Tag Archive for 'USZT'

Támogatás magánszemélyeknek!

És igen: az „új” kormány első programja a lakások energetikai korszerűsítése támogatására magánszemélyek számára! A feltételrendszert összességében jónak tartom, komplex korszerűsítési szándék esetére. (Pályázati felhívás letölthető innen.)

Érdemes megfigyelni, hogy a támogatás az 1992 előtt épült lakások esetében vehető igénybe, ami a rosszabb enrgetikai jellemzőkkel bíró ingatlanok iránti keresletet - hosszabb távon - növelheti. A felújítandó épület korára vonatkozó időkorlát valószínűleg a „spekuláció” megakadályozására került a feltételek közé, érdekelne, miért pont az 1992-es év?

Tőlünk nyugatabbra már sok éve nyitva állnak hasonló támogatási programok. Talán nem nagyok ezek a szavak, hogy a jövő esélye kopogtat végre a magyar ajtókon is! Akinek további inspirációra van szüksége, az kattintson a Fenntartható Ház weblapomra!

Afterpost: Vélemények a pályázati kiírásról.

Afterpost 2: Nagy az érdeklődés a pályázat iránt.

Egyelőre csak a legelszántabbak…

Szépen lassan kiderült, hogy az Új Széchenyi Terv a lakossági felújítási és korszerűsítési projektek támogatásáról - hogy is mondjam szépen - nem intézkedett. Úgyhogy továbbra is, vagy inkább most már pláne csak a legelszántabbak tudnak belevágni a lakásfelújításba, korszerűsítésbe Akik olyan fontosnak tartják ezt, hogy tisztán saját forrásból is „hajlandók” maguknak finanszírozni.

Bencsik János kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozva azzal indokolta a lakóingatlanok felújítására fordítható források hiányát, hogy uniós pénzekből magánberuházásokat nem nagyon lehet támogatni. (…) Bencsik János azt mondta, „nem kizárt”, hogy meglesz még az idén, ez a széndioxidkvóta-értékesítés bevételeitől függ.

Csalódás, de ez van, a következő hónapokban erre lehet (nem) számítani. Talán majd jövőre…

Afterpost: az FHB építőipari előrejelzése

Afterpost 2: Jávor Benedek benyomásához hasonlít az enyém is…

Folyamatos pályázatfigyelés!

Az Új Széchenyi Terv első pályázatait olvasgatom, de semmit sem találtam eddig a magánszemélyek számára. Mondjuk eddig is úgy volt, hogy aki folyamatosan figyelte a megjelenő pályázatokat, az gyorsan beadta, amikor épp lehetett.

Javaslatom a következő: elő kell készíteni a projekteket a prioritások alapján. Kész tervek, (ha kell) engedélyek, és kidolgozott költségvetések, vállalkozói ajánlatok kellenek. És aztán folyamatos pályázatfigyelés!!!

Afterpost: a szakma is értetlenül látja, hogy a lakosság nem indulhat az ÚSZT most megjelent épületenergetikai páylázatain, pedig a „zöld fejlesztési alap” erre volt beharangozva.

Afterpost 2: a kormány a vállalkozásokat támogatja a következő években

Afterpost 3: márciusig gyors szerződéskötés a támogatásokért!

Afterpost 4: RELAX! A lakosságnak egyelőre nincs mit figyelni a támogatások terén!

Afterpost 5: Matolcsy szerint ebben a félévben kidolgozzák az új otthonteremtéri programot…

MEGÚJULÓ ENERGIA 2010 - 2020

Íme Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 - 2020. Eszerint 2020-ig a 2005-ös 4,3% bázisról 14,65%-ra fog emelkedni a hazai megújuló energia felhasználás aránya. Ezzel az európai középmezőny alsó részébe lépünk elő. Most kivételesen hagyjuk azt, hogy ez sok vagy kevés, mire elég! Nézzük inkább a részleteket, persze elsősorban az építési ágazatot érintőket!

A fűtés-hűtés területén 2010-2020 között évente a következők szerint fog alakulni: 9,0% 8,8% 8,6% 8,5% 9,1% 9,8% 11,8% 13,7% 15,7% 17,4% 18,9% (26.o.). Mi lehet a magyarázata annak, hogy 2013-ig csökken az arány, és csak 2015-től kezd el erőteljesebben növekedni? A beruházások előkészítési időigénye 1-2 év, amiből azt következtetem, hogy az elkövetkező 2 évben itt nem lesznek érdemi támogatások… Úgy tűnik, az eredményeket gyakorlatilag a következő kormányzati ciklusra allokálták, 2015-től.

A műszaki előírások fejezet a napkollektorokat, a biomassza, pellet- és aprítékkazánokat, és a hőszivattyús rendszereket taglalja. Az épületek előírt energetikai jellemzőit csak 2012-ben fogják módosítani (66.o.). Napelemeket és napkollektorokat alapesetben építési engedély nélkül lehet telepíteni.

ZBR Energiatakarékossági Alprogram forrásból támogatást kaphatnak a hagyományos technológiával épült ingatlanok esetében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak kimutatható energia-megtakarítást eredményező, valamint megújuló energiahordozó felhasználást növelő beruházásokra (77.o.). Az Új Széchenyi Terv keretein belül 2011-ben tervezik kiírni a pályázatokat a megújuló energiaforrások részarányának fent leírt évenkénti százalékos értékei eléréséhez. Talán még érdekes adat, hogy az új építésű épületek estében a támogatásának célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, melynek célértéke 25 kWh/m2év (ez már majdnem passzívház).

A tájékoztatás feladatát nagyrészt a Kormány (NFM) új energetikai szaktanácsadói hálózatán keresztül fogják majd ellátni. Ezek profizmusa sokat használhat (vagy árthat) a történetnek. A témával foglalkozó KKV-knak érdemes majd velük valamilyen kapcsolatot fenntartani (85.o.).

Fenntarthatóvá válik-e Magyarország?

A bankok, kiskereskedelmi multik, távközlési és energetikai cégek megadóztatása, a magánnyugdíjpénztárak vagyonának elkobzása, - talán mondhatom így -, sosem látott mértékű tőkeinjekciót jelent az országnak. Bármilyen címszóval is költik majd el, akár nagyrészt az államadósság csökkentésére is, ennek egy egyszeri, hatalmas lökést kell adnia a következő években. A Greenpeace megvizsgálta az Új Széchenyi Terv egyes fejezeteit, és az alábbi összefoglaló kritikát fogalmazta meg róla:

„Egy ország tíz éves gazdaságpolitikai stratégiája a mulasztás súlyos vétkét követi el, ha nem segíti minden eszközzel a  legjobb foglalkoztatási lehetőségeket biztosító decentralizált, megújuló energiákra építő rendszert, a minőségi élelmiszereket előállító kistermelői gazdaságokat, az energiahatékonyságot és a többi, világszerte terjedőben lévő zöld modellt. Az Új Széchenyi Terv, ha rendelkezik is ilyen irányú ígéretekkel, az ezekkel ellentétes programpontjai, például az atomenergia újraélesztése, vagy az általános prioritások és világkép ellentétes vagy teljesen bizonytalan megnyilatkozásai legalábbis kétségessé teszik a fenntarthatóság felé való valódi elmozdulást.”

Rajtuk tartom a szememet, és ha a végleges verzióval nem bizonyítják be fél-egy éven belül a fentiek ellenkezőjét, nem is tudom, akár megvonom a támogatásomat tőlük!

Afterpost: a miniszterelnök 2011-es EU-köszöntőben vázolt kiindulópontja, még nem is bontja ki az egészet, kezd visszatérni a valóság talaja felé.

Milyen házakat fogunk építeni?

A tegnapi konferencián Bencsik János államtitkár azt mondta, hogy a formálódó Új Széchenyi Terv új lakások esetében csak a 25kWh/m2-nél alacsonyabb energiaigényűek építését fogja támogatni. Magyarra lefordítva ez a követelmény a passzívháznál csak egy kicsit megengedőbb: mondjuk egy passzívháznak indult, de a feltételeknek csak majdnem megfelelt épület ilyen.

Az NFGM szerint a kormány hosszú távú célja évente 22.000 új lakás építése, valamint 30.000 panelos és 50.000 hagyományos lakás felújítása. Tudtommal eddig összesen 5db minősített passzívház épült meg Magyarországon, ehhez közeli alacsony energiaigényű talán párszáz. Az ilyen házak a felhasznált, sokkal magasabb minőségű építőanyagok miatt 20-30%-kal drágábban épülnek, mint a hagyományos építésűek. Nagyon komoly, a nyugat-európaihoz mérhető támogatásokra lesz szükség ahhoz, hogy ezek a tervek valósággá váljanak. Tessék ezzel minket meglepni!