Zolesz blogja

Azt hiszem, nehéz lenne ma semlegesen viszonyulni a radikális jobboldali szerveződésekhez. Egy növekvő kisebbség a magyarság lehetséges megmentőiként üdvözli őket, mások viszont valamilyen okból nem szimpatizálnak velük, esetleg félnek tőlük. Hogy mit kezdenek majd a hatalommal, azt ma még nem tudhatjuk. Hogy mit kezdenek a növekvő népszerűséggel, azt láthatjuk, illetve olvashatjuk például a sógoromtól, a Jobbik gazdasági kabinetjének vezetőjétől, Lenhardt Balázstól a kuruc.infó-ban. Szerintem legalább három nézőpontból lehet olvasni ezt a cikket: 1, milyen a stílusa 2, mitől féljünk és 3, milyen pozitív üzenete van?

A pátoszos jelzők és kifejezések általában jellemzőek a radikálisokra, és erre a cikkre is, például: gyalázatos rágalmak, vérlázító igazságtalanság, vadállati brutalitás, szétesés szélén álló hazaáruló elit kétségbeesett kapkodása, magyargyűlölő elit, hazánkat mélybe húzó neoliberális spirál, új világ forr körülöttünk. Ezek nálam inkább a szóbeli előadásnak, mint az írásbeliségnek a stílusjegyei, ha egyáltalán. Itt jegyezném meg, hogy átfutva pl. a kuruc.info legolvasottabb híreinek címeit, hát hogy is mondjam, nem tartanám minden szempontból ideális helynek a cikkem megjelentetésére ezt a portált…

Bizonyos kifejezések az érdeklődő olvasóban ellenérzéseket, félelmeket kelthetnek: a 15% józansága torkára forrasztja a szót, az SZDSZ süllyedő hajójáról egyre több patkány menekül, reméljük, senki sem fogja kimenteni őket, a multik megtanulhatják a gyurcsányi igazságot, hogy el lehet innen menni, az ítélet szerzője (…) és zsidó egyben, egyesek a Lipótvárosban induló vonatokról meg Duna-parti menetekről kezdjenek fantáziálni, Féreg Feri. Ezekre egyszerűen nincsen szükség. Szerintem a pártnak komoly tartaléka lehet annak egyszerű kommunikációs igazságnak a felismerésében és alkalmazásában, hogy az emberek első reakciója, hogy a megtámadottak oldalára állnak. Ha ezek ők, akkor az övékére, ha viszont az ellenfeleik, akkor azokéra. (Afterpost: úgy tűnik nekem, ez a taktika működni fog, lásd index 2009.08.22.)

Mindemellett Balázstól ígéretet kaptunk a mások számára tabuk megkérdőjelezésére, hozzányúlnak az adósságcsapdához, a monetáris rendszer megreformálására, állami kézben lévő új pénzügyi rendszer kialakítására, az Eu-ból jövő támogatások teljesen új rendszerben való elosztására, a belső kereslet ösztönzésére és így a magyar vállalkozásoknak piac teremtésére.

Azt hiszem, ezeknek a terveknek akár csak egy része megvalósításához is valóban nagyon nagy fejlődés és idő kell. A választásokig rendelkezésre álló 7-8 hónap a parlamenti szereplésre való felkészülésre elegendő, de tényleg legalább egy ellenzékben töltött ciklusra lesz szükség a párt felépítésére ahhoz, hogy kormányzati szerepkört is betölthessen. A „gyerekbetegségek” ellenére azt mindenesetre jó látni, hogy vannak, akik felismerték legalább azt, hogy ahogyan eddig mentek, úgy nem mehetnek tovább a dolgaink, és elkezdtek cselekedni is.

Mindezek mellett nekem is van egy minimumom, aminek teljesítéséhez a fentiek mellett szükséges még a béke és az együttműködés építése a Magyarországon élő összes kisebbséggel, a régiós országokkal és népekkel, valamint a nemzeti érdekeink mentén az európai/atlanti integráció, mint stratégiai cél.

Afterpost: Lenhardt Balázs országgyűlési képviselő aktivitása elismerésre méltó!