Orbán és a közjó

„Tehát én úgy fogalmaznék, hogy Magyarországon eddig két rendszerváltás volt: volt egy 1990-ben, ami egy átmeneti korszakot eredményezett, ezt mindenfajta nehézség és sok zavaros esemény után 2010-ben lezártuk, és egy másodk rendszerváltást hajtottunk végre, aminek most éljük a negyedik évét. A két rendszerváltás között az a döntő különbség van, hogy az első rendszerváltás eredményeképpen nem sikerült létrehoznunk azt a Magyarországot, és azt a politikát, amely a középpontba a közjót állította volna. Azt gondolom, hogy 2010-ben az új alkotmány megszövegezésével ez megtörtént, amit alaptörvénynek nevezünk, ez nem liberális alkotmány, az első rendszerváltás után kialakult rendszer egy liberális rendszer volt, ahol csak az egyéni érdekekre összapontosítottak, a közérdekre nem, nem is szabályozta semmi, nem is kényszerítette ki semmi sem a politikusoktól azt, hogy a közjót szolgálják, az egyéni érdekekből kellett kiindulni. Most azonban egy olyan alkotmányunk van, ami a közjóból indul ki, és amely ilyen értelemben egy nemzeti alkotmány, tehát azt gondolom, hogy az első rendszerváltás hibáit, fogyatékosságait minden érdeme elismerése mellett, ez a második rendszerváltás 2010-ben orvosolta, és mi ennek a jegyében végezzük most a munkánkat.” (az utolsó gondolat Orbán Viktor, 2014. június 13. péntek reggeli interjújából, Kossuth Rádió)

Rossz érzésekkel hallgattam tegnap reggel a miniszterelnöki riportot. A közjó eszméje politikai értelemben ugyanis a többség akaratának a rákényszerítését jelenti a kisebbségre. Ilyen értelemben az ő számukra a választási szabadság korlátozása. Ahol - és erre fontos odafigyelni - a korlát nem a másik ember szabadsága, hanem egy ködös célok mentén kidolgozott eszmerendszer előírása - immár mindenkinek. Egyszer már utánanéztem annak, milyennek is képzelik el a közjó fogalmát azok, akik azt a politikusok számára kifejlesztették az Egyház társadalmi tanításában. Ennek a hozzáállásnak a történelmi tapasztalatok szerint sosem lett jó vége…

- o -

Afterpost: Orbán Viktor Kötcsei találkozón elmagyaráztata a tusványosi „illiberális demokrácia” kifejezést: „se neki, se a Fidesznek nincs semmi baja a demokráciával vagy a versenygazdasággal, csak arra akarta felhívni a figyelmet, hogy ez a „liberális” jelző nélkül, akár a „keresztény”, illetve „jobboldali” jelzőkkel is működhet„. Igen, én is pontosan így értelmeztem a beszédét.

- o -

Adolf Hitler 1945 januári, utolsó újévi beszédében a következőket mondta: „A liberális korszak már rég eltűnt, mindenütt összeomlóban van a demokratikus államforma is, amely teljes kudarcot vallott. Könyörtelen harcot hirdetek ez ellen a kivénhedt társadalmi rend ellen, és ezt a harcot a legrendíthetetlenebb hittel folytatjuk.”

Érdekes: Orbán rendszerére nincsenek szavak

0 Responses to “Orbán és a közjó”


  1. No Comments

Leave a Reply