Zolesz blogja

Elsőre talán furcsa lehet, hogy a tervezett állami eszközkezelő a bedőlő devizahitelesek lakásait egyharmaddal olcsóbban venné át a bankoktól, akiknek a vételár feletti követelésüket el kellene engedniük.

Ha viszont számba vesszük, hogy a bedőlt hitelekkel egyébként is pontosan így járnak el a bankok a kényszerértékesítés során, akkor már inkább az ügyek nagy száma lehet újszerű a hírben. Ha jól tudom, 100.000 körüli a bankok felé nem törlesztő adósok száma. Mondjuk, hogy az átlagos tartozásuk és a lakások értéke is 10.000.000 Ft körül van. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, ezer-milliárd forintos nagyságrendet kapunk. Ez a fele-harmada például a nemrég elkobzott magánnyugdíj-vagyonnak, vagy éppen a MOL értékének (ha a legutóbbi tranzakciót vesszük alapul). A kormány erre 2012-ben 5 milliárdot irányzott elő…

Az elmúlt évekhez viszonyított piaci értékcsökkenésnek realizálódnia kell a valóságban is, a bankoknál nyilvántartott értékek már a múlté. Jó befektetés-e nekünk hosszú távon, ha az adófizetők pénzén, a mai értékükön megveszi ezeket az állam? Mennyit fognak érni ezek 5-10 év múlva?

Ha drága lesz bennük lakni, akkor további értékvesztésnek néznek elébe. Ha gazdaságos, akkor értéktartók lesznek, és lesz, aki megfizeti a bérleti díjat, amiből a megvásárlásuk térül az államnak. Azt azért jó tudni, hogy amíg a rezsit - természetesen - a bérlő fizeti, addig a bérbeadónak nem érdeke költeni energetikai korszerűsítésre. Hacsak meg nem emeli a bérleti díjat ennek megfelelően.

Az viszont rövid távon mindenképpen jó, hogy az ingatlanpiac nem él át egy hirtelen sokkot ezeknek a kisebb (20M alatti értékű) lakásoknak a kényszerértékesítésével. A nagyobbak esetében más megoldást kell találjanak a tulajdonosok. Meggondolandó lehet például azok két vagy több kisebb lakásra való felosztása és értékesítése, ezekből finanszírozva az energetikai korszerűsítésüket. Elkerülendő a következő 5-10 évben a folyamatosan emelkedő rezsiköltségek miatti, várhatóan a most elszenvedett 30-35%-nál is súlyosabb további értékvesztést.

Összefoglalva: az eszközkezelőnek nem kellő, 20 milliónál drágább, bedőlt hitellel terhelt ingatlanok hamarosan, kb. 2/3 áron kikerülnek a piacra. Amennyiben az energetikai felújítások elmaradnak, az értékvesztés tovább fog folytatódni. Ugyanis a következő években a vételárak egyre inkább meghatározó szempontja lesz az energetikai tanúsítvány, mely a négyzetméterenkénti, fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigényt mutatja.

Februári írásom az eszközkezelő-ötletről itt olvasható.

A témában a Fenntartható Ház oldalon találhatók további információk.