Zolesz blogja

2011. decenber 23-án, kihasználva az akkori 2/3-os többségét, a Fidesz egyoldalúan és egyértelműen magának kedvezően megváltoztatta a választási törvényt, ami 2012. január 1-től, vagyis a karácsonyi (parlamenti) munkaszünet végétől érvénybe is lépett. Hogyan néz ki az a választási rendszer, ami alapján lezajlott a 2014-es választás, és ami alapján működik hazánkban a képviseleti demokrácia?

1) Nőtt az egyéni mandátumok ARÁNYA a listás mandátumokhoz képest. Az egyéni mandátumokat jellemzően a nagyobb pártok nyerik, korábban 45% volt ennek az aránya, amely 53%-ra nőtt. A listás mandátumokat tudják a kisebb pártok megszerezni, melynek aránya 55%-ról 47%-ra csökkent. Csak ezzel 17%-nyi, azaz TIZENHÉT SZÁZALÉKNYI mandátum átmehet a kis ellenzéki pártoktól a nyerő nagyhoz, ami jelenleg a Fidesz!

2) 2012 előtt a VESZTES egyéni jelöltekre leadott szavazatok, az un. töredékszavazatok az adott párt listáját erősítették, 2012 után a GYŐZTES jelöltre leadott szavazatok IS beszámítanak a listás helyek elosztásába - tehát a győztesre leadott szavazatok duplán számítanak! (Ennek folytán a 17%-os mandátum-többség lehetősége tovább nőhet, amivel 2014-ben konkrétan +7 listás parlamenti mandátumot szerzett a Fidesz.)

3) A korábbi kétfordulós választást egyfordulóssá tették. Korábban az első forduló után a kisebb pártok a tényleges erőviszonyok alapján dönthettek az ÖSSZEFOGÁSRÓL a második forduló sikere érdekében. Ez a lehetőségük a Fidesznek köszönhetően 2014 óta nem adott.

4) ÚJRARAJZOLTÁK a választási körzethatárokat, melyek immár úgy vannak meghúzva, hogy azok legyenek a kisebb körzetek, ahol a Fidesz támogatottsága nagyobb. Így a FIDESZES SZAVAZATOK TÖBBET ÉRNEK, ugyanis kevesebb kell belőlük egy parlamenti képviselő Parlamentbe juttatásához.

5) A HATÁRON TÚLIAKNAK megadták a szavazati jogot, amivel hozzácsaptak a sajátjukhoz egy (több-)százezres fidesz-tábort, hiszen a határon túliak 95%-a érzelmi okokból a nekik magyar állampolgárságot adó Fideszre, pontosabban Orbán Viktor személyére szavaznak. Ez csak akkor lenne igazságos, ha a szavazati jog mellé a KÖVETKEZMÉNYEKET is vállalniuk kellene, ami ugye a külföldön élő, nem magyar állampolgárok esetében nem így van. Ráadásul a környező országokban élők LEVÉLBEN szavazhatnak, míg a távolabbi országokban tanulók és dolgozók a szavazataik leadásához SZEMÉLYESEN kell elmenjenek a követségre.

A megbuherált új választási törvénynek az lett az eredménye, hogy a Fidesz 2014-ben bár csak a valódi szavazatok 45%-át szerezte meg, ez az eredmény a parlamenti férőhelyek 67%-ának, azaz MÁSFÉLSZERESÉNEK elfoglalására volt elegendő. Miközben a Fidesz 98 óta a legkevesebb szavazatot kapta 2014-ben, tehát kevesebb szavazattal szerzett 2/3-os többséget, mint amennyivel 2002-ben és 2006-ban elvesztette a választásokat.

2011-ben azonban nem csak a választási törvényt hekkelték meg, hanem ekkor üresítették ki az Országgyűlés házszabályát, azaz a működését is:

6) Félévenként 6 törvény esetében fölhatalmazást adott magának a kormánytöbbség, hogy un. kivételes sürgős eljárás keretében bármilyen törvényt 2 nap alatt szinte mindenféle parlamenti VITA NÉLKÜL átnyomjon.

7) Minden törvényjavaslat zárószavazása előtt lehetőséget biztosítottak maguknak arra, hogy a viták után, közvetlenül a zárószavazás előtt teljesen ÁTÍRHASSÁK a már megtárgyalt törvényjavaslatot.

Ez a „törvénygyár” a rendeleti kormányzástól annyiban különbözik, hogy más a látszatja, demokratikusnak tűnő keretek között. Ez sem volt elég:

8.) 2014-től még tovább csökkentették a Parlament jogköreit. A törvényjavaslatok vitáit a parlamenti BIZOTTSÁGOKBAN tárgyalják részletesen, az Országgyűlésnek, mint „szavazógépnek” csak szavaznia kell róla.

9) 2016 márciusában Lázár János javaslatára bevezették, hogy a Kormány saját jogkörben, a Parlament megkérdezése nélkül, kormányhatározattal ELRENDELVE úgy költ a költségvetésből, ahogy akar. Ezzel sikerült megkerülniük a teljes országgyűlést, vagyis mégiscsak a rendeleti kormányzás van, kizárólagosan a Fidesz és Orbán Viktor akarata szerint, a kormányközeli oligarchák és egyéb szervezetek örömére.

Ez a Fidesz rendszerének, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a lényege. 7 éve lépésről lépésre pont annyit építenek le a demokrácia intézményrendszereiből, hogy az éppen biztosítsa azt, amit szeretnének: négyévente gond nélkül választásokat nyerni, közte pedig azt tolni át a parlamenten, amit csak akarnak. Ahogy változnak a körülmények, mindig egy kicsit „lejjebb csavarva” a jogállamot, ami már egyre kevésbé tűnik föl.

Ezt a meghekkelt választási törvényt és egyoldalú, kiüresített parlementi működést hitelesítik tudatosan az ellenzéki parlamenti képviselők (a kormánypártiakkal együtt) minden alkalommal, amikor jelöltetik magukat vagy bemennek dolgozni oda. Emiatt az ellenzéki asszisztencia miatt mondhatják bármilyen kritikára, hogy „Magyarország demokratikus jogállam”. Holott tudhatjuk, hogy 7 éve attól eltávolodóban van. Minimális követelésként, elengedhetetlenül szükséges a fent részletezett hekkelések kiküszöbölésével egy új, arányosabb és igazságosabb választási törvénnyel nekifutni a 2018-as választásoknak.

Az utcai tűntetések egyre fokozódó nyomása, és a konzervatív szavazótábor fokozatos belső „ébredése” meghátrálásra kényszerítheti a kormányt. Ez siker lendületet adhatna új politikai formációk megjelenésének és felemelkedésének is, a magukat lejáratott, kollaboráns ellenzéki pártok mellett. Így ugyanis nem mehetünk tovább. Különben, talán nem is nagyon sokára, Magyarország is oda juthat, mint Törökország Erdogannal - a nyakában.

Felhasznált irodalom: (hogyan lesz ez) KÖZÖS ORSZÁG (?) ✸ Ceglédi: Illúziók helyett