A megújuló energiák használatának állami támogatása a közszférában és a vállalati szférában a kormányváltást követően újra megindult, itt 50-100% között mozog a mértéke, a magánszemélyek felé azonban még nem. Korábban itt 30-60% között alakult a támogatási intenzitás. Érdekes beszélgetésem volt nemrég arról, hogy mekkora lenne az állami támogatás ideális mértéke.
Egyfelől érdemes a 25%-os Áfa mértékét jelentősebben meghaladni, hogy ne legyen alternatíva az „Áfa nélküli” vásárlás és a feketemunka. Másfelől viszont a nagyon magas, 80-100%-os támogatási arány mellett az ésszerűség szempontjai gyengülni kezdenek, illetve ezzel együtt akár elmehet a történet a „túlárazás” módszerével a sajáterő támogatásból való fedezésének irányába is.
A legcélszerűbb az 50% (+/- max. 15%) mértékű támogatás lenne, egységesen a köz- és a vállalati szféra, illetve a magánszemélyek felé is, ugyanis mindegyikük alapvetően hasonlóan gondolkodik és működik. Támogatás nélkül nem tudnak hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozni, túl nagy mértékű támogatás mellett pedig nehéz ellenállni a „kísértéseknek”.
Egyetlen japán atomerőmű katasztrófája után (előtt?) a német energiaellátás összeomlásáról beszél az E.ON vezetője. Ugyanis Németországban 3 hónapra leállítanak hét régebbi építésű atomerőművet, amelyek hiánya a hálózati kapacitások miatt nehezen pótolható máshonnan. Ezzel egyidőben a német kancellár bejelentette, hogy a német kormány meggyorsítja a megújuló energiának az energiahálózatba juttatásához szükséges hálózat kiépítését. A svájciak 87%-a leállítaná az atomerőműveket. Hétfőn felfüggesztették a nukleáris létesítmények felújításánnak terveit, a biztonsági normákat átvizsgálják.
Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, tavaly a német áramtermelés 17%-át adta a megújulóenergia-szektor és 23%-át a nukleáris ágazat. A megújuló energia németországi lobbiszervezete, a BEE szerint az ágazat a német áramigény mintegy 47 százalékát lenne képes fedezni 2020-ig.
A fentiek alapján mekkora üzletnek látszik a megújuló energia a következő években? Németország áramtermelésben annak 23%-a, csak az atomenergia kiváltásával. És akkor még nem beszéltünk a közlekedésről és a fűtésről sem! Ja, és még egyetlen atomerőmű ellen sem követtek el terrortámadást, ami az EU és Líbia tegnap kezdődött háborúja idején könnyen múló állapottá válhat.
Eközben a világ vezető gazdasági hatalmai a következő 20-30 évre az atomenergia-flottájuk nagyon jelentős növelését vették tervbe, mert más lehetőségük momentán nem látszik. Az EU 2020-ig tervbe vett energetikai programjának megvalósítása atomenergia nélkül nem lehetséges. A magyar áramtermelés 40%-át, a világ áramtermelésének 16%-át adják az atomerőművek. A Paksi Atomerőmű felújítás előtt van (előzetesen becsült költségkerete 2.000 Mrd Ft, de ez a beindításig többszörösére szokott növekedni a nálunk kevésbé korrupt országokban is). A tendert 2012-ben írnák ki. Érdemes lenne ezt még egyszer meggondolni!
2011. gyökeresen új időszámítást hozott az energetikában. A korábbi 5-10-20 éves, középtávú előrejelzések 1-2-3 éves rövidtávúakká váltak. A közel-keleten válság és háborúk vannak, és bekövetkezett az első atomerőmű-katasztrófa Japánban. Látni kell, hogy az atomerőművek 10-20 éves megépítése helyett a mai kor válaszait 1-2 éven belül kell megadni az embereknek, akik szeretnék a lakásukat továbbra is fűteni/hűteni.
A XXI. század elejének nagy, és mindenki számára elkerülhetetlen trendje világszerte a megújuló energia. Az energiaválság nyitányának idején ezt nem észrevenni bűn. Magánemberként ennek tere a lakások energetikai felújítása, hőszigetelése. Megszokott életformánk hirtelen összeomlása helyett.
Ha a lakásod sok energiát fogyaszt, vagy esetleg nem is tudod, mennyit, akkor kattints ide:
Íme Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 - 2020. Eszerint 2020-ig a 2005-ös 4,3% bázisról 14,65%-ra fog emelkedni a hazai megújuló energia felhasználás aránya. Ezzel az európai középmezőny alsó részébe lépünk elő. Most kivételesen hagyjuk azt, hogy ez sok vagy kevés, mire elég! Nézzük inkább a részleteket, persze elsősorban az építési ágazatot érintőket!
A fűtés-hűtés területén 2010-2020 között évente a következők szerint fog alakulni: 9,0% 8,8% 8,6% 8,5% 9,1% 9,8% 11,8% 13,7% 15,7% 17,4% 18,9% (26.o.). Mi lehet a magyarázata annak, hogy 2013-ig csökken az arány, és csak 2015-től kezd el erőteljesebben növekedni? A beruházások előkészítési időigénye 1-2 év, amiből azt következtetem, hogy az elkövetkező 2 évben itt nem lesznek érdemi támogatások… Úgy tűnik, az eredményeket gyakorlatilag a következő kormányzati ciklusra allokálták, 2015-től.
A műszaki előírások fejezet a napkollektorokat, a biomassza, pellet- és aprítékkazánokat, és a hőszivattyús rendszereket taglalja. Az épületek előírt energetikai jellemzőit csak 2012-ben fogják módosítani (66.o.). Napelemeket és napkollektorokat alapesetben építési engedély nélkül lehet telepíteni.
A ZBR Energiatakarékossági Alprogram forrásból támogatást kaphatnak a hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak kimutatható energia-megtakarítást eredményező, valamint megújuló energiahordozó felhasználást növelő beruházásokra (77.o.). Az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-ben tervezik kiírni a pályázatokat a megújuló energiaforrások részarányának fent leírt évenkénti százalékos értékei eléréséhez. Talán még érdekes adat, hogy az új építésű épületek estében a támogatásának célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, melynek célértéke 25 kWh/m2év (ez már majdnem passzívház).
A tájékoztatás feladatát nagyrészt a Kormány (NFM) új energetikai szaktanácsadói hálózatán keresztül fogják majd ellátni. Ezek profizmusa sokat használhat (vagy árthat) a történetnek. A témával foglalkozó KKV-knak érdemes majd velük valamilyen kapcsolatot fenntartani (85.o.).
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali