Monthly Archive for május, 2017

A határon túli magyarok és a Fidesz

Published
by
zolesz
on 2017. május 25., Csütörtök
in Magyarország, gondolkodom, gratula, politika and társadalom
. 0 Comments

Németh Szilárd Fidesz alelnök mondásaival az elszólásai miatt érdemes foglalkozni egy keveset. Utoljára, egyebek mellett ezt mondta: „a Ceaușescu-nyomás NAGYOBB TARTÁST adott a magyaroknak, mint Kádár langyossága, mert a romániai magyarok ÖSSZETARTÓBBAK lettek”. Mire gondolhatott a költő valójában?

Talán azt gondolja az alelnök úr (és a kormánypárt), hogy az emberek és a társadalom fejlődésének jobbat tesz a több diktatúra és az idegen elnyomás, mint a kevesebb - vagy netán a szabadság? A megfejtéshez vizsgáljuk meg, mire és hogyan használja a Kormány a külhoni magyarokat!

A környező országokban élő magyaroknak 2013-ban az állampolgárság mellé szavazati jogot is adott a fideszes parlamenti többség, amellyel a 2014-es választások során már élhettek is. Akkor a 95%-uk a kormánypártokra szavazott, amivel hozzácsaptak a hazai szavazóikhoz egy többszázezres új bázist. Egy olyan bázist, amelyik jellemzően úgy szavazhat rájuk, hogy Magyarországon nem fizetnek adót, nincs itt vagyonuk, nem itt gazdálkodnak, tehát nem viselik a szavazatuk a következményeit. Éppen csak hazafias érzületből felelősség nélkül szavaznak.

Visszatérve az idézett mondatához, ha jól sejtem, a romániai magyarok NAGYOBB TARTÁSA és ÖSSZETARTÁSA alatt talán pont ezt a felelőtlen, országhatáron való átszavazási hajlandóságot dicséri az alelnök úr. Amivel a hazafiaskodó határon túli magyarok illetéktelenül beleszólnak az anyaországiak életébe. Nem beszélve a szavazataik 95%-os egyoldalúságával, mely önmagában gyanússá teszi az eljárást és annak körülményeit.

Pedig mind a többszázezer határon túli szavazati jogának megadása a Kormány részéről, mind a külhoni magyarok ezzel a joggal való visszaélése választási csalásként is értelmezhető, éppen a felelősségtől való mentesség és az illetéktelenség erkölcsi kérdései miatt. Egyrészt ne szavazzanak, és másrészt ne is szavazhassanak Magyarország parlamenti képviselőire olyanok, akik életvitelszerűen nem éltek, nem élnek, és belátható időn belül nem is fognak Magyarország határain belül élni!

EP-határozat

Published
by
zolesz
on 2017. május 17., Szerda
in EU, Magyarország, gratula and politika
. 0 Comments
393 IGEN (58%), 221 NEM (33%) és 64 TARTÓZKOÁS (9%) mellett:
Az Európai Parlament,
(…)
1. Emlékeztet, hogy a TEU 2. cikkelyében lefektetett értékeket minden uniós tagállamnak be kell tartania;
2. Sajnálatát fejezi ki, hogy a magyarországi változások komolyan erodálták a jogállamiságot, a demokrácia, és az alapvető jogok helyzetét. Ezzel együtt pedig a gondolatszabadságot, az oktatás szabadságát, a menekültek emberi jogait, a gyülekezési jogot, a civil szervezetek helyzetét, a méltányos eljáráshoz való jogot, a kisebbségek jogait, az LGBTI, a zsidó és a roma közösség jogait, a szociális jogokat, az alkotmányosságot, a bíróságok függetlenségét, mely folyamat(ok) együttesen szisztematikus veszélynek teszik ki a jogállamiságot e tagállamban. Úgy látja, hogy Magyarország egyfajta teszt az EU számára, hogy miként kell lereagálni, amikor egy tagállamban az unió értékeit veszély fenyegeti; megjegyzi, hogy némely más tagállamban a magyar folyamatokhoz hasonló helyzet van kialakulóban;
3. Felszólítja a magyar kormányt, hogy kezdjenek párbeszédet az Európai Bizottsággal minden korábban említett aggodalmat illetően, különösképp a menekültek emberi jogait, a dolgozó terhes nők jogait, az oktatási szabadságot, a romák oktatási ágazatban tapasztalt szegregációját illetően; aláhúzza, hogy mindkét fél pártatlanul, bizonyítékokra alapozva, kooperatívan álljon a párbeszédhez; felszólítja a Bizottságot, hogy folyamatosan értesítse a Parlamentet a fejleményekről;
4. Felszólítja az Európai Bizottságot, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását, különösképp a menekültek és menedékkérőkkel, a közérdekű tájékoztatással, az oktatással, a szociális inklúzióval, és a gazdasági fejlesztésekkel összefüggésben – biztosítva, hogy minden ilyen típusú forrásfelhasználás teljes mértékben összeegyeztethető legyen az uniós joggal;
5. Felszólítja a magyar kormányt, hogy változtasson a menekültügyi törvény és a felsőoktatási törvény kifogásolt részein, valamint vonja vissza a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvénytervezetet;
6. Sajnálatát fejezi ki, hogy az Európai Bizottság a Parlament kezdeményezésének ellenére sem kezdeményezte a jogállamiság megerősítéséről szóló keretprogramját, amint az megjegyzésre került a 2015. december 16-i magyarországi helyzetről szóló határozataiban. Mely szerint haladéktalanul párbeszédet kellene kezdeményezni az érintett tagállammal, ahol annak a veszélye felmerül, hogy a jogállamiságot veszélyeztető tényezők tovább romlanak, vagy folyamatosan csak növekszik. Megállapítja, hogy a Bizottság által tanúsított jelenlegi magatartás csak érintőleges, technikai részletekre koncentrál a kifogásolt jogszabályokkal összefüggésben, ignorálva az alapvető jogokat és jogállamiságot érintő veszélyek rendszerszintűvé válását; megállapítja, hogy az eddig kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások nem érték el a kívánt hatást és nem vezettek valódi változáshoz;
7. Úgy véli, hogy Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve a TEU (2)-ben lefektetett alapelvek, mely feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására;
8. Ennek megfelelően utasítja a Parlament LIBE-bizottságát, hogy kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a Parlament szavazhasson egy indokolt kezdeményezésről, mely felszólítja a Tanácsot hogy a hetes cikkelyben lefektetetteknek, valamint az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el;
9. Nyomatékosítja, hogy szükség van egy átfogó, minden tagállamra kiterjedő párbeszéd és monitoring-folyamat kezdeményezésére, hogy a közös értékeinket (jogállamiság, alapvető emberi jogok, demokrácia) hatékonyabban tudjuk védelmezni a Bizottsággal, a Parlamenttel, és a Tanáccsal közösen, ahogy az a Parlament által 2015 október 25-én hozott határozatban is szerepel (2015/2254(INL)).
10. Utasítja elnökét, hogy jelen határozatot továbbítsa a Bizottságnak és a Tanácsnak, Magyarország államfőjének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanácsnak.
Forrás: Állásfoglalásra irányuló határozati tervezet a magyarországi helyzetről

Alterntív igazságok

Published
by
zolesz
on 2017. május 01., Hétfő
in Magyarország, politika and érdekes ember
. 0 Comments

Orbán Viktor és kormánya az elmúlt héten az Európai Parlamentben vitázott európai vezető politikusokkal az új civilellenes magyar törvények kapcsán. Gyürk András fideszes EP képviselő interjút adott a 888.hu-nak a pillanatnyi helyzetet értékeléséről. Összevetve az interjún elhangzottakat a korábban az Európai Bizottság nemzeti konzultávióval kapcsolatban kiadott írásos állásfoglalásával, megállapítható, hogy szögesen ellentétesen értékelik a helyzetet.

1) Az EU megkülönbözteti a menekültek és a nem menekültek (migránsok) két csoportját, és azt állítja, csak a háború elől menekülőket kívánja - a nemzetközi jog szabályait betartva - befogadni a területére. GYA szerint „Brüsszel” célja igazából nem ez, hanem ezzel szemben az, hogy a migránsokat, sőt az illegális migránsokat 2017 nyarától létszámkorlát nélkül be kelljen fogadnia a tagállamoknak, amit a magyarok elutasítanak.

2) Az EU szerint a civil szervezetek átlátható működésükkel sok segítséget nyújtanak a menekültkérdés operatív kezelésében, melynek során azok be szándékoznak tartjani a jogszabályokat, és nincsen bizonyíték ennek az ellenkezőjére. GYA szerint a civil szervezetek, köztük különösen a Soros György által támogatottak átláthatatlanul működnek, és okozzák, szervezik az illegális bevándorlást az EU területére.

3) Az EU az új felsőoktatási törvényt (LEX CEU) ellentétesnek tartja az európai alapértékekkel, és annak megváltoztatását kéri. GYA szerint, ezzel szemben a Bizottságnál már nem az oktatás szabadságát kérik számon, hanem a szolgáltatások szabad áramlása felől közelítenek, ami egy gazdasági jellegű kérdéskör, és amire a szokásos eljárásrend majd valamilyen megállapodásra vezet a felek között.

Ha a 888.hu-nak adott friss interjúját összevetjük az EU álláspontjának saját interpretációjával, Gyürk András állításai komoly eltéréseket mutatnak attól. Nyilván joga van mindenkinek a saját akármilyen személyes véleményéhez. Ez esetben azonban adódik a kérdés: a FIDESZ európai parlamenti képviselője a magyar közvélemény tájékoztatásakor miért változtatja meg az EU Bizottsága saját álláspontjáról írásban kiadott egyértelmű értélmezéseit ennyire egyoldalúan eltérő módon?

- o -

A Fidesz kampányfőnökével újabb hasonló téműjú interjú jelent meg 2017.05.11-én a Magyar Időkben is, ahol kérdésre ez a válasz hangzott el a nemzeti konzultáció úniós fogadtatásáról: „Az EB egyetlen ügyben sem cáfolta az állításainkat, reakciójuk inkább csak megerősítette az aggodalmainkat. Sőt a konzultációt magát, mint eszközt támadták.” Ezzel szemben a LÁSSUK A TÉNYEKET Az Európai Bizottság válasza a nemzeti konzultációra a tételes cáfolatok előtt ezzel a mondattal indít: „A konzultációban számos olyan állítás szerepel, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő.”

Ha a 888.hu-nak adott interjú válaszai - erős eufémizmussal - még esetleg nevezhetőek voltak „az igazság nem teljes kibontásának”, a Magyar Időknek adott interjójából idézett mondat már egyértelműen valótlanság állítása Gyürk András Fidesz kampányfőnök részéről.