Tag Archive for 'energiahatékonyság'

Hatékony diplomácia?

Hatékony volt a diplomáciánk, nem kell annyit köteni szigetelésre!”

Teljesen idevaló lenne a következő érvelés: túlzott elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, ugyanis az energiaárakat garantálni tudjuk, belátható időn belül annak növekedésére nem kell számítani, illetve a hozzáférés szintén hosszú távra biztosított. Az energiahordozók lelőhelyei a világunk legbékésebb demilitarizált régiói, a felek megállapodtak az olaj és a földgáz közös és méltányos érdekek mentén történő kitermelésében. Emberek, eddig csak vicceltünk a hírekben, minden máshogyan van, el lehet ernyedni és ki lehet engedni, a tények cáfolnak minden aggodalmaskodó hangot.

De azt sikernek beállítani, hogy bár a tények nem változtak, mégis egyszerűen lesírtuk, lealkudtuk az ezek miatt szükséges elvárásokat magunkkal szemben, és ezért „kell” kevesebbet költeni hőszigetelésre - ez kimeríti a parasztvakítás kategóriáját. Nem kellene bevenni!

Támogatás magánszemélyeknek!

És igen: az „új” kormány első programja a lakások energetikai korszerűsítése támogatására magánszemélyek számára! A feltételrendszert összességében jónak tartom, komplex korszerűsítési szándék esetére. (Pályázati felhívás letölthető innen.)

Érdemes megfigyelni, hogy a támogatás az 1992 előtt épült lakások esetében vehető igénybe, ami a rosszabb enrgetikai jellemzőkkel bíró ingatlanok iránti keresletet - hosszabb távon - növelheti. A felújítandó épület korára vonatkozó időkorlát valószínűleg a „spekuláció” megakadályozására került a feltételek közé, érdekelne, miért pont az 1992-es év?

Tőlünk nyugatabbra már sok éve nyitva állnak hasonló támogatási programok. Talán nem nagyok ezek a szavak, hogy a jövő esélye kopogtat végre a magyar ajtókon is! Akinek további inspirációra van szüksége, az kattintson a Fenntartható Ház weblapomra!

Afterpost: Vélemények a pályázati kiírásról.

Afterpost 2: Nagy az érdeklődés a pályázat iránt.

Eszközkezelő

Elsőre talán furcsa lehet, hogy a tervezett állami eszközkezelő a bedőlő devizahitelesek lakásait egyharmaddal olcsóbban venné át a bankoktól, akiknek a vételár feletti követelésüket el kellene engedniük.

Ha viszont számba vesszük, hogy a bedőlt hitelekkel egyébként is pontosan így járnak el a bankok a kényszerértékesítés során, akkor már inkább az ügyek nagy száma lehet újszerű a hírben. Ha jól tudom, 100.000 körüli a bankok felé nem törlesztő adósok száma. Mondjuk, hogy az átlagos tartozásuk és a lakások értéke is 10.000.000 Ft körül van. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, ezer-milliárd forintos nagyságrendet kapunk. Ez a fele-harmada például a nemrég elkobzott magánnyugdíj-vagyonnak, vagy éppen a MOL értékének (ha a legutóbbi tranzakciót vesszük alapul). A kormány erre 2012-ben 5 milliárdot irányzott elő…

Az elmúlt évekhez viszonyított piaci értékcsökkenésnek realizálódnia kell a valóságban is, a bankoknál nyilvántartott értékek már a múlté. Jó befektetés-e nekünk hosszú távon, ha az adófizetők pénzén, a mai értékükön megveszi ezeket az állam? Mennyit fognak érni ezek 5-10 év múlva?

Ha drága lesz bennük lakni, akkor további értékvesztésnek néznek elébe. Ha gazdaságos, akkor értéktartók lesznek, és lesz, aki megfizeti a bérleti díjat, amiből a megvásárlásuk térül az államnak. Azt azért jó tudni, hogy amíg a rezsit - természetesen - a bérlő fizeti, addig a bérbeadónak nem érdeke költeni energetikai korszerűsítésre. Hacsak meg nem emeli a bérleti díjat ennek megfelelően.

Az viszont rövid távon mindenképpen jó, hogy az ingatlanpiac nem él át egy hirtelen sokkot ezeknek a kisebb (20M alatti értékű) lakásoknak a kényszerértékesítésével. A nagyobbak esetében más megoldást kell találjanak a tulajdonosok. Meggondolandó lehet például azok két vagy több kisebb lakásra való felosztása és értékesítése, ezekből finanszírozva az energetikai korszerűsítésüket. Elkerülendő a következő 5-10 évben a folyamatosan emelkedő rezsiköltségek miatti, várhatóan a most elszenvedett 30-35%-nál is súlyosabb további értékvesztést.

Összefoglalva: az eszközkezelőnek nem kellő, 20 milliónál drágább, bedőlt hitellel terhelt ingatlanok hamarosan, kb. 2/3 áron kikerülnek a piacra. Amennyiben az energetikai felújítások elmaradnak, az értékvesztés tovább fog folytatódni. Ugyanis a következő években a vételárak egyre inkább meghatározó szempontja lesz az energetikai tanúsítvány, mely a négyzetméterenkénti, fajlagos fűtési (és hűtési) energiaigényt mutatja.

Februári írásom az eszközkezelő-ötletről itt olvasható.

A témában a Fenntartható Ház oldalon találhatók további információk.

Széllel szembe - Paks

Íme egy csokorra való érv az Energialkubtól a paksi atomerőmű bővítése ellen. Az EU nem támogatja, a piacról sem lehet finanszírozni. Közpénz - korrupciós veszély, árgarancia nélkül. Magyarok helyett külföldi befektetők és kivitelezők. Kiszorítja a megújuló projekteket a támogatásokból. Csekély munkahelyteremtő képesség. Engedélyek hiánya. Uránimport-fűggőség Oroszországtól. Baleset- és terrorveszély.

Aligha lehetne még egy olyan projektet találni, amely annyira szemben áll a deklarált kormánypolitikával, a Széll Kálmán tervben rögzített költség- és adósságlefaragással, mint egy új atomerőmű felépítése.

Ha az amúgy is deficites költségvetés 3000 milliárdot elkölt az atomerőműre, aligha marad elegendő forrás a kis-és nagyléptékű megújulók, a fenntartható energiarendszer támogatására. Pedig a sokféle energiahatékonysági, megújulós és kis CO2-kibocsátású technológia 2-10-szer több üvegházgázt tud megspórolni ráköltött forintonként, és mindezt 20-40-szer gyorsabban. Így valóban csökkenhetne az energiafüggőség, és nőne az ellátásbiztonság. Ráadásul egy hőszigetelésre, nyílászáró- és kazáncserére, napkollektorokra, napelemekre, fűtéskorszerűsítésre, passzívház-építésre, kis biomassza- és biogáz-erőművekre épülő programnak a munkahelyteremtő és -fenntartó kapacitása is sokszorosan nagyobb lenne.”

Afterpost: miért kell azonnal leállítani a paksi erőmű bővítésére irányuló munkálatokat?

Afterpost 2: elhallgatták a magyarok véleményét?

Afterpost 3: nem csak a cunami, de folyó áradása is kiütött egy atomerőművet

Afterpost 4: Fellegi Tamás miniszter szerint, ha nem bővítik Paksot, megduplázódnak az energiaárak.

EU és energiahatékonyság

Jelenleg világszerte 20.000, Magyarországon viszont összesen csak 6db minősített passzívház van. Talán ez a szám is mutatja, hogy mennyire el vagyunk maradva Európától és Világ fejlettebb részétől, amelyikhez egyébként tartozunk. Bár a teendőkhöz képest - Gyürk Andrással egyetértve - én sem tartom soknak a plusz 146 millió Eurót, mégis öröm, hogy egyre inkább foglalkoznak ezzel a kérdéssel is az EU-s és a magyar politikusok! Remélem, hogy az ülés részvételi arányánál jóval nagyobb támogatottsága van a témának a döntéshozói fejekben!