Zolesz blogja

Alig múlt el (?) a magánnyugdíjpénztár-hiszti (ami igazából a társadalom előregedéséről szól), kezdődik az újabb: kapjanak-e többlet szavazati jogot a gyereket nevelő szülők! És a kérdés mögött még az abortusztörvény, a házasság és a család védelmét hivatott alkotmányozási szándékok húzódnak meg. Jól bekeverhetők ide egyrészt az emberi önrendelkezési jogok, a homoszexuálisok üldözése és a cigánykérdés is. Markáns a törésvonal a kettő között. (Szerintem még nem született meg az a kommunikációs szakember, aki ezeket egyszerre sikerrel kezelni tudná!) Sebaj, most, és csak most ez a kérdés rendezhető!

Ma sem tudok sokkal többet mondani, mint amit bő másfél éve már leírtam. A fejlett nyugati társadalmakban - a fejlődőkkel ellentétben - a

minél több gyerek felnevelése

kell legyen a társadalom legfőbb hosszú távú célja. Az okok nem változtak:

Mert a jövő erőforrásait a gyerekesek hozzák létre ma, a gyermekeket szándékosan nem vállalók számára is. Ugyanis a ma vállalt gyerekek fogják majd felnőttként megtermelni a gyermektelenek nyugdíját is. Amihez azért nyilván ők is ragaszkodnak. Mert megdolgoztak érte; pl. fizették a nyugdíjjárulékot. Hogy a társadalom reprodukciójából nem vették ki a részüket? Vagy nem tudták, vagy nem akarták, de nem is volt kötelező. Viszont aki hallott már a társadalom elöregedésének problémájáról, az sejtheti, mennyit ér (vagy nem ér) majd a nyugdíjra való jogosultság akkor, amikor megroggyan a nyugdíjrendszer. Na először itt kellene egy kicsit igazságosabbá tenni a jövedelem újraelosztásának módját, értékrendszerét. Hogy legyen  mit szétosztani mondjuk egy-két évtized múlva is.