Archive for the 'építőipar' Category

Állami tervszolgáltatás?

Published
by
zolesz
on 2013. december 15., Vasárnap
in EU, Magyarország, ingatlan, munka and építőipar
. 0 Comments

Nem keveset hallunk arról, hogy a most véget érő EU-programozási időszakban nem sikerült megfelelő hatékonysággal és eredményességgel lehívni az elvileg Magyarország rendelkezésére álló úniós támogatási keretet. 2004 óta az EU tagjai vagyunk: fizetjük az úniós adókat, korlátozások nélkül megnyitottuk a piacainkat a sokkal tőkeerősebb multinacionális vállalatok előtt. Jogos az elvárás, hogy legalább ebből a forrásból szerezzünk vissza minél tőbbet a tagságunk „költségeiből”, nem? De!

A Magyar Mérnöki Kamara szerint az állam a 2014-2020 közötti EU támogatási program lebonyolítására egyfajta „állami tervszolgáltató intézetet” is létrehozna. Idézet a 1731/2013 (X.11.) kormányhatározatból:

„A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban az úniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket. Ezen feladatokat a jövőben az állam, a meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve kívánja megvalósítani annak érdekében, hogy elősegítse a befolyásmentes, szakmai szempontú, gyors döntéshozatalt és végrehajtást.

5, (…) A nagy infrastrukturális projektek, valamint az állami tulajdonhoz kapcsolódó ingatlan beruházások esetében, a tervdokumentáció összeállítása állami szolgáltatásként, állami kapacitással történik meg.”

Mi mondjak, ezt nehéz másként értelmezni, minthogy lesznek állami tervezővállalatok és/vagy tervezési osztályok az állami vállalatoknál, a beruházások műszaki tervezésére. A fentiek alapján azt hiszem jogos az aggodalom azoknál a nagyobb tervező és projektmenedzser cégeknél, amelyek az úniós forrásokból finanszírozott projektek műszaki tervezésére vagy lebonyolítására szakosodtak, például az út- és vasútépítés, vagy a környezetvédelem, illetve a magasépítés területein.

Megjegyzem, az állami keretek között végzett mérnöki munka hatékonyság-növelő hatásáról, gyorsaságáról, nagyobb eredményességéről, befolyás-mentességéről nem vagyok teljesen meggyőződve. Nem baj, néhány évet rászánunk a próbálkozásra! Aztán ha nem jött be, hát majd kiszervezzük újra őket…

Ajánlott irodalom: Koós.hu - Állami megbízások állami tervezőkkel „Mivel az elmúlt cca. 10 évben az állami beruházások szinte teljes egésze kizárólag EU-s forrásokból épült, nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy ez a rendelet mit eredményezne.”

Építészmérnökök és trendek

Published
by
zolesz
on 2013. február 16., Szombat
in Magyarország, energia, fenntartható, gondolkodom, ingatlan, megújuló, munka, építészet and építőipar
. 0 Comments

Az utóbbi évek számomra legérdekesebb internetes „felfedezése” a Google Trends. Bármilyen kifejezés keresőben való előfordulásának gyakoriságát megnézhetjük 2004 januárjától kezdődően: az időbeni változásokat - akár a Föld egyes országai szerinti bontásban. Aztán lehet gondolkozni az ezek alapján felmerülő kérdéseken.

Számomra érdekes kérdés, hogy miért minden évben szeptemberben van a fenntartható házakra való rákeresések csúcsa, utána télre miért éri el az éves minimumát, és az angol nyelvterületen belül miért éppen Ausztráliában érdeklődnek messze a legtöbben a fogalom után?
És végül egy kigyűjtés a márnöki munka egyes területeinek ismertségére és keresettségére vonatkozóan:

Jól látszik a három építészmérnöki funkció internetes keresettségének 2006 óta tartó, lassú csökkenése. Azonban érdekes a felelős műszaki vezető keresettségének 2013 év eleji kiugró emelkedése, aminek oka valószínűleg az új építési szabályozás szigorodása lehet. Ez persze a többiekre is hatással lesz, egyelőre nehezen megjósolható eredménnyel.

Építeni vicces!

Published
by
zolesz
on 2013. január 03., Csütörtök
in ember, gratula, techno-csürhe and építőipar
. 0 Comments

2013-tól megváltoznak az építés adminisztrációs eljárásai. De most még inkább ne foglalkozzunk ezzel! Az építőiparról vagy jót, vagy semmit! Tehát jöjjön két vidám videó a furdancs.blog.hu-ról:

Saját élmény: sajnos erről nem készült fotó vagy videó, de a házunk építése során egy mini homlokzati teherfelvonó platójára ültetve juttattam fel anyósomat a felső szintre. Nem nézett ki sokkal jobban, mint a fenti „körhinta”, de szerencsére nem történt baleset…

Komplex építésmenedzsment 2013-tól az építőiparban?

Published
by
zolesz
on 2012. október 16., Kedd
in EU, munka, személyes, építészet and építőipar
. 0 Comments

Tanfolyamon voltam ma: a Magyar Mérnöki Kamara jogosultságokhoz szükséges kötelező továbbképzésén. A legérdekesebb az a hír volt, hogy jövő nyártól jogszabályi változások lépnek hatályba az EU-ban. Aminek a formálódó magyarországi adaptálása is nyilván újabb jelentős változásokat jelent majd a jelenleg hatályos 3/2003-as BM-GKM-KvVM rendelethez képest.

Amit a pár szavas előzetes ismertetőből megértettem, az az volt, hogy a tervezőkre fokozottabb feladatok és felelősség fog hárulni, mint eddig, mert konkrétabban meg kell majd határozzák a minőségi paramétereket a tervezett épületszerkezetek és berendezések tekintetében. És ez jó hír.

Ezzel talán Magyarország is lépéseket fog tenni a komplex mérnöki szolgáltatások gyakorlata felé, amikor a tervezőiroda nem csak műszaki terveket, de a kivitelezésre is kiterjedő építésmenedzsmentet fog nyújtani az ügyfelek felé. Persze ehhez az építőipar 2006 óta tartó brutális lejtmenetének is meg kellene fordulnia végre valamikor…

SHTF iskolapélda

Published
by
zolesz
on 2011. október 08., Szombat
in SHTF, gratula, ingatlan, média, építészet, építőipar and érdekes ember
. 0 Comments

Már amikor az index először írt róla, felfigyeltem a Csipak-villa esetére. Az ember szépen eltervezi az okosságot, aztán nem várt fordulat miatt a történések kicsúsznak a kezéből.

Az építtető nem mellesleg ingatlanfejlesztő vállalkozó, így nyilván az első perctől tisztában volt azzal, mit csinál. Érezhető, hogy mindenki kapott csokit, sonkát azok közül, akik elsősorban érintettek voltak az építési engedély kiadásában és a szükséges hozzájárulásokban. Azonban valamiért az index januárban rászállt a szabályellenes építkezésre. Tovább tetézi bajt, hogy a II. kerületben soron kívüli országgyűlési képviselő-választás közeleg. Ennyi zavaró tényező mellett az események folyása kikerült a Csipak-csapat ellenőrzése alól, és mint olvassuk, már első fokon az épület bontásáról hozott döntést az építési hatóság. SHTF.

Afterpost: Egyetlen hivatalnok hülyítette évekig a II. kerületet - „Aki eztet elhiszi, szamarabb a lónál”

Ismét diák lettem!

Published
by
zolesz
on 2011. szeptember 17., Szombat
in passzívház, személyes, tanulás, építészet, építőipar and öko
. 0 Comments

Látva a világ folyását és az igényeket, valamint megragadva a lehetőséget, beiratkoztam egy passzívház tervező posztgraduális képzésre. Abban bízom, hogy még részletesebben megismerve a passzívházak rejtelmeit, ki tudok majd dolgozni olyan új építési megoldásokat, amelyek elsősorban magyar termékeken és technológiákon alapulnak. Véleményem szerint sokkal olcsóbbá, és ezzel széles körben elérhetővé kell tenni az épületenergetikai korszerűsítést. Minél nagyobb mértékben kell támogatni a természetes építőanyagok alkalmazását: ilyenek a föld (vályog), a fa, a szalma stb. És a bonyolult gépészeti rendszerekkel szemben az építészeti megoldásokat kell előnyben részesíteni, mint például a napi hőingadozást kiegyenlítő szoláris hőcsapdák és árnyékolások.

A szakmérnöki képzés a darmstadti Passivhaus Institut-tal együttműködésben, annak hivatalos tananyaga alapján (is) folyik a Szent István Egyetemen, Gödöllőn. Végzés egy év múlva!

Afterpost: Betontorzók - ezért kell mást csinálni, mint eddig!

Természetes anyagok és egyedi termékek az építésben

Published
by
zolesz
on 2011. augusztus 18., Csütörtök
in fenntartható, munka, tanulás, zseniális, építészet, építőipar and öko
. 1 Comment

A Szupervályog építési technológiáról nemrég már írtam itt a blogon. Ennek az építési „rendszernek” a magyarországi elterjedését, az építési engedélyek kiadását némileg lassíthatja az a körülmény, hogy nem rendelkezik ÉME-vel, azaz az Építőipari Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kht. által kiadott Építőipari Műszaki Engedéllyel.

A Belügyminisztérium szakmai álláspontja azonban segítséget illetve bíztatást adhat azok számára, akik ilyen vagy ehhez hasonló természetes építőanyagokra, „egyedi termékekre” alapuló technológiával szeretnének akár lakóépületeket építeni - környezettudatosan és egyben olcsóbban is a szokottnál. Amire csak bíztatni szeretném őket!

„Egyedi terméknek tekinthető pl. az épülethez felhasznált vályog, ha az építendő épülethez a konkrét építési telken belül termelik ki (pl. alapárokból, pincegödörből stb.). (…) Ha a vályog kitermelése nem a saját telken belül, hanem pl. a település külterületén történik, és az építőanyag más épületekhez is felhasználható akkor a tégla nem minősíthető egyedi terméknek. Ebben az esetben a vályogtégla készítőjének egyedi műszaki specifikációt kell kidolgoztatnia az anyagra (ÉME, esetleg ETA). (…) Az építési termék meghatározásából következik, hogy az építés helyszínén, a tényleges kivitelezési, szerelési munka során létrejövő végleges szerkezetrészek, illetve maga a kész építmény nem tartozik az építési termékek körébe. Az építési termék gyártójának, szállítójának felelőssége tehát a termékre, annak építési célú alkalmasságára vonatkozik, nem pedig a kivitelezés eredményeképp létrejövő szerkezetre, illetve építményre. A kivitelezés folyamatáért és a kész épületért a felelős műszaki vezetőnek kell helytállnia.”

A múlt héten elvégeztem egy gyakorlati, építéssel egybekötött szupervályog-tanfolyamot. Továbbra is úgy látom, hogy ennyire egyszerűen megépíthető és olcsó, szilárd épület-tartószerkezet talán nincs is több a világon! És a cigányputritól a passzívházig bármit meg lehet építeni belőle.

Támogatás magánszemélyeknek!

Published
by
zolesz
on 2011. július 17., Vasárnap
in energia, fenntartható, ingatlan, építészet and építőipar
. 0 Comments

És igen: az „új” kormány első programja a lakások energetikai korszerűsítése támogatására magánszemélyek számára! A feltételrendszert összességében jónak tartom, komplex korszerűsítési szándék esetére. (Pályázati felhívás letölthető innen.)

Érdemes megfigyelni, hogy a támogatás az 1992 előtt épült lakások esetében vehető igénybe, ami a rosszabb enrgetikai jellemzőkkel bíró ingatlanok iránti keresletet - hosszabb távon - növelheti. A felújítandó épület korára vonatkozó időkorlát valószínűleg a „spekuláció” megakadályozására került a feltételek közé, érdekelne, miért pont az 1992-es év?

Tőlünk nyugatabbra már sok éve nyitva állnak hasonló támogatási programok. Talán nem nagyok ezek a szavak, hogy a jövő esélye kopogtat végre a magyar ajtókon is! Akinek további inspirációra van szüksége, az kattintson a Fenntartható Ház weblapomra!

Afterpost: Vélemények a pályázati kiírásról.

Afterpost 2: Nagy az érdeklődés a pályázat iránt.

Superadobe - szupervályog

Published
by
zolesz
on 2011. április 30., Szombat
in fenntartható, zseniális, építészet, építőipar and öko
. 2 Comments

Magyarországon ilyen szerkezetű ház tudtommal még nem épült. A világ legszegényebb, katasztrófa- illetve háború sújtotta vidékekre fejlesztették ki a technológiát. Sivatagos környezetben hő- és vízszigetelés nélkül is működik, egy szükséglakás 2 hét alatt elkészülhet így. Legalapvetőbb hozzávalók: sok föld helyben kitermelve, élőmunka, némi adalékanyag, víz, műanyag zsákok, szögedrót, ajtó, ablak, minimális gyártási és szállítási energia, minimális szaktudás. Lásd a fenti videóban!

Hő- és vízszigetelve, korszerű épületgépészettel és nyílászárókkal a mi éghajlatunkon is alkalmazható, akár tetőszerkezettel és bármilyen fedéssel, akár domb- vagy földházként is. Az „építési rendszer” nálunk nincs még minősítve (igazán kidolgozva sem), ami az építési engedélyezést megnehezítheti, ha nem is lehetetleníti el. Egy ilyen átlagos családi ház építési költsége nagyságrendileg a kétharmada-fele lehet egy hagyományoshoz viszonyítva, a megtakarítás elsősorban az épület tartószerkezetein jelentkezik.

Szerintem nagyon érdekes! Egy gyorstalpaló tanfolyam angolul tudóknak:

Felújítás passzívház-minőségben

Published
by
zolesz
on 2011. március 07., Hétfő
in fenntartható, ingatlan, megújuló, munka, passzívház, építészet, építőipar and öko
. 0 Comments

Amit lehet, azt meg kell tenni a régi épületeink korszerűsítése terén is! Íme két példa a legmagasabb igényeknek is megfelelő felújításra.

És akkor most tegyük rendbe a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő (passzív) házakkal, felújításokkal kapcsolatos legáltalánosabb hiedelmeket!

1, bonyolult épületgépészetre van szükség, aminek magas a fenntartási költsége? - A vélekedés oka az, hogy a szenzációhajhász újságírók cikkei és kisfilmei úgy mutatják be az alacsony energiaigényű épületeket, mint egy drága, bonyolult automatizált gép. Ezzel szemben a jól megtervezett zéróközeli energiaigényű ház elsősorban építészeti megoldásokkal (tájolás, hőszigetelés, légzárás, árnyékolás) csökkenti le az energiaigényét. A bonyolult kazán helyett egy egyszerű hővisszanyerő szellőztető berendezés felelős az állandó légcseréért és a tartalék fűtésért, benne egy hajszárító teljesítményéhez hasonló elektromos fűtőszállal (a tartósan borult, leghidegebb téli napokra). Tehát a passzívház fűtési rendszere egyszerűbb a hagyományos fűtésnél, a kevés mozgó alkatrész pedig nem igényel több karbantartást, miközben nincs sem kémény, sem kazán, sem gázvezeték az épületben.

2, nem lehet kinyitni az ablakot? - A passzívház energiatakarékosságának egyik alappillére (30-50% arányban) a meleg levegő kontrollálatlan kiáramlásának megakadályozása. Helyette a friss és megszűrt, pollenmentes tisztaságú levegőt a 70-90%-os hatásfokú hővisszanyeréssel működő szellőztető berendezés biztosítja folyamatosan. Viszont amikor a természetes külső légállapotok megfelelőek lennének a lakásban ia, az ablakok akár éjjel-nappal is kitárhatóak. A fűtési-hűtési szezonban azonban célszerű zárva tartani őket a kis energiamennyiségekkel beállított finom egyensúly megőrzése érdekében. Tehát az ablakokat ki lehet nyitni, bár erre nincsen szükség, mert az időszakos kézi szellőztetésnél állandóbb frisslevegő-ellátást biztosít a hővisszanyerő szellőztető berendezés.

Íme egy frappáns megoldás arra, hogy a passzívház előnyei ötvözhetők a hagyományos ház hangulatával, még nagyobb szabadságával. A tervezéskor két részre bonthatjuk az épületet, és a minimálisan szükséges méretű passzív lakótér mellé építhetünk egy nem passzív zónát is. Amiben tavasztól őszig teljesen nyitottan, télen pedig akár kandallóval fűtve szolgálhatjuk ki az időszakos kikapcsolódás vagy vendéglátás mindennapitól eltérő igényeit is.

3, drága? - A létesítési költségstruktúrában a hangsúlyok máshol vannak, egyes beépített anyagok és szerkezetek minősége jóval meghaladja a hagyományos épületben megszokott színvonalat, legalábbis ami az épület határoló szerkezeteit (falak, födém, nyílászárók) illeti. Illetve a hővisszanyerő szellőztető berendezés új elem. Ezek költsége magasabb, miközben nincs szükség kazánra, gázbekötésre, kéményre, és ami a legfontosabb, töredéke a működtetési energiaigénye! Ez összességében 0-30% induló beruházási többletköltséget jelenthet egy hasonló mérteű, hagyományos épületekkel összehasonlítva. De itt jegyezném meg, hogy aki valóban megértette a fenntarthatóság logikáját, az akár a költségtöbbletek arányában csökkentheti a számára szükségesnek ítélt alapterületet. Így akár meg lehet takarítani az egyébként hosszú távú és egyre növekvő megtakarításokat eredményező és környezetbarát technológia kezdeti többletköltségeit is!

Ha többet akarsz tudni az energiatudatos építésről, felújításról, kattints a következő weboldalra:

www.fenntarthatohaz.hu