Archive for the 'techno-csürhe' Category

Drogozunk?

A szoftvertervezők tudatosan játszanak rá arra, hogy pszichológiai kondicionálással édesgessék magukhoz a felhasználókat - állítja az index cikke. A jelenség a viselkedéskutatók szerint a szerencsejáték-függőségre hasonlít. A legtöbben olyan szoftverek használatára „kattannak rá”, amelyek működésében az előre nem kiszámíthatóságnak fontos szerepe van. A Facebookon, Twitteren, Instagramon de akár a LinkdInen is könnyen ránk törhet az az érzés, hogy csak le ne maradjunk valami jóról. Az egyik befolyásoló tényező tehát a valami jóról való lemaradás, azaz a veszteség az elkerülésének a vágya. Hasonló a folyamatos csetelés kényszere, ami szintén a barátokkal eltölthető idő maximális kihasználását célozza meg, szemben az értelmetlenül egyedül tötltött idővel, ami alatt a többiek talán éppen jól szórakoznak - nélkülem. A másik befolyásoló eszköz a véletlenszerűen érkező lájkok és követések, mint személyünk értékének a megerősítése, amire viszont folyamatosan vágyunk. Kényszert érzünk, hogy folyamatosan online legyünk, és ezt a visszaigazolást egyre gyakrabban csekkolni kényszerülünk. A pszichológusok váratlan jutalomnak hívják ezt, amely típusú véletlenszerű megerősítések igen gyorsan alakítanak ki függőséget. A függőség állapotánál már nem a felhasználó saját tudatossága dominál, hanem a szoftverfejlesztői oldal pszichológiai kondiciója.

Ezek a befolyásolások egyrészt oda vezetnek, hogy egyre gyakrabban kizökkentenek a normál tevékenységünkből. Másrészt pedig ez után mindig több időt töltünk a szoftverrel, mint azt előzetesen terveztük. Egy néhány másodpercesnek induló figyelemelterelés után negyed-fél órára lehet szüksége az agyunknak a zavaró hatásból a korábbi foglalatossághoz való visszatéréshez. A szociális hálókon a bejegyzések végtelen áradata pereg a szemünk előtt. Életbe lép a feneketlentányér-effektus: kisérletben figyelték meg, hogy egy folyamatosan újratöltőtő tányárból az ember 73%-kal több levest kanalaz ki, anékül, hogy ezt észrevenné. A tartalomfogyasztás mellett azonban a megosztás is kényszeressé válhat, hiszen a többiekhez hasonló, vagy azt meghaladó mértékű jelenlétre, válaszadásokra érzünk elköteleződést az ismerőseink iránt.

Harris szerint a mostani közösségimédia-habzsolás és az okostelefon-függőség egy hipnózishoz hasonló öntudatlan transzállapot. A jelenség visszaszorítható az értesítések kikapcsolásával. Egy saját udatossági szűrő felállítása az impulzív kattintások számának csökkentésére visszaszerezheti a privát szféránk egy részét. Mert utólag visszanézve az egésznek semmi értelme, haszontalan időrablás volt az egész…

A szakértő

Ezt az élményt időnknt el kell elszenvedjük menedzsment meetingeken: A szakértő.

HAHA, hahaha

Nem tudom, tart-e még a „diákforradalom” a hallgatói szerződés intézményével szemben. Kicsit úgy látszik, még igen, hisz a népszabi faggatja róla az illetékes Klinghammer Istvánt. Valahogyan a szemem elé került a Pézsma nevű blog 10+1 érve, amiért bukni fog a röghöz kötés. Kommentelő stílusban összeszedtem az én 10+1 cáfolatomat a jónevű blog (általam megértett) állításaira vonatkozóan:

„A Pézsma előbb belinkelt a cikkében a hallgatói szerződés intézményét a röghöz kötés szóra cseréli, ez demagógia-szagú. Tehát visszatérve az eredeti kifejezéshez, a cikkben pontokba szedve leírtakkal ellentétben hallgatói szerződés

1, szerintem nem sérti a nevezett jogokat, csak kötelezettségeket tesz azok mellé,

2, nem korlátozza a szabad mozgást, viszont biztosítékot tesz a „kedvezményes kölcsön” fisszafizetési kötelezettsége mögé,

3, máshogy fogalmaznék: mielőtt (akár végleg) külföldre menne a diplomájával a hallgató, térüljön meg a magyar adófizetők felé a hallgató tudásába tett befektetése,

4, ebben a pontban a Pézsma a hallgatói szerződések mellett érvel…

5, nem kötelező a felsőoktatásban tandíj nélkül részt venni, csak akkor tandíjat kell fizetni, „sajnos” a rendszerváltás óta nincsen ingyenebéd,

6, az EU-s kifizetések is nemzeti befizetéseken alapulnak. Ha a kitelepültek hazautalásait (2,4mrd/2011-es év) akarjuk értékelni, meg kell nézni az országból kimenekített pénzeket is (242 milliárd dollár), ezen a téren Magyarország egy főre vetítve dobogós a világranglistán (talán éppen a HAHÁ-hoz hasonlóan gondolkodó magyar emberek miatt – bocs!)

7, a felsőoktatásnak nem a „nehezebb körülmények közé születettek”, hanem a szorgalmas és értelmes emberek lehetőséghez juttatása a célja. Az esélyegyenlőség épp a kommunizmusban volt túlhangsúlyozva, de az nem működött. A „nehezebb körülmények közé születetteknek” épp a hallgatói szerződés ad lehetőséget, fenntartható módon kedvezményes kölcsön formájában,

8, na itt a lényeg: az állampolgárok befizetett adójáról van szó! Éppen ezért nem csak a hozzáférés, de a felhasználás megtérülése is fontos, ez az én legfontosabb érvem éppen a hallgatói szerződések mellett!

9, Az, hogy adott esetben a hallgai szerződésben rá róttak teljesítésétől a hallgató el tud menekülni (pl. külföldre), nem jelenti azt, hogy nincs értelme magának a szerződésnek sem, sőt: éppen ezért biztosítékok is kellenek mögé. Egyébként a Pézsma logikájával a bűntető törvénykönyvnek sincs akkor értelme, mert el lehet menekülni az igazságszolgáltatástól?

10, valóban, pártfüggetlen a hallgatói szerződés bevezetésének szükségessége, és morális az alapja: a kölcsön visszafizetésének, talán az EU-tól sem idegen évezredes „hagyománya”.

+1, az „elhibázott gazdaságpolitika” mint a „spórolás” oka talán jól hangzik. Ugyanakkor örülök annak, hogy az ország újabb IMF-hitelfelvétel nélkül végre kikerült az EU túlzottdeficit-ejárása alól. A cikk rossz kormányzásról beszél, de ezeket elfelejti elismerni, és azt is, hogy 2008 óta egy nem kis világválságot élünk meg, ami még nem is múlt el. A Pézsmával ellentétben a fidesz indulatos szidalmazása helyett inkább maradnék a hallgatói szerződések kérdésénél. Azt hiszem, ez a botrány nem érdeke a kormánynak, hisz népszerűséget veszít vele. Mégis a hallgatói szerződés intézményének meg kell maradnia, mert végre a kölcsönös előnyök keresésének hozzáállásával ismerteti meg a diákságot is. Elengedése a kormány részéről a hűtlen kezelés tényállását merítené ki, amit a magam részéről, befizetőként nem szeretnék.”

Alapjövedelem?

Kiragadott idézet a fenti rövidfilmből: „Az összes javak, élemiszerek, fogyasztási cikkek, eszközök és a többi előállításához ma elegendő mindössze a népesség 5%-a, azaz 350.000.000 ember. (…) Mit tegyen a 95%, ha nem jut munkalehetőséghez? Hogyan maradjon életben? A jelenlegi rendszerben ez a probléma feloldhatatlan, a holnap kihívásaira nem felelhetünk a tegnap válaszaival.”

A megoldásért nyomban kattintunk a film végén ajánlott weblapra: Európai polgári kezdeményezés: aláírásgyűjtés a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséért.

„A kezdeményezés célja, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon juttasson az állam a tisztes megélhetéshez elegendő alapjövedelmet (ez legalább az átlagbér 60%-a, azaz legkevesebb 84.000 Ft). Töröljék el a munkabért terhelő adókat és járulékokat, és az adóbevételeket  a fogyasztáson, az árukon, a tőkeműveletek, és az extrém nagy vagyonok megadóztatásán keresztül valósítsák meg!”

A felvetés - félelemkeltés. A megoldás - kommunizmus. Gondolkoznak-e még az „ébredők„?

Építeni vicces!

2013-tól megváltoznak az építés adminisztrációs eljárásai. De most még inkább ne foglalkozzunk ezzel! Az építőiparról vagy jót, vagy semmit! Tehát jöjjön két vidám videó a furdancs.blog.hu-ról:

Saját élmény: sajnos erről nem készült fotó vagy videó, de a házunk építése során egy mini homlokzati teherfelvonó platójára ültetve juttattam fel anyósomat a felső szintre. Nem nézett ki sokkal jobban, mint a fenti „körhinta”, de szerencsére nem történt baleset…

A mindent látó szem

Jabba

Ide vezethet, ha a gyerek rászabadul a számítógépes játékokra. Amiből a sok káros, abból a kevés nem lenne az?

Adatok a fényből?

Harald Haas szerint minden LED-égő működhetne kommunikációs csatornaként, kicsit hasonlóan, mint a Wi-Fi, de sokkal olcsóbban, nagyobb kapacitással, nagyobb lefedettséggel. Érdemes továbbgondolni azt a lehetőséget, hogy ezek mindenhol, automatikusan kommunikációba léphetnek például az okostelefonokkal…

LOL

A Time útmutatása alapján néhány a tinik titkos sms-rövidítéseiből:

2DAY Today = ma, a mai napon

ATM At the moment = no nem a pénzkiadó automatára utal, a jelentése: ebben a piallanatban

B4 Before = előtt, előzőleg, előbb

F2F or FTF Face to face = szemtől szembe

FB Facebook

FYEO For your eyes only = csak neked

FYI For your information = csak hogy tudd

HAND Have a nice day = kellemes napot!

HF Have fun = jó szórakozást!

IDK I don’t know = halvány gőzöm sincs róla

ILY / ILU I love you = (ehhez talán nem is kell magyarázat)

IMO In my opinion = véleményem szerint

J4F Just for fun = csak viccből, csak viccelek

K or KK Okay = rendben

LOL Laughing out loud = nagy nevetés, hangos nevetés

NAGI Not a good idea = nem mondanám jó ötletnek

NC No comment = inkább nem mondok semmit

NM Never mind = semmi gond, felejtsd el

NP No problem = semmi gond

OMG Oh my God = Istenem!

ORLY Oh, really? = valóban?

PAW Parents are watching = figyelnek a szülők

PLS or PLZ Please = kérlek

ROFL Rolling on the floor laughing = fetrengek a röhögéstől

SRSLY Seriously = komolyan

SRY Sorry = Bocs

TTYL Talk to you later = később beszélünk

TY,TU Thank you = köszi, köszönöm

THX Thanks = köszönöm

W8 Wait = várj!

WYCM Will you call me? = hívsz majd?

YW You’re welcome = üdvözöllek

ZOMG Oh my god = Óh, Istenem! (szarkasztikusan)

RFID az igazolványokba!

Az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztos kedden átadta az első új típusú diákigazolványokat.

„A tanulóknak ez is nélkülözhetetlen eszköz ahhoz, hogy valóban európaiakká válhassanak. „Az új kártya intelligenciája megegyezik egy felsőoktatásban tanuló hallgatóéval” - fogalmazott a miniszteri biztosa.”

A kormány híradásában a chip szócska egyszer ugyan előfordul, de sem a fajtájáról, sem annak tulajdonságairól nem esik szó benne. Előbb a gyerekeink, majd nemsokára mi is ilyenekkel fogunk jönni-menni, és nem csupán az iskolában vagy a munkahelyen. Mit is jelent ez az európaiság és ez az intelligencia?

A nem hivatalos híradás egyértelműen RFID-chipről beszél, és arról is, hogy mire lehet az ilyet felhasználni:

Az RFID a „Radio Frequency Identification” rövidítése, vagyis rádióhullámok segítségével drót nélküli adatátvitelt lehetővé tevő technológia. A lényege egy elektronikus kóddal beprogramozott mikrocsip, az ún. transzponder, amely egy miniáramkört és egy antennát tartalmaz, hogy egy azonosító jelet sugározzon ki. A kibocsátott kódot számítógéphez csatlakoztatott speciális olvasó berendezések, szkennerek segítségével lehet fogni. Az RFID-csipet régóta használják (leginkább nyugaton) az áruforgalomban, illetve beléptető rendszerekhez is, és a kormány tervei szerint az iskolákban, valamint a BKV járatain kötelezővé teszik majd az ilyen beléptető rendszerek bevezetését. A kormány szerint a közeljövőben a BKV rendszereit úgy alakítják át, hogy az RFID csip átvehesse a jegyek és bérletek helyét is.

Mivel az RFID-csip egy adott kódot sugároz és minden állampolgár egyedi azonosító kóddal bír, ezért a magunknál hordott diákigazolvánnyal, személyigazolvánnyal és vezetői engedéllyel egyben visszakövethető a tartózkodási helyünk is. Ezek olyan dokumentumok, amit minden állampolgár köteles magánál tartani, így minden állampolgár köteles magánál tartani az RFID-csipet. Mivel az RFID-csip gyenge jelet bocsát ki, csak a vevő készülék érzékenysége fokozásának kérdése, hogy a jel távolabbról is érzékelhető legyen. Akár az összes egyszerre. Egy telefonközpont technikai háttere elegendő ahhoz, hogy kis átalakításokkal monitorozható és regisztrálható legyen a tízmillió állampolgár mozgása a nap 24 órájában.

Ajánlott irodalom: Katonák chipelése... • Mindenki chipet kap hamarosan?