Az utóbbi évek számomra legérdekesebb internetes „felfedezése” a Google Trends. Bármilyen kifejezés keresőben való előfordulásának gyakoriságát megnézhetjük 2004 januárjától kezdődően: az időbeni változásokat - akár a Föld egyes országai szerinti bontásban. Aztán lehet gondolkozni az ezek alapján felmerülő kérdéseken.
Számomra érdekes kérdés, hogy miért minden évben szeptemberben van a fenntartható házakra való rákeresések csúcsa, utána télre miért éri el az éves minimumát, és az angol nyelvterületen belül miért éppen Ausztráliában érdeklődnek messze a legtöbben a fogalom után?
És végül egy kigyűjtés a márnöki munka egyes területeinek ismertségére és keresettségére vonatkozóan:
Jól látszik a három építészmérnöki funkció internetes keresettségének 2006 óta tartó, lassú csökkenése. Azonban érdekes a felelős műszaki vezető keresettségének 2013 év eleji kiugró emelkedése, aminek oka valószínűleg az új építési szabályozás szigorodása lehet. Ez persze a többiekre is hatással lesz, egyelőre nehezen megjósolható eredménnyel.
Archive for the 'megújuló' Category
Még áramot is termel magának Ramingstein-ben a 45 hektáros mintagazdaság! Megdöbbentő, hogy növénytermesztés energia-gazdálkodásának alapelvei hasonlítanak az általam fenntartható ház-nak nevezett épületek működési elveihez.
A megújuló energiák használatának állami támogatása a közszférában és a vállalati szférában a kormányváltást követően újra megindult, itt 50-100% között mozog a mértéke, a magánszemélyek felé azonban még nem. Korábban itt 30-60% között alakult a támogatási intenzitás. Érdekes beszélgetésem volt nemrég arról, hogy mekkora lenne az állami támogatás ideális mértéke.
Egyfelől érdemes a 25%-os Áfa mértékét jelentősebben meghaladni, hogy ne legyen alternatíva az „Áfa nélküli” vásárlás és a feketemunka. Másfelől viszont a nagyon magas, 80-100%-os támogatási arány mellett az ésszerűség szempontjai gyengülni kezdenek, illetve ezzel együtt akár elmehet a történet a „túlárazás” módszerével a sajáterő támogatásból való fedezésének irányába is.
A legcélszerűbb az 50% (+/- max. 15%) mértékű támogatás lenne, egységesen a köz- és a vállalati szféra, illetve a magánszemélyek felé is, ugyanis mindegyikük alapvetően hasonlóan gondolkodik és működik. Támogatás nélkül nem tudnak hosszú távon megtérülő beruházásokat finanszírozni, túl nagy mértékű támogatás mellett pedig nehéz ellenállni a „kísértéseknek”.
Egyetlen japán atomerőmű katasztrófája után (előtt?) a német energiaellátás összeomlásáról beszél az E.ON vezetője. Ugyanis Németországban 3 hónapra leállítanak hét régebbi építésű atomerőművet, amelyek hiánya a hálózati kapacitások miatt nehezen pótolható máshonnan. Ezzel egyidőben a német kancellár bejelentette, hogy a német kormány meggyorsítja a megújuló energiának az energiahálózatba juttatásához szükséges hálózat kiépítését. A svájciak 87%-a leállítaná az atomerőműveket. Hétfőn felfüggesztették a nukleáris létesítmények felújításánnak terveit, a biztonsági normákat átvizsgálják.
Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, tavaly a német áramtermelés 17%-át adta a megújulóenergia-szektor és 23%-át a nukleáris ágazat. A megújuló energia németországi lobbiszervezete, a BEE szerint az ágazat a német áramigény mintegy 47 százalékát lenne képes fedezni 2020-ig.
A fentiek alapján mekkora üzletnek látszik a megújuló energia a következő években? Németország áramtermelésben annak 23%-a, csak az atomenergia kiváltásával. És akkor még nem beszéltünk a közlekedésről és a fűtésről sem! Ja, és még egyetlen atomerőmű ellen sem követtek el terrortámadást, ami az EU és Líbia tegnap kezdődött háborúja idején könnyen múló állapottá válhat.
Eközben a világ vezető gazdasági hatalmai a következő 20-30 évre az atomenergia-flottájuk nagyon jelentős növelését vették tervbe, mert más lehetőségük momentán nem látszik. Az EU 2020-ig tervbe vett energetikai programjának megvalósítása atomenergia nélkül nem lehetséges. A magyar áramtermelés 40%-át, a világ áramtermelésének 16%-át adják az atomerőművek. A Paksi Atomerőmű felújítás előtt van (előzetesen becsült költségkerete 2.000 Mrd Ft, de ez a beindításig többszörösére szokott növekedni a nálunk kevésbé korrupt országokban is). A tendert 2012-ben írnák ki. Érdemes lenne ezt még egyszer meggondolni!
2011. gyökeresen új időszámítást hozott az energetikában. A korábbi 5-10-20 éves, középtávú előrejelzések 1-2-3 éves rövidtávúakká váltak. A közel-keleten válság és háborúk vannak, és bekövetkezett az első atomerőmű-katasztrófa Japánban. Látni kell, hogy az atomerőművek 10-20 éves megépítése helyett a mai kor válaszait 1-2 éven belül kell megadni az embereknek, akik szeretnék a lakásukat továbbra is fűteni/hűteni.
A XXI. század elejének nagy, és mindenki számára elkerülhetetlen trendje világszerte a megújuló energia. Az energiaválság nyitányának idején ezt nem észrevenni bűn. Magánemberként ennek tere a lakások energetikai felújítása, hőszigetelése. Megszokott életformánk hirtelen összeomlása helyett.
Ha a lakásod sok energiát fogyaszt, vagy esetleg nem is tudod, mennyit, akkor kattints ide:
Fenntartható Ház.
Afterpost: Jávor Benedekkel egyetértek, és Illés Zoltán 2008 januári szavaival is
Afterpost 2: Németországban vége az atomkorszaknak?
Afterpost 3: még nincs vége a fukusimai tragédiának…
Afterpost 4: Gyürk András véleménye az energia-helyzetünkről
Afterpost 5: Sugárzás, dózis: mennyi az annyi?
Afterpost 6: Németország leépíti atomenergia-iparát, helyette megújulók!
Afterpost 7: Németországban lejárt az atomenergia ideje
Afterpost 8: Hány Csernobilt engedhet meg magának a világ?
Afterpost 9: Energiaklub: Megalapozatlan volt a paksi döntés
Afterpost 10: A Siemens kiszáll az atomenergiából, és erről a Greenpeace
Afterpost 11: Interjú Jávor Benedekkel
Afterpost 12: és aztán természetesen beindul a németországi ellenlobbi is
Afterpost 13: Akira Kuroszava - Dreams (1990)
Amit lehet, azt meg kell tenni a régi épületeink korszerűsítése terén is! Íme két példa a legmagasabb igényeknek is megfelelő felújításra.
És akkor most tegyük rendbe a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő (passzív) házakkal, felújításokkal kapcsolatos legáltalánosabb hiedelmeket!
1, bonyolult épületgépészetre van szükség, aminek magas a fenntartási költsége? - A vélekedés oka az, hogy a szenzációhajhász újságírók cikkei és kisfilmei úgy mutatják be az alacsony energiaigényű épületeket, mint egy drága, bonyolult automatizált gép. Ezzel szemben a jól megtervezett zéróközeli energiaigényű ház elsősorban építészeti megoldásokkal (tájolás, hőszigetelés, légzárás, árnyékolás) csökkenti le az energiaigényét. A bonyolult kazán helyett egy egyszerű hővisszanyerő szellőztető berendezés felelős az állandó légcseréért és a tartalék fűtésért, benne egy hajszárító teljesítményéhez hasonló elektromos fűtőszállal (a tartósan borult, leghidegebb téli napokra). Tehát a passzívház fűtési rendszere egyszerűbb a hagyományos fűtésnél, a kevés mozgó alkatrész pedig nem igényel több karbantartást, miközben nincs sem kémény, sem kazán, sem gázvezeték az épületben.
2, nem lehet kinyitni az ablakot? - A passzívház energiatakarékosságának egyik alappillére (30-50% arányban) a meleg levegő kontrollálatlan kiáramlásának megakadályozása. Helyette a friss és megszűrt, pollenmentes tisztaságú levegőt a 70-90%-os hatásfokú hővisszanyeréssel működő szellőztető berendezés biztosítja folyamatosan. Viszont amikor a természetes külső légállapotok megfelelőek lennének a lakásban ia, az ablakok akár éjjel-nappal is kitárhatóak. A fűtési-hűtési szezonban azonban célszerű zárva tartani őket a kis energiamennyiségekkel beállított finom egyensúly megőrzése érdekében. Tehát az ablakokat ki lehet nyitni, bár erre nincsen szükség, mert az időszakos kézi szellőztetésnél állandóbb frisslevegő-ellátást biztosít a hővisszanyerő szellőztető berendezés.
Íme egy frappáns megoldás arra, hogy a passzívház előnyei ötvözhetők a hagyományos ház hangulatával, még nagyobb szabadságával. A tervezéskor két részre bonthatjuk az épületet, és a minimálisan szükséges méretű passzív lakótér mellé építhetünk egy nem passzív zónát is. Amiben tavasztól őszig teljesen nyitottan, télen pedig akár kandallóval fűtve szolgálhatjuk ki az időszakos kikapcsolódás vagy vendéglátás mindennapitól eltérő igényeit is.
3, drága? - A létesítési költségstruktúrában a hangsúlyok máshol vannak, egyes beépített anyagok és szerkezetek minősége jóval meghaladja a hagyományos épületben megszokott színvonalat, legalábbis ami az épület határoló szerkezeteit (falak, födém, nyílászárók) illeti. Illetve a hővisszanyerő szellőztető berendezés új elem. Ezek költsége magasabb, miközben nincs szükség kazánra, gázbekötésre, kéményre, és ami a legfontosabb, töredéke a működtetési energiaigénye! Ez összességében 0-30% induló beruházási többletköltséget jelenthet egy hasonló mérteű, hagyományos épületekkel összehasonlítva. De itt jegyezném meg, hogy aki valóban megértette a fenntarthatóság logikáját, az akár a költségtöbbletek arányában csökkentheti a számára szükségesnek ítélt alapterületet. Így akár meg lehet takarítani az egyébként hosszú távú és egyre növekvő megtakarításokat eredményező és környezetbarát technológia kezdeti többletköltségeit is!
Ha többet akarsz tudni az energiatudatos építésről, felújításról, kattints a következő weboldalra:
www.fenntarthatohaz.hu
Na ez az az állami támogatás, aminek a hatása, hát hogy is mondjam szépen, kontraproduktív. Sok évtizede kezdődött a gázvezetékekkel való behálózásunk, Európában a legnagyobb arányban (kb. 82%) a magyarok fogyasztanak gázt, elsősorban fűtésre és áram termelésre. Ha ennek a következményei érdekesek lehetnek a számodra, kattints a fenntarthatohaz.hu oldalra és olvass!
Afterpost: ugyanez pepitában az üzemanyagok jövedéki adója esetleges csökkentésénél
Afterpost 2: nem biztos, hogy jól teszi a FIDESZ, ha megvédi az embereket a gázártól…
Az Új Széchenyi Terv első pályázatait olvasgatom, de semmit sem találtam eddig a magánszemélyek számára. Mondjuk eddig is úgy volt, hogy aki folyamatosan figyelte a megjelenő pályázatokat, az gyorsan beadta, amikor épp lehetett.
Javaslatom a következő: elő kell készíteni a projekteket a prioritások alapján. Kész tervek, (ha kell) engedélyek, és kidolgozott költségvetések, vállalkozói ajánlatok kellenek. És aztán folyamatos pályázatfigyelés!!!
Afterpost: a szakma is értetlenül látja, hogy a lakosság nem indulhat az ÚSZT most megjelent épületenergetikai páylázatain, pedig a „zöld fejlesztési alap” erre volt beharangozva.
Afterpost 2: a kormány a vállalkozásokat támogatja a következő években
Afterpost 3: márciusig gyors szerződéskötés a támogatásokért!
Afterpost 4: RELAX! A lakosságnak egyelőre nincs mit figyelni a támogatások terén!
Afterpost 5: Matolcsy szerint ebben a félévben kidolgozzák az új otthonteremtéri programot…
Íme Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 - 2020. Eszerint 2020-ig a 2005-ös 4,3% bázisról 14,65%-ra fog emelkedni a hazai megújuló energia felhasználás aránya. Ezzel az európai középmezőny alsó részébe lépünk elő. Most kivételesen hagyjuk azt, hogy ez sok vagy kevés, mire elég! Nézzük inkább a részleteket, persze elsősorban az építési ágazatot érintőket!
A fűtés-hűtés területén 2010-2020 között évente a következők szerint fog alakulni: 9,0% 8,8% 8,6% 8,5% 9,1% 9,8% 11,8% 13,7% 15,7% 17,4% 18,9% (26.o.). Mi lehet a magyarázata annak, hogy 2013-ig csökken az arány, és csak 2015-től kezd el erőteljesebben növekedni? A beruházások előkészítési időigénye 1-2 év, amiből azt következtetem, hogy az elkövetkező 2 évben itt nem lesznek érdemi támogatások… Úgy tűnik, az eredményeket gyakorlatilag a következő kormányzati ciklusra allokálták, 2015-től.
A műszaki előírások fejezet a napkollektorokat, a biomassza, pellet- és aprítékkazánokat, és a hőszivattyús rendszereket taglalja. Az épületek előírt energetikai jellemzőit csak 2012-ben fogják módosítani (66.o.). Napelemeket és napkollektorokat alapesetben építési engedély nélkül lehet telepíteni.
A ZBR Energiatakarékossági Alprogram forrásból támogatást kaphatnak a hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak kimutatható energia-megtakarítást eredményező, valamint megújuló energiahordozó felhasználást növelő beruházásokra (77.o.). Az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-ben tervezik kiírni a pályázatokat a megújuló energiaforrások részarányának fent leírt évenkénti százalékos értékei eléréséhez. Talán még érdekes adat, hogy az új építésű épületek estében a támogatásának célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, melynek célértéke 25 kWh/m2év (ez már majdnem passzívház).
A tájékoztatás feladatát nagyrészt a Kormány (NFM) új energetikai szaktanácsadói hálózatán keresztül fogják majd ellátni. Ezek profizmusa sokat használhat (vagy árthat) a történetnek. A témával foglalkozó KKV-knak érdemes majd velük valamilyen kapcsolatot fenntartani (85.o.).
Legutóbbi hozzászólások
RSSLhorvath
Lhorvath
Lenbali
Atyaég!
Atyaég!, Gábor
lenbali