokat. A gazdasági helyzet romlását a politikai elit hitelekkel igyekszik majd „érzésteleníteni”, mely adósságspirálba sodorja az országot, ami a függetlensége fokozatos teljes elvesztését eredményezi.
A birodalmaktól való függetlenség lehetősége naív illúzió. Kelet-Európa országai a mindenkori keleti és a nyugati birodalmak határsávjában helyezkednek el, valamelyik mindenképpen a befolyása alá vonja őket. Ha mozognak is a határok kelet-nyugati irányban, az elmúlt évezred nagyjából nem változtatott a Róma-Bizánc közötti befolyásolási övezetek felosztásán. Hogy hosszú távon az európai vagy az orosz birodalomhoz jobb-e tartozni, én nem tudom…
Nem tudom, de véleményem azért van a kérdésről. Szerencsésebb, ha a politikai és a gazdasági elkötekeződések egy irányba mutatnak a történelem folyamán. Nem jó a kompország-státus. Például Magyarország ezer éve inkább a nyugathoz tartozik, Ukrajna inkább a kelethez, ezt érdemes nem elfelejteni!
- o -
Drábik János véleménye részben hasonlít az enyémhez, részben…
- o -
Afterpost: „Arra a kérdésre,hogy „Akarja-e Ön az Oroszországgal való egyesülést az Oroszországi Föderáció jogalanyként” 1 233 002 személy voksolt. Ez százalékos arányban 96,77 % - jelentette ki Malisev. - A referendumon a szavazásra jogosult krímiek 83,1 százaléka vett részt. (Oroszország Hangja)
Amikor ilyen cikket olvasok, elgondolkodom: mi lesz a sok kisvállalkozóval, önalkalmazóval, akik a social media eszközeivel marketingelnek, ha egyszercsak leoltják majd őket?
„Ne tegyél fel mindent egy lapra!”
Ajánlott irodalom: Piros Pirula Projekt az elmúlásról… o Legyetek okosak és nagyon óvatosak
A fenti interjút követően, egy héten belül kerülnek napvilágra a következők, amiket elfelejtett elmesélni Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere:
„A Ryanair légitársaság csütörtöki budapesti tájékoztatóján osztotta ki az újságíróknak azt a dokumentumot, amelyből az is kiderült, hogy Oszkó Péter tavaly áprilisban csatlakozott a Wizz Air igazgatóságához. Mint ismert, 2010 végén a korábbi Malév-vezérigazgató, Váradi József által vezetett Wizz Air feljelentése alapján az Európai Bizottság 2010. december 21-én kelt határozatával hivatalos vizsgálati eljárást indított a Malév Zrt.-t érintő, feltételezetten az Európai Unió szabályaiba ütköző állami támogatási intézkedések ügyében.
Az EB 2012. január 9-én döntött az állami támogatás ügyében, és megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Az állam által nyújtott támogatás összege közel 100 milliárd forintot tett ki.” (idézet az MNO-tól)
Nehéz elhessegetni azt a gyanút, hogy itt jöttek-mentek a magyar állam és az állami vállalatok vezetői, akik felelőtlen és károkozó működésük után, a versenyszférába átnyergelve, pár-tízmilliós júdáspénzekért hátbaszúrják a korábban általuk vezetett céget és azt a nemzetet, ahová elvileg tartoznának. Nehéz indulatok nélkül gondolni ezekre az emberekre, amikor a jelenleg vélelmezett 1000 milliárdos kártérítési kötelezettség nagyjából ahhoz az összeghez fogható, amennyi az ágazati különadók összes bevétele volt az elmúlt másfél évben. Amiért már eddig is Európában sosemlátott úniós meghurcoltatást kell, és ma még beláthatatlan következményeket kellhet elszenvednie a magyaroknak.
Ajánlott irodalom: Kettős játékot folytatott Oszkó?
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali