Tag Archive for 'integráció'

Szegény ukránok!

Ukrajna az orosz és az európai befolyási övezet határán legatyásodva keresi a maga megoldásait. A múltja kelet felé, a vágyai nyugat felé húzzák. Ha békén hagyják, vagy megengedik neki, akkor talán a vágyait követheti az EU felé, de milyen áron és milyen várható eredménnyel? Az Európai únióhoz az idő múlásával egyre sanyarúbb feltételekkel lehet csatlakozni. Az új piacokért a nyugat egyre kevesebbet fizet, miközben egyre többet követel.

Úgy látszik, az EU-társulási megállapodásért „cserébe” Ukrajna befogadná a Nyugat-Európa számára egyre terhesebbé váló romákat. A biznisz röviden: pármilliárd euró az infrastrukturális felzárkóztatásra és a piacért az elitnek (a pézszivattyú üzembehelyezéséért), párszázezer antiszociális romával megspékelve. Mindez a demokrácia és az emberi jogok nagyobb dicsőségére! Így lesz Ukrajnában is jólét. Hiába, nyugaton már minden tökéletesen működik, az EU gazdasága dübörög, nem beszélve az USÁ-ról. Az a néhány beilleszkedni képtelen roma a szeméttel együtt mehet a perifériára. Valamit valamiért!

Az Európai Únióban az áru, a szolgáltatás, a személyek és a tőke szabad áramlása alapkövetelmény. A modern piacgazdaság erre épül, ez hivatott megoldani a még fennálló egy-két „apró problémát” a sikeres nyugati társadalmakban. Pedig a problémakezelés maga a probléma! A nemzetek, beleértve a gazdagokat is, képtelenek alkalmazkodóni az exponenciálisan növekvő globalizáció hatásaihoz. Hihetetlen módon átalakul a gazdaságok szekezete, amit a munkamegosztás érdekében központilag átszerveznek, a multinacionális vállalatok érdekeinek megfelelően. Emiatt mindenhol megnő a munkanélküliség, beindul a gazdasági migráció, összekeverednek a kultúrák, szétesnek a családok és a helyi közösségek.

Aki nem tud beilleszkedni az új módiba, az mehet a szemétdombra. Most még csak háromszázezer roma a nyugati nagyvárosokból, később majd a lemaradó régiók, nemzetek? Pedig ezek az emberek a saját közösségeikben még boldogan megvoltak. Mára viszont gazdasági/politikai menekültekké váltak, gyökértelen individumokká, problémákká, akikkel soha senki nem fog tudni mit kezdeni, így a szegény ukránok sem.

Forrás: EU-Ukrajna: Kijev drága árat fizet a társulásért, valamint Az európai cigányok eláraszthatják Ukrajnát

- o -

„A 2013.11.21-i döntés értelmében Ukrajna nem lép be az Európai Unióba. A héten kellett volna aláírni a csatlakozási szerződést. Márpedig semmit sem fognak aláírni. Az EU döbbenten fogadta az ukrán döntést. A kormány kijelentette, hogy sokkal fontosabbak számára a FÁK országokkal és a vámunió országaival fennálló kapcsolatai, mint az, amit jelenleg az EU ígérni tud.” Folytatás innen.

Elgondolkodtató. Ukrajna nem a mi Európai Úniónkat válaszotta, hanem az oroszokat. Az, hogy mi annak idején kiszabadulhattunk az orosz fennhatóság alól, valószínűleg egy rövid és különleges világpolitikai helyzetnek volt köszönhető. Egy ilyen lépés ma valószínűleg nekünk sem lenne lehetséges.

- o -

Itt persze érdemes szólni Kelet-Európa tapasztalatáról. Az uniós integrációt követően a reálgazdaság összeomlásának negatív kihatását kezdetben sikerült enyhíteni a nyugat-európai bankok nyújtotta olcsó és elérhető fogyasztói hitelekkel. Mindez egyfajta eufóriát váltott ki. Most azonban bekövetkezett a kijózanodás. A régi üzemek lepusztultak, romlik az infrastruktura, lezárult a „gazdasági csoda”. (Oroszország hangja)

István király műve

Ha István király annak idején nem vette volna fel a kereszténységet, ha kemény törvényekkel be nem vezette volna az országban a nyugati módit, ha be nem hódolt volna Rómának, ha nem hozta volna létre a keresztény magyar államot, akkor a magyarság mint nemzet hamar eltűnt volna. De mire ment ki valójában annak idején a dolog? Az igaz hit terjesztése, vagy valami más volt a háttérben a folyamatok mozgatórugója? Bizonyos egyértelmű jelek arra engednek következtetni, hogy valami más… Ugyanis a bibliai értelemben vett kereszténységnek nincsen az állam működésére, illetve pláne az állam és az egyház együttműködésére vonatkozó tanítása. A keresztény állam ideája egy emberi továbbfejlesztés, ha úgy tetszik, bibliai szempontól egy fikció. Még akkor is, ha majd’ két évezredes hagyományai vannak is a nyugati világban, még akkor is, ha István királyt - Rómában - később szenté avatták, és még akkor is, ha ma is sokan úgy tartják, hogy a „keresztény állam” modelljének a tökéletesítése lenne a megoldás a világ problémáira.

Már egy évezrede is a nemzetközi együttműködés kereteinek a kikényszerítése volt a nemzet(köz)i politika fő célja. A nagy egyházszakadással a világban egy kétpólusú modell szilárdult meg, amely azóta is jellemzi a világpolitika színterét. A kelet-nyugat ellentéte, vagy inkább egyensúlya, ha át is rendeződött az évszázadok során az államcsoportok között, de összességében mind a mai napig fennáll. Ma már kimondottan az a cél, hogy ez a kétpólusú világrend egyetlen hatalmi egységbe fejlődjön tovább, egyetlen világkormány vezetése alatt. Azt hiszem, Szent István királyunk annak idején felismerte, hogy a keleti és a nyugati közül valamelyik hatalmi központhoz mindenképpen csatlakozni kell, majd engedelmeskedett az idők szavának. Ezzel egy évezrede a magyarok számára is elkezdődött az integráció a globalizálódó világba. Az pedig, egyre inkább látjuk, hová vezet.

Hozzáírás: Érdekes, hogy most mennyire ki vannak akadva Alföldi Róbert egyébként valóban „nem túl szimpatikus” István a király interpretációján. Pedig akár felfoghatnák egy figyelmeztetésnek is azok, akiket a legjobban irritál: ilyennek látja a „másik oldal” az Egyház(ak)at és a megvalósult vallásgyakorlatot… Ehelyett, - bár érzékelt valamit a művészi szándékból, sőt, a párbeszéd lehetőségéből is, - mégis inkább megsértődött és kioktatott a Jezsuita blog írója is.