Gyönyörű lesz, amikor majd nem tudjuk eldönteni, hogy a TV-ben látható személy (politikus?) igazi-e, vagy csak a másolata önmagának. Nem sok van már hátra addig, vagy…?
Tag Archive for 'ember'
Mi tetszett leginkább Kínában? Ezt kérdést szeretem a legjobban az utazásommal kapcsolatban. Hosszabb ideje kint élő barátom azt mondta, majd ha hazaértem, akkor fogom megérezni igazán, hol is jártam. A válaszom röviden a következő:
Korábban is szerettem a kínai konyhát és a teát, de most még sokkal jobban. A kínaiak talán legfontosabb (közös) időtöltése az evés. Rengeteg étterem van Sanghajban, mindenki talál magának valót ízlése és pénztárcája szerint. (Na jó, kés-villa meg rántotthús után sokat kell menni, de még ez is megoldható.)
A kínai munkakultúra a következő. Bármely poszton elkötelezett, szorgalmas és mosolygós emberekkel találkoztam, akik minden lehetségeset megtettek az ügyfél megelégedéséért. Különösen így volt ez az világkiállításon dolgozó önkéntes fiatalok esetében, akiknek a lelkesedését és büszkeségét sosem fogom elfelejteni. Ez a kínai munkabírással együtt olyan erőt jelent, ami egyre nagyobb konkurenciát fog jelenteni a számunkra.
Nagyon szerettem náluk vásárolni. A legtöbb boltban nincsenek előre kiírva az árak, hanem meg kell állapodni. És ebben nem a végeredmény, hanem az addig elvezető, lehetőleg nem túl rövidre vett út jó szórakozás vevő és eladó számára is. Az értékesítési kultúra terén nagyon sokat tanulhatunk tőlük.
A férfiak elég zárkózottak voltak, rövid válaszokkal intéztek el a munkahelyen és máshol is. A nők szívesebben beszélgettek velem. Sokszor egyfajta kislányos zavart érzékeltem rajtuk, főleg ha nem tudtak megfelelni valamilyen elvárásomnak. A határozottabb fellépésem, ellenkezésem néha szinte fizikai szenvedést okozott nekik, de állták a sarat. A kényesebb kérdéseket tapintatosan elkerülve viszont jókat tudtam beszélgetni velük. Néha, egy-egy percre bepillantást engedtek a keleti ember állandóan mosolygós álarca mögé. Erre emlékszem vissza a legszívesebben!
Afterpost: egy másik vélemény
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali