Archive for the 'egyház' Category

Újabb helyreigazítás

Nemrég írtam egy blogbejegyzést Zsidó szupremácizmus címmel, amit azzal a mondattal zártam, hogy „A folytatás: maga a történelem.” Amit leírtam, azt továbbra is igaznak tartom, azonban ami kimaradt belőle, az legalább ilyen fontos, vagy még fontosabb:

Nem gondolom azt, hogy a világtörténelem alakításáért a zsidó nép és az ő mindenkori vezetői, önmagukban felelősek lennének, illetve képesek lettek volna rá. Az elmúlt két évezred során ennél még nagyobb szerepe volt a Római Birodalom helyén jelentős politikai-gazdasági hatalommá alakult, vatikáni központtal megszervezett Katolikus Egyháznak és vezetőinek. És ez - a látszat ellenére - a jövőben is így fog maradni.

Afterpost: úgy látom, sokaknál hiányzik a tisztánlátás: A Bajnai-jelenség versus Zsidóellenes pártot!

Zsidó szupremácizmus?

David Duke fenti című könyvét olvasva óhatatlanul felmerül a kérdés: a több évezredes zsidó összeesküvés-elmélet valóban igaz lenne? Az iskolákban nem tanítják, a médiában szó sincs róla, sokkal inkább az ellenkezőjéről, az antiszemitizmusról hallunk gyakran. A Beszélő kritikája igyekszik mindent kategórikusan cáfolni, ami a könyvben le van írva. De van-e bármilyen alapja a zsidókkal szemben tagadhatatlanul, évezredek óta és világszerte fel-felbukkanó ellenszenvnek, az antiszemitizmusnak?

A zsidók szent könyve a Talmud, melyet az Istentől származó 613 mózesi törvény és az írástudóktól származó - kb. i.e. IV. századtól az i.sz VI. századig történt - rabbinusi kiegészítések és értelmezések alkotják. (A misna a szofrím és a taním iskolák, a gemora az amorím iskola törvényei.) Ezek határozták meg évezredeken keresztül, és sokak szerint még ma is a zsidók önazonosságát, küldetését és viselkedési szabályait.

A zsidók törvényei több szempontból és alapvetően eltértek a környező népek etikai szabályaitól, pláne a mai, modern demokrácia-felfogásunktól. A törvénytisztelő zsidó ugyanis a körén belül, azaz a testvérével, illetve a körén kívül, az idegenek felé egymástól alapvetően eltérő szabályok szerint jár el, mai szóhasználattal élve „kettős mércét” alkalmaz. Mást szabad megtenni egy zsidónak a zsidóval és mást egy nem-zsidóval. Például zsidó a másik zsidó érdekeit köteles figyelembe venni az üzleti életben, viszont a nem-zsidóknak a zsidók általi kizsákmányolása, átverése, sőt rabszolgasorsba taszítása nemhogy megengedett, de kívánatos is - ameddig ez nem sérti az össz-zsidó érdekeket.

A rendszerük az időszámításunk előtti időkben, jól-rosszul, de működött, azonban valami közbejött: Jézus Krisztus két évezreddel ezelőtt mint messiás lépett fel körükben, aki a 613 mózesi törvényen felüli, farizeusi szabályoknak nem vetette alá magát. Sőt, az addig „hatályos” ószövetség helyett egy új szövetséget hirdetett meg. Ami hozzáállásában teljesen felülírta a múltat: a törvényeknek való szigorú megfelelés helyett az Ő személyes megváltásának elfogadására és a hitre helyezte a hangsúlyt. A szemet szemért, fogat fogért elvet főszabályként a szeretet váltotta fel, és nem csak a zsidók, hanem immár minden ember számára megnyitotta az üdvösség lehetőségét.

Jézus ajánlata nagyon kiakasztotta akkor őket, a zsidók vezetői teljességgel visszautasították a felkínált új szövetséget. Ennek ellenére a kereszténység elterjedt a világon, és máig a „nyugat” kultúrájának alapját képezi. A zsidók, akiknek vezetői szigorúan ragaszkodtak az egyedül kiválasztott nép státusához és az ószövetségi szabályrendszerhez, szétszórattak az egész világon. A folytatás: maga a történelem.

Ajánlott irodalom: Izrael Shahak - Zsidó vallás, zsidó történelem ill. Dr. Arnold G. Fruchtenbaum - A messiás élete - központi események zsidó szemmel

Afterpost: a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - konteo

Afterpost 2: Ted Pike filmje a zsidó állam történetéről

Figyelem: Helyreigazítás ehhez a blogbejegyzéshez

Afterpost 3: Why Jews don’t believe is Jesus

Riport a magyartanárommal

Én a másikba, a koedukált szentendreibe jártam. János atya egy ideig engem is tesztelt, hátha szerzetes lennék, aztán nem. A vele készült riport itt.

Más: 21 éve ugyanezen a színpadon játszott a mi gimnáziumi együttesünk, az UMF, én voltam a gitáros és a második énekes… A próbák felvételei rejtélyes módon megsemmisültek, illetve a koncertről nem is készültek. Ugyanis a magnót senki sem indította el, a videós meg ventillátorba nyúlt és orvoshoz vitték összevarrni a kezét.

A mellékelt videó csak illusztráció.

Afterpost: hangriport P. Tokár Jánossal, az esztergomi Ferences Gimnázium igazgatójával

Vigyázat, kapaszkodni! Nem mindennapi riport következik!

Szerintem akár topmenedzsereknek is tarthatna komoly tréningeket!

Dalai Láma

Délután a Dalai Láma Együttérzés: a boldogság művészete című tanításába hallgattam bele, de bevallom, többször „belealudtam”. Pedig érdekes volt, csak a hangja olyan hipnotikusan altató volt (meg hát ebéd után voltam). Majd remélem találok egy jó leírást arról, miket mondott.

Longhua templom

Sanghaj legjelentősebb buddhista templom-komplexuma. A több, mint 2 hektáros területen észak-déli tengelyre fűzve három sorban helyezkednek el az épületek: a középső sorban öt nagyobb szentély, a két szélső sorban a kisebbek. A széleken kapcsolódnak még hozzá nem látogatható termek és helyiségek is, ahová azért én belestem és bementem, amíg nem szóltak rám. Ezekben közösségi istentiszteletre alkalmas termet, raktárakat és műhelyeket véltem felfedezni. A falakkal körített komplexum előtt áll attól elkülönülten a Longhua Pagoda nyolcszögletes, hét emeletes épülete a maga 40 méter feletti magasságával. Mellette pedig egy drótból készült fa, koronáján sokezerszám rákötve piros és sárga szalagok, személyes ráírásokkal.

A szűkösebb Jade templomban csak imádkozó és szolídan füstölőző hívők voltak. Amíg ott egy-három szál füstölőt égettek, addig itt minimum egy köteggel, vagy pár kisebb fáklyát gyújtottak meg egyszerre. Megfigyeltem: kis tipegés, hajlongás az összetett kézben tartott füstölőkkel a négy égtáj felé, és a füstölőt a betonmedencében lévő hamuba szúrják vagy dobják, majd el. Egy fiatal nő egy tálcán összhajtogatott és egymásra tornyozott színes papírcsákókat hozott, és egy rövid átszellemült meditálás után boldogan bedobta egy acélhordóban égő tűzbe. Most, hogy írom ezeket is érzem az orromban a füstölők illatát.

Jade Buddha templom - Örömök kertje

Az egyik lehíresebb sanghaji buddhista templomban voltunk ma a kollégámmal. (Azoknak, akik az eredetit szeretik.) Sajnos, hogy körbeépítették a templomot, így jellegtelen lakóépületek és butikok közül bukkant elő hirtelen a bejárat és a belső udvar. Kellemes halk zene, füstölők és imádkozó emberek, szerezetesek között jártunk, és kattogtattam a fényképezőmet. Csak a két jade kőből készült istennő-szobrot nem lehetett fotózni, aminek okát bár nem értettem, de a kérésüket tiszteletben tartottam.

Az ezer buddha termében a színpadon ülő Buddha körül sokkal több, mint ezer egyforma kicsi, aranyozott ülő női és férfi alak van a falményedésekbe elhelyezve, mindegyik alatt a szobrocska felajánlójának a neve olvasható. Az épületben egyébként szerzetesek laknak és imádkoznak, ahogyan az ide látogató hívők is elmélyülten és átszellemülten teszik ugyanezt a szobrok előtti puha térdeplőkön.

Az egyik templomi butikban egy asztal mögött ülő, kedvesen mosolygó emberhez odamentem, akinek ecset volt a kezében. Ő a vendégek nevét festi díszes papírra, jókívánságokkal megtűzdelve, némi készpénzért. Az igen szórakoztató alkunk után megállapodtunk, de többször felhívta a figyelmemet arra, hogy ez maradjon közöttünk… Kegytárgyak és füstölők nélkül távoztam, de egy buddhaszobor azért haza fog jönni velem!

A gázai történetről

Az index egy „szájbarágó„-val járult hozzá a helyzet megértéséhez, azok számára, akik keveset tudnak a konfliktus előzményeiről és részleteiről. Ilyen célirányosan én is csak most olvastam ezekről:

Gáza területe 360 négyzetkilóméter, lakosainak száma 1,5 millió (összehasonlításul Budapest adatai: 525 km2 és 1,7 millió). A népsűrűség és a népesedés világviszonylatban is kiemelkedően magas. A Palesztin hatóság másik, Gázától területileg elválasztott része Ciszjordánia (West Bank), a kettő lakosainak száma együttesen 4 millió. Határait Izrael illetve Egyiptom ellenőrzi. A víz- és áramellátás, illetve a távközlési hálózat is Izrael kezében van. A területet folyamatos embargók és gazdasági blokádok sújtották az elmúlt években, a lakosság ki- és beutazását is tiltották vagy korlátozták. Magas a munkanélküliség, a lakosság több mint fele a szegénységi küszöb alatt él, nincs mindig víz, villany és élelmiszer. Az ország főként nemzetközi segélyekből tartja el magát. Gáza tulajdonképpen egy nagy szociális otthon, egy kőházakból álló menekülttábor, hiszen a más területekről elűzött palesztinok most itt élnek.

Izrael azért indított december 27-én támadást a Gázai övezet ellen, mert onnan évek óta rakétákat lőnek ki izraeli területre. (…) Izrael most véget akar vetni ezeknek a támadásoknak, ezért előbb légicsapásokat intézett a Gázai övezet ellen, majd bevetette szárazföldi erőit is. Az Izrael ellen 2008 decembere óta irányuló rakétatámadásokban egy katona és három civil halt meg, köztük egy ott élő beduin. A Gázai övezetben indított izraeli offenzíva alatt eddig közel 700-an haltak meg és legalább 2000-en sebesültek meg, de hivatalos adatok nem ismertek. A világ egyik legjobban felszerelt és legjobban kiképzett hadserege és légiereje áll szemben egy kézifegyverekkel, és kis hatótávolságú, pontatlan rakétákkal rendelkező terrorszervezettel, amelyet évek óta támogat Irán és Szíria.

A palesztinok nem szeretik a zsidőkat, mert Izrael állam 1948-as megalakulása óta több millió palesztinnak kellett elmenekülnie otthonából, akiket közvetlen vagy közvetett eszközökkel űztek el. A házaikba beköltöztek, vagy ha nem volt szükség rájuk, lerombolták az elhagyott falvakat. A zsidók nem szeretik a palesztinokat, mert a szélsőséges palesztin terrorszervezetek meg akarják semmisíteni Izraelt. Izraelnek alapvetően a Gázai övezetet irányító Hamász nevű terrorszervezettel van gondja. A mostani támadással is arra törekszik, hogy meggyengítse ezt a szervezetet.

A Hamász egy palesztin terrorszervezet, de politikai párt és segélyszervezet is. Azért lett népszerű, mert a menekülttáborokban szociális ellátást is nyújtott a szegényeknek, és kevésbé volt korrupt, mint a Palesztin Hatóságot addig irányító Fatah. 2006-ban a palesztin területeken tartott demokratikus választásokon ők kapták a legtöbb szavazatot, 44 százalékot. A Hamász minden izraeli civilt katonai célpontnak tekint.

A II. világháború és a holokauszt után a nyugati hatalmak és az ENSZ úgy döntött, megilleti a zsidóságot egy önálló állam Izrael és Palesztina kettéválasztásával. A baj csak az, hogy az itt élő arabok ebbe nem egyeztek bele. Izrael a neki kijelölt 1948-as határokat az 1967-es hatnapos háborúban kiterjesztette, és elfoglalta a Gázai övezetet. 1994-ben került ismét önálló palesztin közigazgatás alá Gáza, és 2005-ben az utolsó izraeli katona is kivonult innen. Gázában azt mondják, azért nem tudtak fejlődni, mert Izrael folyamatos embargókat alkalmazott, és a határzárak miatt lehetetlenné vált a munkaerő-áramlás. Van persze olyan vélemény is, hogy a mindent átható palesztin korrupció miatt nem tudott fejlődni Gáza.

A Vatikán igazságügy-minisztere egy interjúban azt mondta, hogy a Gázai övezet egy nagy koncentrációs táborra emlékeztet. Renato Martino bíboros szerint a világ nem nézheti tétlenül a közel-keleti történéseket, hiszen az izraeliek és a palesztinok egyazon föld gyermekei. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője, Jigal Palmor az AFP hírügynökségnek úgy reagált: a bíboros kijelentése Hamász-propagandán alapszik, nem veszi figyelembe a palesztin szervezet által elkövetett bűnöket, és nem visz közelebb az igazsághoz vagy a békéhez sem.

Pásztor Tibor magyar, zsidó származású politikus, magyar és izraeli kettős állampolgár, a térség és a kérdés ismerője ezeket írja blogján:

Elfogulatlansággal igazán nem vagyok vádolható a Gázai konfliktus ügyében. Izraeli két évem első pár hónapját Sderotban (שדרות) töltöttem, ott jártam ulpanra. Nir Am kibucban él ismerősöm, mindez pár kilométerre van csak Gáza határától. Ashkelonba is sokat jártam. Most Sderotban és Ashkelonban bombák hullanak.Gáza Izraelnek nem különösen fontos. Nem stratégiai hadászati szempontból, nincs számottevő víz, nincsenek szakrálisan fontos területek, szinte hermetikusan el van zárva Izraeltől. Ha a Hamasz nem lövöldöz onnét kifelé, Izrael nem támadna. Nyilván nem ingyen osztogatnak olyan rakétákat, amiket 40km-re lehet lőni. Valamiért azt gondolom, hogy azt a pénzt Gázán belül is lehetne értelmesen fölhasználni. A nyomor óriási, a terület kicsi és zsúfolt. Gyakorlatilag nem lehet a civil lakosságot elválasztani a katonai célpontoktól. Tűrni viszont nem lehet tétlenül, hogy a Hamasz átlövöldözzön a határon. Nem látom, hogy ennek a konfliktusnak békés úton, tárgyalásokkal lehetne feloldása. Izrael megvédi magát, a Hamasz még Irán pénzével megtámogatva sem fog tudni ellenállni. Remélem, hamarosan megint nyugodtan lehet Sderotban aludni.

Igazuk van az izraeli zsidóknak, akik szeretnének bombáktól mentesen nyugodtan aludni. De azt hiszem, nagyon is igazuk van azoknak a palesztinoknak is, akik emberhez méltó életet szeretnének élni, erre viszont évtizedek óta nincsen lehetőségük. A Vatikán fent említett bíborosának nyilatkozatától függetlenül nekem is valami olyasmi motoszkál a fejemben pár napja, hogy a zsidók hatalmat gyakorló és hangadó része mintha elfelejtkezett volna a hitleri holokausztról, vagy inkább a maguk esetében nem vennék észre a hasonlóságokat.

Nyilvánvalónak tartom, hogy a megoldás kulcsa sokkal inkább a politikai, gazdasági és katonai hatalmat birtokló Izrael kezében van, mintsem a beszorított palesztinokéban. Rövid távon gondolkodva lehet érvelni amellett, hogy Izrael a palesztin lakosságot sem kímélő, katonai módszerekkel próbálja meg megsemmisíteni azt a terrorszervezetet (a Hamaszt), amely miatt a határmenti területeiken bármikor bombák hullhatnak az égből. De hosszú távon aligha magyarázható az elnyomó és agresszív magatartása, mely emberek millióit a saját földjükön generációkon át giga-gettókba zár és nyomorra ítél. Véleményem szerint Izrael palesztinokkal kapcsolatos politikája ma, illetve évtizedek óta elhibázott és bűnös. Még akkor is, ha ebben tettestársai a fejlett világ és az ENSZ. Illetve akkor is, ha a radikális palesztinok reakciói sem igazolhatóak, éppen ellenkezőleg.

Ortodox zsidó férfiak a Gázai övezet határán.

Afterpost: Tízezrek tüntettek az izraeli hadjárat ellen Európában

Érdekes Interjú Shiri Zsuzsa jeruzsálemi tudósítóval

Afterpost 2: Ostromzár a HetiVálaszból

Afterpost 3: Pocakos hibajegyzéke az index szájbarágójához

Afterpost 4: Egy nem PC álláspont a régikeletű zsidó-palesztin konfliktus okairól

Afterpost 5: Izrael és az EU társulásának parlamenti vitája és szavazása a magyar Parlamentben

Afterpost 6: izraeli férfiak az erőszakról

Csaba testvér szupersztár

Riport Böjte Csaba ferences szerzetessel. És még valami.

El Camino

Tegnap megnéztünk egy amatőr fimet Tolvaly Ferencről, aki 800km-t gyalogolt Santiago de Composteláig. Utána volt a moziban egy rövid beszélgetés egy fiatal párral, akik az esküvőjüket követő második napon indultak, és nem egészen két hete érkeztek vissza Szentendrére. A Szent Jakab-út - mely mellesleg az UNESO világörökség része is - az egyik legfontosabb keresztény zarándokút. Melyet azonban napjainkban egyáltalán nem csak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek járnak végig, hanem azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a válaszokat. Magam ezt az utat magányos műfajnak képzelem, de többen kettesben, vagy nagyobb társaságban járják végig.

A beszámolók alapján ez nem egy rendkívüli sport vagy túlélő teljesítmény, egészséges ember szinte életkortól függetlenül teljesíteni tudja. Számomra az volt az „újdonság” a dologban, hogy az úttal kapcsolatosan a gyaloglás monotonitása mennyire folyamatos és meghatározó élményük volt, ami egy más tudatállapotba helyezte át őket. És hogy ez mennyire más állapot, mint amit magunknak úgy egyébként elképzelünk: legyen a nyaralásunk, a munkánk, az életünk, a párkapcsolatunk minél változatosabb, izgalmasabb, ugyanis akkor nem fogjuk azokat megunni, belefásulni stb., ellenben élvezni fogjuk azokat, ami a boldogságunk záloga.

Nagyonis el tudom képzelni, hogy egy ilyen út lehetőséget adhat bárki számára a magával és az életével való igazi szembenézésre. Olyan szempontokból is, melyeket egyébként nem észlelt, vagy szándékosan nem is akart velük szembenézni. De attól azok még létező kérdések, csak elnyomva, valahol mélyen. Talán jó lenne egyszer egy hosszabb szünetet tartani, és elindulni nekem is.